2010. április 2. - Győr, Red Rocket Music Club

 Kicsit macerásan indult az este - a bérelt kocsi csúszott egy órát, így aztán minden csúszott egy órát. Levonatoztam Tbányára és épp akadt időm arra, hogy ex-kollégista/ingázó/rocknroller módján eszemiszom orgiázzak az állomás területén lévő talponálló-alapú vendéglátási egységekben és utána még csövezhettem is kicsit a Guruló mellett, mire végre összeszedtek a többiek. Aztán irány a próbaterem, pakolás, benzinkút. Komáromban összeszedtük Kisatti-t - kíváncsi vagyok, hogy mikor kap majd intőt a lakógyűlésen a hülye haverjai miatt, akik időnként megszállják az előttük lévő parkolót. Anno, mikor még Zéróval laktam, mi is kaptunk egy ilyen elmarasztaló ítéletet, ami arról szólt, hogy életmódunkból kifolyólag gyakran adódik csőtörés, ami zavarólag hat a lakóközösségre és kérik, hogy a jövőben tartózkodjunk ettől a magatartástól. Elképzelni sem tudom, hogy mire gondoltak ezzel, én arra, hogy az emberek hülyék. Esetleg még mernék gondolni, hogy életmódunkból adódóan túl savas a ... mindegy. Az emberek hülyék, szóval a lakóközösségek néha olyasmivel foglalkoznak, amihez semmi közük, azzal meg nem amivel kéne. Ez végül is emberi cucc, az emberek hülyék ... és én, én is egy kicsit :) Feró az isten, ennyit erről.

 Szóval összeszedtük Kisatti-t, utána átmentünk a Komárom utáni vasúti átjárókon, ahol most nem mesélte el senki (kizárásos alapon Roland illetve én), hogy itt b..tak meg minket gyorshajtásért még Roland szakadt wartburgjával. Viszont már elkezdtük érezni mások szeretetét, mert Dirty Atesz már érdeklődött, hogy mégis merre járunk, mert igencsak szeretnének látni minket, de legfőképpen a dobszerelést :) Ha nem akarod, hogy nélküled kezdődjön a buli, akkor mindig legyen nálad valami, amire szükség van hozzá - ez lehet egy dobszerelés, vagy egy karton vodka, esete válogatja.

 Utoljára egy éve voltunk a helyen, akkor volt a klub nyitóbulija és nagyon jól sikerült. Casketékkel és a WMD-vel játszottunk, tényleg rengetegen voltak - asszem van is egy BűnTV adás az afterpartyról, csupa jól sikerült beszélgetés a Casketes Tótival, akinek úgy beledolgoztam a loboncába a hajgumiját, hogy végig azzak kinlódott. Rolanddal nagy hajfelszabadítók vagyunk, igyekszünk mindenkivel kibontatni a hosszú haját. Egyszer egy hölgyismerősöm mondta, hogy ez azért van, mert ez ilyen erotikus dolog - már a kibontott haj. Ez valahol biztosan igaz, nemcsak azért, mert neki tényleg vannak jó meglátásai, hanem mert ezt józanul mondta egy olyan estén, amikor ezt kevesen merték bevállalni. Viszont a saját valaholunk ettől messzire esik, mert ahol ezt műveljük, ott a csajoknak már bőven ki van bontva a hajuk, a haverok erotikus töltetének felszabadítása meg vajmi kevéssé motivál - egyszerűen, ha valaki már megnövesztette a haját, akkor buliban tessék kibontani, mert az a rokkandroll. Ebben persze közrejátszhat az is, hogy mikor anno szocializálódtunk a Dózis kocsmában, akkor ha valaki összegumizott hajjal jelent meg, akkor egyből le lett stricizve és igen hamar megoldódott a helyzet. Szóval ilyen gyökerekkel nehéz tolerálni az ilyesmit, mindenesetre két húzósabb esetre emlékszem, egyszer asszem Dávid üldözött végig a Puskinon a hajbilincséért, amit így szorult helyzetemben kénytelen voltam lehúzni a WCn, a másik asszem Tatán a Woodstockban történt nememlékszemmárkivel szemben, ott helyhiány miatt nem volt esély a WCs trükkre, ezért megrágtam-kiköptem és rábíztam, hogy visszateszi-e :)

 Szóval olyan 21.00 körül értünk oda - nagyjából ekkorra volt kiírva a kezdés, ami átadta a helyét a csúszásnak. Dirty Dogsék kezdték az estet - a további sorrend elég bizonytalan volt, mert Tesstimony-ék még valahol útközben lehettek erősen pont valahol. Tomiék gyorsan betöltötték technikával a színpadot és csakhamar belecsaptak a lecsóba. Kedvelem ezt a jóféle mocskos rockzenét, amit nyomnak - valszeg nem csak én voltam így vele, mert az extrém metal közönség is csakhamar körbeállta őket - amúgy szokásosan farkasmód - először tág félkör, szűkítik, majd feltűnnek az első zúzók.

 A helyszínen hamar összefutottam Cseh Istivel, akivel mostanság kulturális cserekapcsolatban könyvekkel szórakoztatjuk egymást. Ő kölcsönadta a Slash könyvet, én meg pár hete a Dirt-öt (Mötley Crüe). Eredetileg a Nikki Sixx féle Heroin napló-kat terveztem vele cserélni, mert az nagyon bejött, de mivel az épp kölcsönben volt, ezért ezzel pótoltam - az eset fényét kicsit rontja, hogy az odaadásra még nem tudtam kiolvasni, mert pár nappal előtte szereztem be, de már így is láttam, hogy kb. ugyanazt a hatást lehet vele elérni, mint a naplóval - az ember már néhány oldal után vágyik arra, hogy menjen az éjszakába és magába tömjön mindent, ami árt vagy lassabb nála :) Megkezdtük a tömény köröket, amit újabbak követtek, mert eljöttek Blacky-ék Sopronból, és a helyzetet súlyosbította, hogy neki történetesen születésnapja volt, amire természetesen lépni kellett és hamar lett belőle vodka-torta :)

 Megérkeztek Tesstimony-ék, már rég nem láttam a teljes tagságot - vagy végül is főleg Forray Tomi-t, mert a többiek úgyis lent lógnak a Yukban. Balázs még nem lépett színre, mert útközben részt vett az űrprogram egy fontos projektjében és még tartott a kiértékelés. Így aztán a további sorrend kérdésére sem tudtam megnyugtató választ adni. Már kezdtem igen jól lenni, mikor ismét beütött a Balázs-problémám, miszerint túl sok Balázs ismerősöm van és néha lehetetlen értelmes beszélgetést lefolytatni anélkül, hogy ne kelljen magyarázkodnom, hogy mikor kiről van szó, illetve ne legyen félreértés, hogy épp kiről beszélek. Most is adódott egy ilyen diskurzus - miszerint jött a kérdés, hogy Balázs fog-e énekelni nálunk, persze én rögtön levettem, hogy Tanka úrról van szó, mondom, ha vmi olyan buli lesz, hogy ott van a környéken, akkor szerintem minden bizonnyal, hiszen volt is már rá példa, de amúgy Dávid tolja élőben a részeit. De a beszélgetésnek ennek ellenére csak nem akart vége szakadni, mert, hogy felmerül, hogy OK, de ma este fogja-e itt tolni. Én persze lefagytam, hogy micsoda hülyeség, hogy tolná, hát nincs itt, mitől lenne itt, mikor is Tóth Balázs ezt a pillanatot választottak ki, hogy ellebegjen a háttérben és leesett, hogy most pontosan miről is dumálunk és miről meg nem :)

Jött a Tesstimony, jó sűrű show-t toltak, elég súlyos volt, volt is rá beindulás rendesen. A bulijuk után kérdéses volt, hogy mehet-e a közös dal, mert Halo barátunk roppant frusztrált volt, mivel ő pilótaságból adódóan nem ihatott - és ilyen társaságban nehéz úgy az empátia - másrészt pedig roppant szerelem feszítette, ami miatt nagyon igyekezett hazaérni. A lényeg, hogy mindkét szempontja érthető volt, persze ott és akkor kevésbé, de így már sokkal megértőbb az ember :)

Mindegy, a Tűz és a jeget elővettük harmadik dalnak, hogy Balázs még ott legyen. Mivel nem bíztam benne, hogy odatalál időben, ezért a dal kezdése előtt Csigát szólongattam, hogy kerítse elő, ami némi értetlenkedéshez vezetett, mert Balázs már ott volt a színpad előtt. Lement a dal, szerintem ismét király volt, aztán útjára is bocsátottuk a srácokat - mondjuk nem volt olyan nagyon kritikus ez az istenhozzád, mert úgy volt, hogy másnap úgyis összefutunk Land of Charon/Autumn Twilight bulin, ami meg is történt és jó is volt. (Itt tartozom két kiigazítással, miszerint Kiss Peti nevét nem Kis Petinek írják (hanem lásd imént :) ), valamint valójában mondtam neki Szegeden hajnalban, hogy a kalapjában inkább Slash-hez hasonlít - hiába, van olyan, mikor az ember már nem tudja melyik gondolata hallatszik ki :) )

Ja, szóval a buli jó volt - Blacky-nak hoztuk a születésnapi Soha már-t - meg volt sok dal, meg volt visszataps és volt ráadás és volt minden. Aztán buli után pakolás - majd haza. Jó volt ez a koncert, jó volt ez a hely - köszönet Szabó Petiéknek a meghívásért és a vendéglátásért - a backstage-ben volt sör és készítettek számunkra szendvicseket is, ez leginkább seholsem van így, szóval remélem idővel szobrot állítanak neki és a stábjának. A rossz hír az volt, hogy azt mondta május körül leáll a klub, mert nemigen megy a dolog. Sajnálom, mert tényleg jó helyszín és a nyitóbuli is fenomenális volt. Ha ezek szerint anyagilag nem is jött össze a hely, annyi mindenképpen történt, hogy rengeteg embernek szereztek kellemes perceket a munkájukkal, ami miatt köszönetet és tiszeletet érdemelnek. Úgyhogy köszönjük és sok sikert számukra a további terveikhez!

