Aki néma
Bűnösök tartsunk össze! Ha a világ így összezárt Ahogy vibráló neonfényben Keressük létünk okát Az Élet úgysem ízlik A Halál túl komplikált Ez a másvilág-kavalkád Körtáncot jár És a kavargó tömegben Hol oldódik az én Ezernyi hang közt A másság mit sem ér Ha el is mondtál mindent Mi óv és ami árt Nem tör át, s ki rá vár Cinkos némaságot talál Ez a hely sem tart örökké S ahogy változik az ár Új jön, hogy eltörölje Minden rossz, mit más kreált De az én - az mindig én lesz S míg a szín, s a díszlet vált Ember csak ember marad Így kutat láthatárt A kavargó tömegben Már rég nem látom át Milyen érzés jelet kapni Mi igaz, s mi célt szolgál És átölel az örvény Ez a kényszer-némaság Mikor nem lehet átadni Csak venni, csak venni Az adást… De talán jobb így némán Mint járni demagógok útján Ahol minden egyértelmű Hol, mit más mond - hazugság Hol a fekete-fehér híján Csak szürkeség, szürkeség vár Hát hadd maradjak némán És az álmokért sem kár Vegyenek el mindent Töröljenek, töröljenek már! |
Ez a lemez 'gyors nótája'. Pöpit ezzel szoktuk büntetni próbán :) Annak idején, amikor levittem az ötletet, akkor a középrészt visszadobták a többiek, szóval az teljesen újraíródott, csak pár téma maradt meg az eredeti változatból. A középrész kezdetét jelző zúzós rész megkapta a 'Tankcsapdás' fedőnevet, meg van benne dark is és minden ami kell :)
Ahh..a szövegrész az kicsit kínos. Egyszer Esztergom felé buszozva derült ki számomra, hogy a 'Vétkesek közt cinkos, aki néma' az nem közhely, hanem Babits-tól van - végül is teljesen mindegy, csak így aztán ez az album egyre irodalmibb képet ad. :) A lényeg az, hogy a cím alapja valóban az idézet, aztán onnantól saját - s talán egyszer közhely lesz majd valamelyik sorból :) A szöveg lényege amúgy ismét inkább egy - kicsit nyomasztó - érzés. Manapság mindenhonnan folyik az észosztás, mindenhonnan ömlik a gondolat, az információ, a vélemény, de valahogy nagyon egyoldalú az egész, minden csak ad és ad, ritkán folyik kétoldalú kommunikáció és hiába is mondanánk el a véleményünket, az csak lepereg és eloszlik ebben a hangzavarban. Végeredményben a dal a cinkosok védelmében szól, az új típusú bűnösökről, akik hiába hallatják hangjukat, nem tudják áttörni az ingerküszöböt - azt az ingerküszöböt, amit a körülöttünk lévő világ már igencsak magasra emelt.
|