2010. 03. 20. - Szeged, Garaboncziás

Az előző este metalkodás volt a Yukban, ahol ismét sikerült ... így aztán nem akartam túl hamar tudomásul venni, hogy indulni kellene. A srácok a Lágymányosi hídat célozták meg és oda kellett valahogy kijutnom, amit nem egyszerűsítet le, hogy még be kellett ugranom nyomtatómhoz /éjjel-nappali fénymásolószalon/, valamint be kellett még dobnom egy laza gyros-t, de azt végül inkább csak kikértem, aztán mentem a föld alá. Mindegy, végül sikerült azért odaérnem, de nem volt egyszerű kaland.

 Kisatti már lent családolt Szegeden, így ő most nem vette ki részét a z utazási mulatságból. Tomi volt a pilóta, a többiek meg a többiek. A telefonba még MOL kutat mondtak, de mikor láttam, hogy olyan nincs, akkor módosult OMW-re, amitől aztán átgurultunk a pár méterre lévő Shell-hez /amit mint kiderült az aznap velünk játszó Autumn Twilight is használt :)/. Felszerelkeztünk, aztán go. Nem kellett kapkodni, mert 11-re voltunk kiírva, de azért megfelelő tempóban haladtunk. Jó volt a hangulat, mert már vártuk a szegedi bulit - már egy éve nem voltunk arrafelé és a múltkori elég fergetegesre sikerült, így aztán a jó emlékek szinte húztak a helyszínre.

 Mikor befututtunk Kisattiék már vártak a helyszín előtt. Kissé még lassú voltam, mikor benéztünk a klubba. Megörültem, hogy Kis Petiék (A.Twilight) már ott vannak, így gyorsan be is csatlakoztam egy sörrel - nem volt a szögedi sörspecialitásokból, így aztán egy bivaly borsodi bivaly mellett döntöttem. A túl jól sikerült estéknek mindig az a hozománya, hogy nagyon meg kell dolgozni azért, hogy az aznap hozza a kötelezőt :)

 Teltek-múltak a bandák - italoztunk ezzel-azzal, Kis Petiék is színpadra kerültek - nekik most jelent meg az új lemezük, amit el is lehet érni a http://www.autumntwilight.hu/ címen lakó honlapjukról. Aki szereti a dark muzsikát, annak mindenképpen ajánlom. Aztán be is következett az este hangulatát számomra leginkább helyrerántó esemény - befutott a még a Black Leaves-dobosként megismert cimborám, Kocsis Máté, akinek van ám egy második keresztneve is, miszerint Tamás és így ennek rendje és módja szerint be is indult a kötelező névnapozás. Ezen az estén a rockNroll pálinka formájában jelent meg számunkra és csakhamar helyre is állította hangulatfaktort.

 Lassacskán mi jöttünk, meglett a beszerelés és el is indult a show. Elég jó hangulat alakult ki, pedig már hajnalodott - kb. hajnali 1 felé kezdtük a bulit - de rendesen megtelt a színpad előtti rész és ez már nem is változott a buli végéig :)

 Személy szerint már nem emlékszem pontosan, hogy melyik dalnál történt, de az azóta beérkező visszajelzésekből az jön ki, hogy a Zuhanás bevezetése során sikerült bővítenem a színpadot lefelé - állítólag pont a \'lejjebb mindig lehet csúszni\' résznél :) Hiába, a szavak ereje :) Szóval egy lábnyi területen mentem egy lábnyit lefelé,  nem mondom, hogy hittem már azt, hogy nincs új a nap alatt, de ez azért meglepett :) A többiek persze egyből ki is röhögtek. Egyből beugrott az az emlék, mikor egyszer együtt játszottunk a Rómeó vérzikkel Ógyallán, Koppány alatt beszakadt a színpad, de ő úgy rendesen derékig el is tűnt benne, kezében a gitárral, azt\' rémülten tekingetett jobbra-balra, hogy valaki húzza már ki, valaki csináljon már valamit, de a többiek nem bírtak hova fordulni, úgy röhögtek :) Mindegy, aztán kerülgettem ugrándozás közben a léket - ez néha sikerült, néha nem - kb. kétszer-háromszor az első sorba fúródva korrigáltam a pályám, de ezt úgy tűnik rajtam kívül mindenki élvezte, nekem meg már úgyis mindegy volt :)

 Azaz mindegy lett volna, de Máté-t párszor felköszöntöttem a színpadról /mostanság a The Idoruban tolja, az énekesükkel, Józsival volt lent, aki nem vagyok benne biztos, hogy tudatában volt Máté Tamásságával :) / szóval nem késett a megtorlás és az ünnepelt hirtelen fent termett egy plusz felessel :) Innentől volt már tényleg minden-mindegy, elég kevés pontján nem voltam a színpadnak - emlékszem egy igen hosszú pillanatra mikor kissé rémülten néztük egymást Kisattival, mert osztoztunk abban a bizonytalanságban, miszerint, hogy meg tudok-e állni a dobok előtt vagy sem /azt hiszem sokkal-de-sokkal nyugodtabb volt Székelyudvarhelyen, mikor is rács védte a zenekartól :) /

 Végül is megmaradtunk, a buli meg jó volt - pezsgett benne az az energia, amitől sütnek az ilyesmik és Szeged mindig hozza ezt az érzést. Utánunk volt még két banda, akik amúgy nem szerepeltek a programban - ha jól emlékszem délvidékiek voltak - és mint kiderült előző nap ők is ott voltak a Yuk-ban, úgyhogy gyorsan meg is hívtam őket egy körre, mert ez már kapcsolat :)

 Aztán már kezdett elég korán lenni, így ment a pakolás, majd az út hazafelé - de természetesen nem hagytuk ki a hajnali szegedi hamburgerezést, ami már szertartásos :) A lényeg, hogy köszönjük mindenkinek, hogy eljött és hozzátett az estéhez, Janónak, hogy mindezt megszervezte, Petiéknek, hogy újra toltuk egy helyszínen /és, hogy felpróbálhattam a kalapját, és csak azért nem mondtam meg neki, hogy olyan Slash-es, mert ő azt hiszi, hogy McCoy-os :) / és persze Máténak is, hogy igazán Tamás volt :)

2009.12.04. - Székelyföldi Emberség túra I. - Székelyudvarhely, Thunder Rock Club

 Vártuk, eljött, jó volt, elment. Általában az élet jobb dolgai így zajlanak. Ez most ismét így lett, bár még mindig egy kicsit lassú vagyok, de nincs mit tenni egy ilyen sűrű hétvége utána az embert általában újra kell építeni :)

 A lényeg, hogy csütörtök este indult a program. Nyolc órási indulás volt tervben Tatabányáról, de Kisatti még Dagatt barátunk segítségével újraéleszetette valamelyik cintányérját, így ez némileg csúszott. Pilótáink Tantalics Tomi és Monori Ati voltak ezúttal. Ati most volt velünk először, Tomi meg már igazi \'Die Hard\' sofőr, jól bírja az út és a zenekar generálta viszontagságokat :) Időközben kiderült, hogy Csepelre is be kellene majd menni, ahol a Földrengéses Pupu barátunktól kellett elszállítani egy csomagot a túra szervezőjének, Huninak.

 Aztán helyzet helyzetet követett, míg végül valamikor éjfél körül csatlakoztam a zenekarhoz a Blahán. Az úton semmi szélsőséges nem történt, legalábbis semmi olyasmi, ami átlépné a májusi Dark River-es utunkkal beállított mércét :) Mivel hétfőn és szerdán is lett egy \"egysörös\" Rockrandi látogatásom, ezért nem nagyon vágytam teleportálós italokat dönteni magamba. Lackó és Dávid asszem némi sörrel vidult előttünk - Kisatti tüntetőleg előreült a pilótákhoz /gondolom szintén kerülendő a májusi italoztatás veszélyeit/, mellettem Roland tolt valami boroskóla-szerűt, míg Timon asszem szintén inkább \"abszintos\"-an nyomult.

 Haladás közben tele lettünk közlekedő-edényekkel, így talán az egyetlen krízis az volt, mikor Roland valamelyik ébredés után nem lelte a palackját és bár Lackóék kitartóan tagadták, hogy bármi is előregurult volna hozzájuk, Roland kitartóan gyanakodott arra, hogy nem nézték meg elég alaposan. Pár órányi elvonási tünet lejártával azonban ismét megkerült a palack, azonban nem elölről, hanem mögénk lett rejtve valahogyan, így mindenki boldog volt, már amennyire ez lehetséges egy ilyen utazáson.

 A határátlépés után ismét kevés ismerős úttal találkoztunk, a GPS ismét talált valami olyan utat, ami valamilyen szempontból jobb volt, mint a megszokott. Ilyenkor olyan utakra keveredünk, amik nem mindig alkalmasak járművek fogadására, azonban a gépet ez nem érdekli, mert valaha valaki berajzolhatott valamit, ami neki elég, de minden jármű sír-rí, ha végig kell rajta mennie.

 Ezen kívül még Kolozsváron keringtünk kicsit, kiderült hogy valaki az első sorból elvarázsolta az érintésre érzékeny navigációs szerkentyűnket, amely ezután mindenképpen el akart minket vinni egy olyan pontra, ahová mi nem nagyon szerettünk volna menni. Idővel sikerült úrrá lenni a problémán és táblák használatával visszakeveredni a helyes útra, de addig jóval többször láttunk pár utcát, mint ahányszor amúgy szerettünk volna.

 Aztán már Vásárhelyen ébredtem, ahol a VHR Pub-ban volt a találkozónk Hunival, akinek köszönhetően jött létre ez a kis Mikulás-túra. A helyet egyből megtaláltuk, de parkolni nemigen tudtunk. Megálltunk valami roppant tiltott helyen, de mire sikerült Hunit elérnem és kiderült, hogy mimerre, addigra Tomiék kidobták a zenekart a kocsiból és elindultak parkolóhelyet keresni. Gondoltuk leteszik a gépet és visszajönnek, addig meg lementünk a klubba inni egy kávét, amíg kiderül, hogy pontosan hogy is zajlik majd a menet.

 Jött a kávé, majd némi várakozás után felmentem az utcára - odalent nem jutott nekem térerő - hogy mikor is jönnek a srácok, de kiderült, hogy ők valahová beásták magukat a városban és akkor indulnak vissza, ha mondjuk, hogy indulás van. Így aztán amikor már Huninak is OK volt, akkor összerántottuk a csapatot. Én mentem Hunival, a többiek pedig jöttek a másik kocsival - így indultunk meg Székelyudvarhely irányába.

 Nem tudom mennyi lehetett az út, talán másfél-két óra. Már eléggé fáradt voltam, mivel a kocsiban nem nagyon tudtam aludni, ezért már vártam, hogy a szállásra érjünk. Huni-t kb. két éve ismertem meg, mikor ajánlottak egy hasonló bulit, pont így december elejére, s ami aztán nem jött létre egy Zorall-os programütközés miatt. Ez azért volt érdekes, mert végül is az arra az időpontra tervezett Zorall is elmaradt, így végül maradt rock n roll nélkül a helyszín arra az időre. Utána pedig tavaly a Félszigeten futottam vele össze pár sör+decifeles erejéig, végül pedig most tető alá is jött ez a mikulástúra. Szóval végigdumáltuk az utat mindenféle kifelé unalmas szakmai és izgalmasabb sztorizós formában is aztán egyszer csak megérkeztünk a Thunder hátsó bejáratához. Épp valami javítási munkálatok is folytak arra, így nem volt egyszerű a parkolás.

 A hely mestere Zotyó nagyon barátságosan fogadott minket, mielőtt még kimondhattuk volna a \"fapapucsot\", máris sör volt a kezünkben és kedélyes beszélgetésbe elegyedtünk. Mielőtt még nagyon belemelegedtünk volna, kimentünk a klub utcájába, ahol Huni megmutatta a kedvenc kajáldáját, ami ilyen kebabos hely volt és hatalmas  és ízletes szendvicsek készültek ott helyben. Gigantikus zsemlébe tettek gyros-húst, hozzá zöldségek, valami nagyon tejfölös mártással és paprikával megszórva. Nagyon finom volt és a laktató szó csak nagyon távolról írta le azt az érzést, amit keltett bennünk az a laza szendvics :) Utána vissza a klubba, majd ment a pakolás. Huni és Timon nekiállt összeállítani a hangosítást, mi egy darabig még segítettünk és ittunk keveset, majd Lackó megszakította a társalgást, hogy amennyiben szeretnénk ma koncertet adni, akkor el kéne menni aludni ... érveit erősen támogatta enyhén fehér arcszíne, nem volt már nagyon jól, de hát tény, hogy egy ilyen kisbuszos utazás eléggé leveszi az embert.

 Átmentünk a hála az égnek nagyon közel lévő kollégiumba. Megkaptuk a szobákat, 2,3,4-es elosztás volt - Timon és Kisatti, Ati & Tomi & Huni, illetve maradék \'Regator tagság szobák alakultak ki. Illetve a hármas eloszlású szoba pontos történetéről nem tudok, de történhetett azügyben valami legendás, mert Huni nem nagyon tudta hajnalban, hogy hol is lakhat - ő maradt a klubban szerelni - és Tomiék viccelődtek valamivel, amit csak ők értettek - szóval lehet, hogy valaki ezen a részen majd pontosítja a beszámolómat, mert a tények ismerete nélkül nem szeretnék találgatni :)

 Szóval jött egy alvás fél hétig-hétig. Aztán összeszedtük magunkat és átmentünk a klubba. A kezdés be lett tervezve 23.00 óra körülire, amitől némileg megijedtem, mert az azt jelentette, hogy koncert előtt még 4 órát kell átvészelnünk egy italozás szempontjából már többször végzetesre vizsgázott környéken :) Mindegy, szóval csak beszélgettünk a pultnál, amikor is első fecskeként megjelent Bibic a pultnál és első fecskékre nem jellemző módon gyorsan ki is kért nyolc üveg sört :) Csakhamar megérkezett a sörökhöz tartozó asztaltársaság is, csatlakoztam is hozzájuk és ezzel meg is kezdődött a túlélőprogram, mert természetesen volt egy készlet - ha jól emlékszem szilva - véletlenül és nem illett megsérteni senkit, sokszor senkit, sokszor, sokszor... Főleg a később befutó Dimmut sem illett megsérteni, főleg a régi ismerettség emlékére sem. Zotyó ugyan első körben rekvirálta a szeszt, hogy majd buli után hazaútra visszaszolgáltatja, de Dimmuban felmerült az örök vendéglátó és fellázadt, hogy ő üres kézzel nem fog odamenni a bandához, már csak az illendőség miatt sem. Így aztán Zotyó becsületére legyen mondva, merthogy klubtulajokra nem jellemző empátiával visszaadta Dimmunak a kólásflakont és benne rejlő gyorsítót, hogy segítsen a zenekar többi tagjának is nem megsérteni régi barátunkat :) A cucc, amit hozott valszeg pálinka lehetett, talán valami cseresznye/meggy, de egészen nem vagyok benne biztos, mert több fokozatban hatott, elsőre jött az igazán kellemes íz, ami egy lórúgásban folytatódott, úgyhogy igyekeztem még koncert előtt csak kevésszer nem megsérteni őt, mert félő volt, hogy ellenkező esetben a buli erősen instrumentális színt kapott volna.

 Aztán még hosszan beszélgettem srácokkal/lányokkal, akiket az elmúlt években ismertem meg - főleg közös szejkei mulatságok során. Beszélgettünk vízipipáról - mivel volt egy helyben - amit állítólag fel lehet javítani, ha tömény italokon vezetjük át a füstöt. Illetve bulikról, élményekről valamint az emlékek hiányáról :) A többiek is elfoglalták magukat, igazándiból már épp elég időt töltöttünk arrafelé, hogy mindenkinek legyenek ott barátai, akikkel el tudták ütni az időt, hasonló témákra koncentrálva.

 Egyszer csak jött az idő, hogy akkor kezdhetünk. A zenekar több tagja is életben volt még, ez hét körül nem látszott még ennyire egyértelműen, de a rutin meg az évek úgy tűnik mindenkit életben tartottak :) Jött az intro és megkezdődött a buli.

 Napközben már láttam, hogy Tomi - ő szokta filmezni a bandát, mikor épp nem vezet - hozott állványt is a kamerához, de akkor úgy tűnt, hogy fix pozíciókat keres, ahonnan felveheti az egészet, de aztán az elkövetkező egy/másfél órában csak azt láttam, hogy egészen eszméletlen helyeken tűnik fel, az állványnál fogva lóbálva a kamerát, úgyhogy igazán kíváncsi vagyok, hogy mi mindent vehetett fel :) Érdekesség volt még, hogy Kisatti gyakorlatilag ketrecbe került. A színpad dobrésze egy rácsos helyszín volt, amin belül lett felállítva a szerkezet. A helyet régen Alcatraznak hívták és ennek megfelelő volt a design-ja - sok ketrecésrács - és Atti megnyert magának egy ilyet. Érdekes, hogy alig baszogattuk emiatt - napközben valszeg fáradtak voltunk ehhez, később meg már jöttek a vendégek. Persze pár \"ne etesd\" vicc azért elment, de sokkal több mindent ki lehetett volna hozni a helyzetből. Végeredményben meg szerencsés volt, mert így végre megszűnt az a lehetőség, hogy beleboruljunk a dobjaiba - néha el sem tudjátok képzelni, mennyire kevésen múlik egy ilyen drum-surfing :) Oroszlányba is sikerült felrúgnom valamelyik állványát, szóval néha azért összejön ez-az, de a legtöbbször megússzuk - valszeg van odafent valami, ami vigyáz az ugrabugráló zenekartagokra vagy inkább a dobos cájgjára :)

 Ja, és ment a buli, jöttek a dalok - megtelt a nézőtér és még maradtak is páran az ülőhelyeken. Jó volt a hangulat, ment a pörgés. A bulikra készültem egy mikulás-sapkával és pár töltet szaloncukorral, de úgy igazán nem voltam benne biztos, hogy mit akarok kezdeni az egésszel. Reméltem, hogy a kialakult hangulat kihoz majd valamit és végül is így is lett - valahol a vége felé sikerült megjutalmaznom a megjelent bűnösöket némi édességgel - legyen valami finomság is a virgács mellett. Később láttam felvételt is erről, elég földöntúli lett, Tomi elcsípte a jelenetet, de mivel még nem láttam rendesen a videót, ezért ki tudja, mennyire használható :)

 Aztán lement a teljes program, a hangulat nagyon ott volt, köszönjük akik jöttek, hatalmas estét sikerült összehozniuk :) Aztán indult a magnósbuli. Még kellett egy fél óra, amíg ismét használhatóvá váltam és folytattuk a koncert előtt megkezdett programot. Később a beszélgetés azzal bővült, hogy be kellett mennünk táncolni is, mert hát olyan előadók jelentek meg a programban, mint Alice in Chains, Skid Row és Mötley Crüe - így aztán a lábban lévő boogie letört mindenféle ellenállást és bevitte az embert a zúzdába :)

 Végül is valamikor hajnalban több hullámban keveredtünk vissza a szállásra. Lackóval navigáltuk végig magunkat az utcán - kicsit zavaros volt már a helyzet, mert arra emlékeztünk, hogy egy \'Nirvána\' cégér közelében van a hely, de úgy voltunk vele, hogy a cégér előtt, de aztán kiderült, hogy utána. Addig benéztünk pár kapun, de egyik sem akart kisbuszban végződni, míg végül megtaláltuk a ténylegesen autentikus szálláshelyünket. Még záró-produkcióként sikerült megmásznom az emeletes ágyat és ezzel le is zárult az első este :)

2009. 10. 31. Budapest, Lucifer Pincéje

Ez volt az első bulink a lemez megjelenése óta, szóval mindenképpen érdekesnek ígérkezett. Lucifer Pincéje azt hiszem szeptemberben nyitott, szóval elég friss helyszín - elsőre macerásnak ígérkezett a megközelítése, aztán mikor jobban megnéztem, kiderült, hogy nem az, de végül azért sikerült túlbonyolítanom az odajutást.

 Az előző este kicsit hosszúra sikerült - a Nyár utcai rémálom eléggé elhúzódott, így nem akartam túl korán odaérni a helyszínre, csakmégegykicsitcsakmégegykicsit elhúztam az indulást, hiszen az nem messze tőlünk jelzett az útvonalterv egy 109-es megállót, ami elvileg egyenesen a klubhoz visz. Mivel aztán elsőre nem találtam megállót, ezért gyorsan elcsíptem egy metrót és elmentem a Ferenc körútig, hogy ott biztosan kapok egy ilyen buszt - persze nem, az Üllői úton csak éjszakai buszok járnak, de nem adtam fel, kerestem a megállót, de aztán kiderült, hogy a legközlebbi az Orczy téren lesz - akinek jelent valamit a Ferenc körút-Nagyvárad tér - Orczy tér túraútvonal, az át tudja érezni milyen kellemes levegőzéssel készültem fel az aznapi koncertre, a végén nagyon boldog voltam, mire megtaláltam azt a megváltó megállót + jött a busz.

 Mire odaértem a srácok már ott voltak, be is csatlakoztam a sörözésbe. A hely úgy néz ki, hogy fent van egy elég nagy bár, sok asztal és tényleg igen tágas tér - már a belvárosi pinceklubokhoz képest tágas. Egy lépcsőn pedig le lehet jutni a koncerthelyiségbe - az nagyjából akkora, mint a többi kis klubnál, de az is elég tetszetős kivitelű.

 Sé is jelen volt, már elég jól érezte magát :) Döme és Kati is ott volt már, jó volt látni őket ilyen távoli \'Regator koncerten. Megérkezett Daemia és Laci a Toscrew és a Harloch képviseletében. Rolanddal le is kellett tolnom egy sörunicum csomagot, hogy enyhüljön a tegnapi estéből adódó  keresztem súlya, de aztán valahogy nem sikerült leállni. Megláttam Esztert és fel is tűntek körülötte Chronosék is, oda is ültem beszélni, aztán jelezték, hogy akad köményestöményes ital, amire természetesen nagy szükség volt, aztán a pincenévadó Lucifer is megérkezett és hozott is egy kör pálinkát, amire meg azért volt szükség, mert Chronos is hozott egy kör whisky-t, amin felbuzdulva én is gyorsan befektettem egy sörkörbe.

 Ekkorra már végeztek Sinathrop-ék, lent elkezdték a srácok a pakolást, úgyhogy illett lemennem - addig nem is voltam lent a koncertpincében, jó volt látni, hogy azért szépen összegyűltek az emberek. A ugye Mindenszentek előestéje lévén a város telítve volt metal rendezvényekkel (arról nem is beszélve, hogy az Üllői úton sétálva összefutottam egy boltból kilépő igen udvarias farkasemberrel :) ). Szóval ezúton is köszönet mindenkinek, aki minket választott eme ünnepi estén.

 Intrót nem tudtunk összerakni, így egybőlalecsóbacsapós est kerekedett. Régi dalok és az újak közül három - Éjfél felé, A skorpió útja, Romok között - ment, jó volt látni, hogy jópáran már tisztában voltak ezen szövegekkel is :) Nagyon energikus hangulat uralkodott, Lucifer pedig elég jól volt, így koncert közepén megjelent egy újabb kör pálinkával és kihasználta az alkalmat, hogy kisebb monológot mondjon az egybegyűlteknek, amíg mi megpróbáljuk túlélni azt.

 Bár nem volt túl nagy a helyszín, azért igyekeztünk bemozogni - annál is inkább, mert Atti egyik valamiállványának a vége eléggé belógott a mozgásterembe és néha kissé elakadtam benne. Illetve volt pár pillanat, amikor nem voltam benne biztos, hogy egy-egy ugrás utána nem csapódok bele a dobszerkóba (ilyenkor akadnak madzagok a földön, mindenfelé kígyózva és mikor rájuk lép az ember, nem a stabilitás az első, ami eszébe jut a talpnak :) )

 Mindegy, jól lement a buli, de aztán csak nem akartak minket elengedni az egybegyűltek, így majdnem halálig játszottunk - még szerencse, hogy hamarabb fogytak el a dalok, mint a szusz :)

 Utána pakolás, meg haza. Ottmaradt egy kabát, amit senki sem akart magára vállalni, pedig igencsak hűvös volt az éjszaka. Másnap reggel azért felhívtam az előző este legkeményebben bebűnöző versenyzőt és sejtésem beigazolódott, valóban Séhez tartozott a cucc :)
 
 Köszi mindenkinek, aki jött - következi bpesti találka a Marco Pólós /After Music Club/ előszilveszter lesz - várunk minden kedves érdeklődőt! :)

2009.05.15-17. Setétpatak, Dark River Rock Fesztivál

A kaland pénteken indult, mivel Roland este 10-ig melózott, ezért a srácok csak éjszaka értek Bpestre, ezért még beválasztottam némi programot, elütendő az időt. Mivel pakolnom kellett az útra, ezért némi késéssel, de átértem Asthring barátom blues-est bemelegítő találkozójára. Itt némi unszolás hatására meg is kóstoltam a vmilyen Heaven feliratú whiskey-t, ami selymesebben csúszott, ami azért volt, mert megszűrik (megint szintet léptem égetettszesz-tanból). Tényleg jó volt a cucc és harapott is rendesen. A lényeg, hogy mindenféle érzelmes youtube-os blues videót néztünk és ittunk mellé, hogy fel tudjunk készülni Little G. Weevil koncerte a Torpedo Art Caféban (ez egy fasza hely, nem messze a Marco Polótól (After Music, stb...stb). Már elég jól voltunk induláskor, leértünk a helyre, ahol ki is egyenlítettük a személyzet, néző arányt (4-4), legalább volt hova pakolni a batyumat :)

 Little G. Weevil-ről annyit kell tudni, hogy ő hazai arc, de úgy nyomja a delta blues-t, mintha a Mississippi mellett nőtt volna fel. Nagyon király show-t tolt, mi meg további italokat. Időközben kiderült, hogy a klubban nincs térerőm, szóltam is a srácoknak, illetve Dávidnak átküldtem Ashtring telefonszámáta arra az esetre, ha ha nem tudnak elérni (gondoltam majd időnként felmerülök a Torpedo-ból adást venni), persze, ahogy lenni szokott, az SMS nem jutott el Dávidhoz, csak beszéltünk róla, így aztán arra lettem figyelmes, hogy a koncert vége után pár perccel betoppan Timon :) Ha már így megtaláltak, akkor mentünk a kocsihoz és megindultunk Erdély irányba.

 Itt némileg hézagossá válik a történet, mert a biztonság kedvéért vittem a csomagomban egy fél literes Transilvanicum készletet - ez olyasmi, mint az unicum és a jager keveréke. Elsősorban a teleportálás üzemanyagául vittem, mert igen hosszú az út és szeretjük lerövidíteni egy ilyen tér-idő ugrással, csak mivel már vittem be be némi üzemanyagot előtte is, ez végül is azzal járt, hogy elszámoltam a keverés arányát és így a teleportálás is eléggé félresikerült és mindeféle mellékhatásai lettek a zenekarra nézve.

 Az egyik az volt, hogy mivel elmerültünk a számításokban, ezért nem tudatosult bennünk, hogy a GPS a pilótákat nem az Szeged-Makó-Arad-Déva stb. úton át futó folyosóra viszi, hanem Nagyvárad felé, ami időben, térben nem a legoptimálisabb, ha az ember Sepsiszentgyörgyre megy, mert nemcsak, hogy hosszabb, de lassabb is. És mivel mi teleportáltunk, ezért csak a határnál tudatosult a dolog, amikor már egészen késő volt. Utána kisebb ugrásokkal haladtunk az cél felé, de a keverési arány elszámolása így is beláthatatlan következményekkel járt - leginkább Kisatti és Lackó szenvedett tőle. Az egyik ugrás után a kocsi beltere tele lett ropival, Dávid nyakán megjelent egy titokzatos T-betű , Lackó fején pedig virág nyílt - én pedig arra ébredtem, hogy egy Transilvanicummal kapcsolatos dalt hangoztatok.

 Elvileg készültek videofelvételek az útról, úgyhogy a fekete doboz valszeg rögzített egy csomó olyan dolgot, ami majd a BűnTV-n látható lesz és most nem ugrik be,de nem mennék bele a részletekbe, mert hát ez a sok matek és számítás miatt egészen elfoglalt lehettem/voltam.

 A lényeg, hogy az úttévesztés miatt igen hosszú lett az út, de a biztonság kedvéért még tévelyegtünk is egy kicsit és bár elvileg útbaesett volna az elágazás a főútról Setétpatak felé, mi csak úgy tudtunk odajutni, hogy előtte elmentünk Szentgyörgyre, aztán főut és onnan Barót felé. (Javunkra legyen mondva, hogy Szentgyörgyre nem azon az úton jutottunk el, amire ráfordulva el tudtunk menni az elágazásig /tud valaki követni?/ :) ).

 Végül megérkeztünk, Krisztináék fogadtak is minket. Parkoltunk és mentünk ismerkedni a helyszínnel. Elsőként Szilárddal futottunk össze, aki be is számolt az előző nap eseményeiről, de leginkább arról, hogy hajnalban unatkoztak, ezért hárman elmentek medvét keresni :) /Látjátok, nem hülyeség a fesztiválkajás szavazásban a medve :)/ Nem találtak, valszeg ezért is beszélgethettünk vele aznap.

 Kezdődött némi sörözés, de csak igen lassan, mert mindenki igen fáradt volt az úttól. Kisatti is csak lassan épült fel az ugrásból, de legalább már nem volt zöld :) Réka bemutatta vőlegényét és készített egy riportot a gyergyói TV részére, köszönjük is szépen! :) A srácok elmentek enni és aludni, én még egy kicsit sörözgettem, aztán vacsoráztam egyet - jut eszembe, nagyon finom babgulyást kaptunk és palacsintát, ami szintén nagyon a helyén volt :) Aztán alvás - a többiek természetesen befoglalták a jobb helyszíneket, így maradt az egyik emeleteságy-emelet. Kicsit ingatag volt az egész, ezért nem voltam benne biztos, hogy sikerül felül maradnom, de aztán belegondoltam, hogy mi bajom lehet, ha ágyastól az alattam alvó Gáborra zuhanok? Végül is semmi :)

 Alvás után már egyrészt jobb volt, mert nem voltam álmos, másrészt meg nem, mert ilyenkor sokkal lassabb vagyok. Már javában játszott a Worldchanger mikor előkászálódtunk, és még pihentem volna, de furán jött volna ki, ha átalusszuk az estét. Így aztán maradt a sörözés és persze egy kis Transilvanicum :) Csatlakoztam Csótány mesterékhez, a Kalapácsot egy oldalsó "box"-ból néztük. Már kezdtünk jól lenni, amikor is Vézna (Jancsika) felajánlotta, hogy viseljem a bulin a nyakában lógó szarvakkal ellátott amulettet. Elsőre mondtam, hogy inkább nem, mert az ugrabugra alatt valszeg felkötöm vagy agyonvágom magam vele, szóval semmiképpen sem lesz jó vége. Aztán persze ahogy az idő haladt ez mégis egyre jobb ötletnek tűnt (kb. mint a Viative-os Keszának Szigetre a tehénjelmez /de ezt valamikor már írtam asszem/) Arról nem is beszélve, hogy Kalapács Józsi a színpadról folyamatos cserebogár-támadásokról beszélt, gondoltam egy ilyen amulett úgyis megvéd mindentől :)/ Csótánytól pedig kaptam ajándékba egy bicskát, amit ezúton is köszönök, szóval esélye sem maradt a májusi bogaraknak :)
 
 Aztán lassan mi jöttünk. Mivel rengeteg dolgom volt a színpadnál, ezért elküldtek sörér'. Nem volt egyszerű sorra kerülni - két koncert között mindig megnő a sörsor :) - úgyhogy a srácok már megkezdték a beállást, mire visszakeveredtem.

 Elkezdtük a bulit, mostanság a Soha már-ral indulunk - a nóta végére többször kinyírtam magam az amulettel, úgyhogy inkább a cserebogár-attack vállalása mellett döntöttem és levettem :)   Egyik nótánál feljött Csótány, hogy boldog szülinapot kívánjon Simon Attilának - akinek két éve is pont ilyenkor volt a születésnapja /gyanús :)/, és akkor is volt köszöntés :) Így hát ezúton is boldog szülinapot Attilának, azért is mert az jó dolog, meg azért is, mert ismerjük és jó srác! Aztán ment tovább a program. Az utolsó dalnál - Sötét éden - kis Pálffy érkezett vokalistának, így aztán teljes volt a kép. Utána meg lejövetel és mulatság folytatás.

 Készítettünk pár felvételt a BűnTV részére, emlékszem, hogy beszéltem Krisztinával és Jancsival, a szervezőkkel, volt szó a Worldchangerrel a WorldChangerről is, aztán a Transilvanicum ismét beindította a tér-idő ugrást. Timon keltett egy heverőn hat-hét óra körül /valszeg nem próbálkoztam meg az ágymászással :)/ Mindenki megvolt, mindenki jól volt, így hát el is indultunk hazafelé.

 Megtelt a kocsi, az útközben megivott és a helyszínen szervezőknek ajándékozott italok helyére érkezett tizennégy üveg afináta - csak, hogy meg legyen a szükséges súly :) Nekivágtunk az útnak hazafelé. Viszonylag eseménytelenül telt, hiszen ilyenkor már nem lehet játszani az út lerövidítésére, hiszen másnap munka van. :) Ha volt is izgalmas részlet, sajnos nem derül ki, mert a hajnali vígasságok során a kamera aksija lemerült, valamennyit pumpáltunk bele hajnalban, de csak néhány felvételre volt elég.

 A határon gond nélkül átjutottunk a hasznos teherrel. Legközelebbi megállónk Szeged volt, ott hajnalban mindig eszünk a hamburgeresnél és most kipróbáltunk milyen lehet józanul. Meglepetésre úgy is jó volt :) Léteznek olyan helyek a világban, ahova hajnalban az ember beesik fáradtan és élete legjobb lakomájaként emlékszik vissza rá, aztán ennek örömére frissen is visszamegy és az élmény messze elmarad a hajnalitól. Ennek valszeg az az oka, hogy hajnalban még frissek az alapanyagok, vagy akkor más készíti el, a jóég tudja, de valahogy más :)

 Na, aztán megérkeztünk a kiindulópontomhoz - Blaha Lujza tér, parkoló. Timonnal és Kisattival elmentünk visszaváltani a lejeket. Aztán ők tovább haza én meg szintén haza. Ennyi volt a hosszú hétvégénk, idővel lesz videónapló is hozzá, csak mostanság nem voltak szabad hétvégéink, amit erre lehetett volna szánni, de az igyekezet adott :)

Köszönjük az ERSZI Egyesületnek a meghívást, köszönjük mindenkinek, aki eljött és ott volt - valamint nagyon szépen köszönjük Tamásnak és Gábornak, hogy vezettek és elviseltek minket :)

2009.04.03. Szeged, Garaboncziás - Betonkeverő Fesztivál

 Már nagyon vártam ezt az estét, egyrészt mert már egy hónapja nem volt koncertünk, valamint a tavalyi szegedi koncert nagyon jó hangulatú volt és hát épp ezért szeretünk is oda visszajárni. Az egész buli elég fordulatosra sikeredett, ismét bebizonyosodott a babona, hogy nem érdemes nagyon várni vagy készülni egy bizonyos mulatságra, mert akkor biztos beüt a "ménkű", érdemesebb inkább az ahogy-esik-úgy-puffan érzelementességével kierőltetni a sorstól jóbuli-faktort :)

 Koradélután kaptam a hírt az este szervezőjétől, hogy a fesztivál headlinere az előző napi bpesti gyenge jegybevétel miatt lefújta a szegedi bulit, így nem lesz nagyterem, csak a kistermes rész lesz megtartva. Ez sajnálatos hír volt, de a saját show-t annyira nem érintette. A következő hívás már olyan négy felé érkezett, közvetlenül azelőtt, hogy mentem volna a kocsibérlés helyszínére - miszerint a főzenekar a szervező megkerülésével leüzletelte a helyszínnel, hogy a teljes jegybevételt ők viszik és így azok a bandák, amelyek költséget jelentettek - konkrétan a Replika és mi - lemondásra kerültek. Ez már igazán kellemetlenül hangzott, de mivel már mindenki nagyon rákészült az estére és voltak, aki jelezték, hogy várnak minket, ezért mondtam, hogy az útiköltségtől függetlenül lemegyünk, aztán meglátjuk mi lesz.

 Aztán pakoltam és mentem a szomszéd utcába, ahol Timon és Roland már vártak, hogy menjünk a bérlődébe. Itt jegyezném meg, hogy készülünk egyfajta vizuális naplótámogatással - szóval elvileg lesz nálunk néha kamera, amivel rögzítjük az utak viszontagságait, remélhetőleg minél hamarabb lesz belőle valami. Itt is készültek felvételek, de csak klubig, aztán meg már a hajnali pakolásnál. Mert elég macerás összehangolni a helyi beszélgetést/italozást a kameramankodással, de igyekszünk kitalálni a mikénteket.

 Na, aztán a ránk jellemző körülményeskedésekkel sikerült is tovább indulnunk - először Rolandhoz a cuccaiért, aztán Timonhoz a próbahely kulcsaiért, aztán Dávidhoz őérte, pakolni a próbahelyhez, aztán tankolni, majd tovább Budaörsre Lackóért. Atti lent várt minket a helyszínen, úgyhogy igencsak volt hely a kocsiban. Dávid hozott le sok zenét, így aztán megfelelő kulturális felszereltséggel suhanhattunk a messzeségbe.

 Aztán valamikor útközben hívott a Gyöngyvér zenekar képviselője, hogy tudom-e, hogy csak kisterem lesz. Mondtam nem, csak azt tudom, hogy minket lemondtak, meg hogy nagyterem is lesz, mondta, hogy nem és én elhittem :) Aztán felhívtam Zérót, hogy ez van, mondta, hogy nem, kérdezte, hogy hol járunk, jeleztem, hogy egy benzinkútnál és ennél mélyebben gőzöm sincs :) De aztán sikerült betájolni magunkat és kiderült, hogy olyan 30km a földrajzi eltérésünk :) Mindegy, folytattuk az utat, hívott Zéró, hogy tényleg csak kisterem lesz. Utána ismét Gyöngyvér, hogy miképpen kellene megoldani a backline-t, mert hogy ők korábban lesznek, mint eredetileg lett volna és utána mennek haza és mi voltunk a másik banda, aki visz mindent, szóval, hogy mi lesz. Szóval kacifántos volt a helyzet, igen kíváncsi voltam, hogy akkor most mi van és mi nem és mi lesz :)

 Olyan kilenc felé érhettünk oda a helyhez. Már ment az egyik banda, Gyöngyvérék készülődtek lenni. Megkaptuk a sorrendet, kiderült, hogy este 11-ről át lettünk téve 0.30-ra (az ilyesmi csak papíron létezik, mindig rá kell tenni fél-egy órát, mert annyi csúszás egyszerűen mindig van). Ez persze semmiképpen sem szerencsés, mert gyors fejszámolással is kideríthető, hogy mennyi veszélyt tartogat egy kocsmában eltölteni úgy 4 órát, hogy közben nem fáradsz el egy átdolgozott nap után, csupa jó ismerős társaságában - szóval ez azért elég meredek volt.

Átbeszéltük, hogy mikor hogy lesz, Gyöngyvérék után Atti dobja került fel. Aztán csak mentek az órák, teltek az órák - végül aztán az Armada és a Guerillas után mi következtünk.

Szerintem volt már jobb előadásunk is - már szakmailag - hajnali egy-kettő felé nem álltunk a helyzet magaslatán, de gondolom az egész esti kavarás hatására - és ezen most a közönség oldalát értem - miszerint utaznak, megérkeznek és azt látják, hogy nem az van, ami írva vagyon, de hát a rock-n-roll az rock-n-roll, akkor már maradnak - valahogy olyan súlyosan gyilkos hangulat alakult ki hajnalra, ami egészen magával rántott minket is és valami átkozottul fergeteges buli keveredett, jött-ment az energia, úgyhogy nagyon-nagyon működött az este. Sötét volt, súlyos és dekadens, úgyhogy egyfajta "Rémálom a Kálvária (sugár)úton" rendezvénnyé nőtte ki magát a Betonkverő fesztivál a nap végére :)

Utána még volt némi italozás, pakolás, hajnali hamburger, aztán hosszú hazaút. Olyan fél nyolc felé keveredtünk haza Tatabányára, szóval nem volt egyszerű a vég :)

Végezetül köszönjük annak, aki eljött, köszönjük, hogy maradtatok és átéltétek velünk e fura napnak/estének/hajnalnak a forgatagát :) Remélhetőleg hamarosan visszajutunk Szegedre egy ismétlésre!

...és persze Lackó elvileg idővel majd összevág valami vizuális megemlékezést az egészről :)

 

2009.02.06. - Révkomárom, Cyparis Klub

Elérkezett az új felállás első koncertjének ideje. A biztonság kedvéért vittem magammal egy üveg pezsgőt, mert reggel láttam a MetalIndex-en (ez itt a reklám helye Vaktor úr :) ) hogy aznap van W. Axl Rose szülinapja és hát a garázsnál sikerült mindenkit kérdőre vonnom, de senkinek sem ugrott be a dolog (mondjuk nekem sem ment volna alapból). Pöpi napja is a héten volt, de az ő köszöntése másnapra volt beütemezve. Na, de még úgyis van két üveg karácsonyi pezsgő otthon, szóval majd nézek még két nevezetes napot, hogy a végükre járjunk.

 Szóval pakoltunk kocsiba, majd mentünk - Kisatti párhuzamosan érkezett a világ más tájairól, ezért csak a helyszínen volt találka vele. Dávid otthon hagyta a ***CENSORED*** helyszínen kinyomtatott aznapi programtervet, ezért gyorsan felhívták Attit, hogy tud-e még nyomtatni ilyesmit ... de bevallom nem emlékszem mi lett a vége, de mintha lett volna valahonnan fecni. Ez már csak azért is fontos - már hogy legyen - mert Atti olyasmiket hallott egy tagadottan-punk dobtanártól, hogy takt-ra illik játszani, ráadásul élőben is és ezek úgy vannak, hogy külön tempók vannak a külön nótákhoz és ezért az meg jó, ha fel van írva melyik nóta jön (és tényleg az jön), mert akkor be tudja állítani a tikk-takk sebességét előre. Csak hát persze vannak olyan emberek, akik tesznek az előre kinyomtatott programra és attól eltérő számokat mondnanak be vagy olyanokat, amelyek listán sincsenek - na ezen emberek miatt van a lista, hogy ne mondhassák azt, hogy elfelejtették, meg úgy hitték, hogy ez meg az jön és ezért okoztak fennforgást. Na szóval most már nincs ilyen és a bürokrácia betette a lábát a rock'N'roll-ba :)

Persze ez csak felületes sírás rívás, mert eddig is volt lista /még ha egyesek nem is mindig vették komolyan :) / - ami viszont tényleg zavaró az egészben, hogy ott vagyunk öten, tolnánk a zenéket és Atti meg felveszi a fejhallgatóját és valami tüc-tücöt hallgat buli közben :) Ugyan Dávid már kért fesztiválon "Füstöt meg lábdobot" a kontrollba, de azt a többiek is hallhatnák, nem csak egy személy :)

 Na, szóval mentünk Révkomáromba, el is értük a klub külső védelmi peremét, ez egy sétálóutca bejárata volt, ahová csak külön kártyával lehetett behajtani, kártya hiányában valami nagy és stabil tárgynak menne neki az autó - hívtunk segítséget, aki miközben érkezett megérkezett a Vesztegzár a helyszínre Attival és így egyszerre egy jól összeszokott konvoj módjára törthettünk át az akadályokon.

 A helyszínre beérve, hamar bepakoltunk majd leparkoltunk a pultnál és igyekeztünk rövidtávon befektetni a rendelkezésünkre álló Eurókat :) Ez igen jól sikeredett, hamar megbarátkoztunk mindenkivel - és sikerült a 12-es sör csodájára járnunk :) Jut eszembe, ha valaki megírja a vendégkönyvbe, hogy pontosan mitől is 12-es a 12-es sör, akkor legközelebb vendégem lesz egyre :) Amennyi már régebben rámragadt, az valami olyasmi információ, hogy nem a végleges alkoholtartalmat jelenti (szép is lenne :) ), hanem még valami még-mielőtt-de-már-nem-úgy állapotban lévő hasznosanyag-tartalmat. Szóval a rejtvény adott, kérjük az információt, mert szükségünk van rá! :)

 Aztán jöttek-jöttek újra és újra :) Érkeztek Csoszék is a Neurasthenia tagsággal, még mindig megvan a szakálla és még mindig isznak, bár egyelőre elnapoltuk közös terveinket a Hetény alá vízionált olajmező  megcsapolásáról :) Jó volt velük dumálni meg italozni, idén még nem is volt közös buli, de majd igyekszünk megoldani.

 Timon közben jött-ment, pakolt, segített a Vesztegzárnak beállni ill. kezdeni. Időközben megérkezett az Emotions U.D. Fehérvárról, ők is sikeresen áttörtek a kordonon. Jó pillanat, mikor már mindenki együtt van a helyszínen, mert olyankor már nincs izgalom késés miatt és hát jó, ha minden OK :)

 Bőségesen termeltük a söröket, Rolanddal kacérkodtunk a szertartásos koncert előtti töménykedéssel, ki is néztük az abszintot eme nemes cselekedetre, de végül is inkább eltekintettünk tőle, mert a sörök azért addigra már megadták a megfelelő kezdősebességet és minden további hangulatsiettetés a crash-n-burn állapotra hajazott volna, így inkább lányosan meghátráltunk a kihívás elől :)

 Pakoltunk, beálltunk - ekkor jött a tulaj kérése, hogy még a buli előtt csináljunk egy fotót a helyszínen, mert ott a falra ki voltak téve ilyen megörökített pillanatok - ez érthető és tök jól esett, hogy van ilyen - csak attól volt kicsit kellemetlen, hogy már a beállásra ugye bejöttek a lányok/srácok és akkor ott most hirtelen mégis helyet kellett csinálni, hogy aztán fényképezve legyünk, meg ilyesmi és ez olyan franctudja volt, de aztán hamar túlestünk rajta és kezdhettük a mókát.

 A klub nagyon hangulatos amúgy, még nem is írtam róla - voltak különálló helységek inni és volt egy plusz rész a zenekaros mulatságnak. A színpad körül volt véve egy térdmagasságú fém-rekettyéssel, hogy ne engedjen senkit se ki se be :) Én jól jártam, mert volt egy méteres kifutóm is a rekettyén belül, úgyhogy egészen Bon Jovisra tudtam venni a figurát :) A képeken láttam, hogy Roland is elütötte az időt azzal, hogy mindenre feltette a lábát, szóval mindenkinek bejött a klub.

 A koncert jól sikerült, Attit megünnepelték - tényleg ott volt Atesy is (ő fényképezett), ő volt az énekes Atti előző bandájába, amelynek egykori tagságára Dagattékkal keselyűként csaptunk le :) Na, de szóval nagyon hangulatos buli volt, nem volt nagy zúzda, inkább csak olyan nézelődős est, de az emberek bent maradtak, szóval ebből és a visszajelzésekből az jött le, hogy jól érezték magukat a látogatók.

 Aztán utána folytattuk, amit elkezdtünk, de idővel búcsúzni kellett a helytől és örülni, hogy hamar hazaérünk :) A lényeg, hogy nagyon kellemes évkezdés volt, jó hangulattal és élményekkel nyitottuk a 2009-es évet, nagyon szépen köszönjük mindenkinek, aki eljött, a zenekaroknak a szereplést és hát találkozzunk majd újra máskor, máshol :)

 

2008.11.29 - Bécs, Replugged

Arcanumékkal már egy-két éve barátságban vagyunk, még a régi énekesükkel vettem fel a kapcsolatot, amikor az előző zenekarával, a Diabolicával nyomult. A helyzetnek az volt az érdekessége, hogy bármikor is hívtuk őket vendégségbe, sosem sikerült idejutniuk - mindig volt valami igazi metal magyarázat - hol előző hétvégén fejrállt a kocsival, aztán hiába minden nyomeltüntetés a yard már otthon várta, mire hazaért illetve egy edőben illegális lengyel bevándorlókkal töltötték fel a létszámot és ha átjönnek a határon, nem engedik a zenekar azon részét vissza :) Szóval egy időben közmondásos volt, hogy akárhová is hirdetünk meg osztrák zenekart, abból nemigen lesz semmi :) /Még a Perishing Mankind volt a másik, akik nem jöttek :)/.

 De az Arcanummal már változott a helyzet és siekrült eltalálniuk a hazai koncertekre - egyszer asszem Esztergom, tavaly pedig a Metal Camping volt a fellépésük helyszíne.

 Szóval most is visszahívtak minket a Replugged-be. A tavalyi GPS fiaskónk elkerülése végett most nem próbálkoztunk a technológiával, hanem a célterületről kinyomtatott térképek segítségével próbálkoztunk a navigációval. A helyzetet némileg hátráltatta, hogy sokat söröztünk és "Pöpi miatt" mindig meg kellett állni. Ez főleg akkor vált igazán kritikussá, mikor Bécs belvárosában kavarogtunk és nemigen látszott semmi mentsvár arra, hogy odataláljunk a helyre, vagy leljünk egy parkot vagy bármit, ahol istenhozzádot mondjunk a söröknek, ekkor Pöpinek már nagyon ki kellett szállni, ezért szóltam a pilótának - aki Tamás volt ismét - hogy ha bárhol meg lehet állni, akkor stop. Végül lett valami helyszín, Rolandtól elkértem a térképet és kiszálltam háztűznézőbe - bementem az első vendéglőbe, ami látszott és egyből ki is derült, hogy kőkeményen kínai, annyira, hogy aki bent volt, az mind rendelkezett a távolkeleten élőkre jellemző jellemzőkkel. A pultnál nem leltem senkit, körülnéztem és megláttam az első és egyetlen általam is felismerhető írásjelet - illetve kettőt, mert az egyik egy szoknyás, a másik egy szoknyamentes emberi alakot ábrázolt. Gyorsan bementem a szoknyamentesbe, Pöpi ennek nagyon örült :)

 Aztán inkább elhagytam a helyszínt, mert valszeg úgyse tudta volna senki elmagyarázni, hogy hol vagyunk (a térkép-nyomtatvány igencsak hasonlított a régi-poénos Burda szabásmintára, csak nem volt rajta annyi szín :) ). De ahogy kiléptem nem sokra tőlem volt egy arc, aki úgy tűnt tudhatja. Rá is kérdeztünk Lackóval, persze lövése sem volt a helyről - cím alapján - de amint a Replugged-et kérdeztem egyből felvidult és elmutogatta, hogy mi merre.

 Természetesen továbbra sem találtuk meg magunkat a térképen. Mikor Rolandot kérdeztem a másik térképről, akkor mondta, hogy az nem jó, mert csak a főutcák vannak rajta kiírva. Elkértem mert már nagyon ráértem és igen hamar siker mutatkozott, hiszen főleg a főutcákon közlekedtünk és így már pár tízperc alatt odataláltunk a helyszínre.

 Gyorsan kipakoltunk, majd szóba is elegyedtünk az Arcanum tagjaival. Főztek nekünk szendvicseket és rengeteg sört, mi pedig megörvendeztettük őket némi szabolcsi pálinkával, amire jól rá is jártak utána a helybeni népek :)

 Nézegettük a fellépőket, főleg trash irányból voltak. Csakhamar mi is színpadra álltunk. SOk mindenre nem számítottunk, mert az előző bandák sikerét is csak úgy lehetett lemérni, hogy hányan álltak a színpad előtt, mert a dalok végi tapson kívül csak néha hangzott el egy hujj-hujj-hajrá :) Lement a program, az átvezető szövegeknél a végén mindig megmondtam a zenekarnak magyarul is, hogy mi következzen. Előtte Roland még adott némi gyorstalpaló német nyelvtudást, de végül is lement a történet, a végén már volt némi mozgás, illetve páran előrejöttek és próbálták levenni a refréneket, inkább kevesebb sikerrel, de a lelkesedés mindenképpen pirospontot érdemelt! :)

 Lepakoltunk és jöttek is a bejárattól a srácok, hogy valahonnan szerezzünk még CDt, mert amit kiraktunk az elfogyott :) Persze ilyenkor nincs nálunk több - most pláne, mert még kb. két db. van nálam otthon pluszban, mert a kiadó kifogyott és a karácsonyi piacra sem minket erőltetnek, így egy darabig várólistán vagyunk, de hát akkor is öröm volt, hogy tetszett sógoréknak a koncert :)

 Aztán még dumáltam sokáig Arcanumékkal, mik a terveik a jövőre, mert hogy feloszlanak sajnos, de páran kezdenek belőle újabb rocknroll jövőt. Végül jelezték a srácok, hogy menni kellene és én is mentem kocsihoz, majd húztunk haza :)
 

2008.10.11. Zenta, Zeppelin Klub

Egy újabb határ dőlt, le, amit még nem léptünk át eddig :) Szóval mindenképpen vártuk, hogy hogy sikerül majd az este, hiszen eddig még nem játszottunk Zenta környékén és az ilyesmi mindig élmény - kicsit utazás az ismeretlenben.
 Az előző esti tatabányai koncertről nem is írnék most, jó volt, hangulatos, de, amikor szervezők vagyunk, olyankor mindig lótás-futás az élet - most is a zenekar még a színpadról kiáltozott, hogy beállásunk lenne és én még javában búcsúztattam a pozsonyi bandákat és láttam el őket útravalóval. A koncert jó volt, de utána inkább csak hazamentem aludni :)
 Nadeszóval, Tamás vitt minket messzeföldre - nem Roland-tesó, hanem új pilóta-barát Tamás, aki jó fej és még élünk, szóval vezetni is OK :) Tolóék Tatáról indultak, őket bevártuk a Roxxy-nál (előző este ott hagytuk a cuccokat, hogy ne kelljen a próbahelyre hajnalban visszapakolni csak azért, hogy másnap délután ismét pakoljunk, azt' menjünk. Szóval Tolóékkal nekivágtunk az útnak, hogy Dagattékat összeszedjük valamelyik pihenőnél (ők már ott sakkoztak Geriékkel addigra :) ).
 Szóval mentünk - eddig az volt, hogy mi vagyunk, akik úton-útfélen megállunk és nem lehet velünk haladni, de most kivételesen mi voltunk a rendes gyerekek és a többiek stoppoltak folyton - egyedül Dagatt kaphat felmentést, mert egyszer azért álltunk meg, hogy "légi utántöltést" hajtson végre a Terroron, ami élet-baleset-meg-minden veszélyes, így persze nem is történt ilyesmi, már miért is történt volna :)
 Dejan, akinek köszönhetjük a bulit - már többször hívott, hogy merre is járunk, de legtöbbször sajnos fogalmam sem volt, mert még nem jártunk arra és abszulút nem tudtam megítélni mikorra érünk a helyszínre - pláne a határátlépés is bajos ilyenkor, szóval nemigen tudtam neki segíteni vagy akár akármit is mondani, ami megfelelő támpontot nyújtott volna.
 A határnál megálltunk és leporoltuk régi határátlépési ismereteinket, hiszen papíroztunk mi már minden határon, csak aztán az EU levette ezt a terhet.  Dávid a Vám- és Határátlépés felelős nálunk (hamarosan találni kell neki egy új tisztséget, mert eléggé lecsökkent mostanság ez a feladatköre :) ) - ő diktálta az előzetesen felirkált gyári számokat, meg ilyesmiket - Karesz pedig gyöngy betűkkel jegyezte őket a hivatalos fecnikre - amelyek most valahogy pirinyónak tűntek, mert emlékezetem szerint legutóbb még A4-es méretűek voltak, most meg feleakkorák A5/B5 - ehhez Lackó ért.
 Node, átjutottunk és robogtunk tovább Zentára. Minden ország más-és-más, Erdélyben mindig a fehérzoknis fákra csodálkoztunk rá, itt főleg a rengeteg tábla ragadta meg a képzeletünket. Itt-ott akkora szabályozás volt, hogy szinte nem fértek el az út mellett a táblák, annyi volt belőlük. A vasúti átjáróknál mókás volt a "Vigyázat a vonat közlekedik" v. ilyesmi tábla, úgyhogy olyankor mindig jól körülnéztünk, hogy ne kezdjünk el hirtelen mi is sínmentén folytatni az utunkat fájdalmas oldalirányú kitérővel :)
 Aztán megérkeztünk a városba - mindenképpen meg kell említenem, hogy a helyszín nevével először gyerekkoromban találkoztam, mégpedig "A Zenta cirkálóval kezdődött" című könyvben, ahol is bár a címszereplő minden olvasásra újra-és-újra elsüllyedt, azért nagyon szerettem :)
 Nagyon barátságos fogadtatásban részesültünk, Dejanék ellátak minden földi jóval - kaptunk enni-inni, nem keveset, sőt igazi emberes adagokat (ahogy Chamion barátom mondta volt régebben - 'Befaltunk ott egy bölényt!' :) )Hatalmas fazékból volt mérve a hús, nagyon-nagyon finom házikenyérrel és persze volt sör is leöblíteni, de hát kellett némi pálinka, hogy végleg helyére tegyük a dolgokat :) Ezer köszönet a szervezőknek, nagyon-nagyon jól voltunk tartva, örök hála és tényleg nagyon-nagyon jó élmény volt ott lenni!
 Elkezdték a zenekarok, mi pedig kaptunk egy púpozott rekesz sört, amit aztán a három zenekar legénysége meg is próbált mihamarabb eltüntetni :) A klub kétszintes volt, nagyon jól össze volt rakva - mint kiderült, a tulajdonosok saját kezűleg építették. Hallottunk mókás anekdótákat, illetve Miki és Geri versenyt citáltak South Park részekből :)
 Volt némi cserebere a programban, mert Dagatt megkért, hogy az úgy jobb neki (ő dobolt a sajáton kívül az Astrodust-ban is aznap), meg Geri is két bandába tolta - ilyenkor jól jön, hogy szinte mindenki játszott már mindenhol :) Lementek a bandák, aztán mi következtünk. Már 'Dust-ék programján is kellett nyesni, mert a hajnali 2 órás élőzene zárás korlátozta az időt. Sajnos a saját programot is rövidíteni kellett, így maradt 20-25 perces zúzda, sajnos a Sötét éden is pont kimaradt, remélhetőleg legközelebb arra is sor kerül. A fellépésen nagyon jól éreztük magunkat, ment a zúzda, ismerték a dalokat szóval a hangulatra sem lehetett panasz, rövid volt, ám velős :)
 Utána búcsúzkodtunk, majd hazafelé vettük az utat. Elég hosszú volt az út, de megérte az ott lét, nagyon nagy élmény volt, remélhetőleg menni fog az ismétlés is idővel, addig is nagyon szépen köszönjük mindenkinek, aki ott volt, hogy eljött és a szervezőknek, hogy tejben-vajban fürdettek minket!
 

2008.07.19. - Tatabánya, Country Söröző

Sajnos ez a koncert nem történt meg, mivel Jodó egy korábban kialakult helyzet miatt sajnos nem kapott engedélyt a helyszín körüli hangoskodásra, sem pedig italmérésre. Így inkább csak leírom, hogy mi lett volna, ha aznap koncert történt volna a tó mellett. (Egy ilyen buli már volt, szóval körülbelül meg tudom tippelni. :)

 Szóval, ha lett volna buli - hívjuk mondjuk I. Szesztilalom Fesztiválnak - akkor nem sokkal négy előtt értem volna oda Hedonista Csabi barátommal, nem túl boldogan, mert a közeli kisboltban - ahol vásároltunk volna - meleg sörhöz jutottunk, de már késve vettük észre és inkább beletörődtünk.

 Mivel nem volt ott senki - de miért is lett volna, hiszen nem volt ott semmi aznap - elhelyezkedhettünk volna a réten bárhová, hely volt, így így is tettünk volna akkor.

 Idővel érkeztek Daniék, hogy interjút készítsenek a nyíregyházi Campus Rádió részére (ez hallható is az oldalon Karesz által) - de mivel aznap nem ott voltunk, ezért máshol történt a felvétel, mondjuk a városközpontban, de semmiképpen sem köztéren, mert ott nem szoktunk alkoholt fogyasztani, a felvételen viszont már hallható ezzel kapcsolatos gondolat.

 Szóval mialatt nem beszéltünk a tóparton, a zenekar is érkezett volna - mivel azonban nem volt koncert, Jodó nem tudott kocsival jönni, így Lackónak kellett volna rohangásznia a kocsijával, de mivel nem kellett így boldog volt. Rolandnak azonban mindenféle egyéb okból igen rossz napja volt aznap, de mivel nem aznap koncert ezért tök más helyen morgolódott ill. nézett ki rosszul.

 Este 7-8 felé szoktuk ott kezdeni - addigra összeáll a sátor is, és már ott vannak a nézők. Mivel mindig sokan vannak ott ilyenkor. ebből kiindulva aznap is sokan lettek volna, ezért is sajnáljuk, hogy nem jöhetett létre ez a buli (szegény Körte is hetekig photoshopozta össze a koncertfotókat, mert nem tudta, hogy nem kellenek fotók, hiszen elmaradt a koncert)

 Intro nem volt, mert miért lett volna - Timon is sürgölődött, Raáb Zoli meg akkor telepítette otthon a Photoshopot :) Meleg volt aznap, én is háromnegyedeseltem - ami nem megszokott, mert általában bőrnadrág, de hát illegális bálba az ember civilben jár :) Ment a koncert, hosszú program is belefért - legalábbis amennyire belefért, mert hangosítási helyzet miatt nem volt vokál, az meg eléggé levesz engem, lévén úgy lettek megírva, hogy vannak.

 Jó sok régi ismerős is lent volt, Chamion barátomat is rég nem láttam, így aztán volt pár számküldés, volt ott születésnapos is, így aztán egész jó kis kerti-mulatság kerekedett.

 Lement a buli, pakolás, aztán maradtunk italozni sokáig. Jól sikerült este lett volna, ha tető alá kerül :) A lényeg, hogy így zajlott volna az I. Szesztilalom Fesztivál a Csónakázó-tó mentén, remélhetőleg a jövőben nem lesz tiltva az ilyesmi, hiszen nagyon színvonalas időtöltés lehetne, ha lehet :)

2008.07.12. - Hegyalja Fesztivál

 Rolandék olyan dél felé indultak el Tatabányáról, aztán egyszer csak ott voltak nálunk és folytattuk az utat a keleti szőlőhegy felé. Nagyon-nagyon meleg volt aznap és természetesen dugó is volt a nagyfaluban, így aztán mindenféle úttalan úton vergődtünk át a városon, majd mentünk Nyíregyháza felé.

 Az utazás hosszú volt, forró és eseménytelen. Aztán megérkeztünk, Lackóék kijöttek elénk kalauzolni - hát a napon majd\\\' elolvadtam, úgyhogy igyekeztem nem túl sokat ott tartózkodni.

 Nem sok időnk volt kezdésig, de azért itt-ott bevásároltam unikumból, Lackóval bementünk a cigis /18/ -as sátorba, ott lehetett hamar hideg sörhöz jutni /igen, tudom, hogy bűn Tokajban sörözni, de hát a bűn jó, a bűn a barátod :)/. Aztán már ment a készülődés, átöltözés a bulihoz.

 A korai időpont ellenére odagyűltek a fesztivál addigi túlélői és pár frissen érkezett érdeklődő is, szóval kellemesen alakult a koncert. Fázni ugyan nem fáztam, de befelé jól szólt, kifelé nem tudom, de aki ott volt úgy tűnt jól érezte magát :) A záró Sötét édenre még spontán tánc is keletkezett itt-ott, így aztán elég tánczenés vége lett az esetnek :) Utána levonultam meghalni :) A zenekar egyik sarokköve, hogy a koncerthez illik felöltözni, hiszen kell a hangulathoz meg mégiscsak... de a nyári fesztiválokon általában kinyír a bőrnadrágos mászka, s bár tudjuk, hogy ez a felszerelés mennyire praktikus mulatságban (le lehet enni, inni + bárhová le lehet ülni benne, stb. :) ) igyekszem koncert után mihamarabb rövidnadrágra cserélni. Most is kellett úgy 40 perc és két liter víz, hogy újra embert varázsoljak magamból :) De egyből ott termett Almási \\\'Huncutság\\\' Szabi, hogy segítsen és el is mentünk italozni - természetesen huncutul rövid italokat :) Jópár ismerőssel találkoztunk, sajnos csak a Kowa végére értünk adott színpadhoz, de aztán még több ismerős kezdett arra mászkálni a 69 eyes miatt. Még nem nagyon láttam élőben őket eddig, de olyan gót ruhában középtempós hard rock-ot tolunk jellegű muzsika volt, önmagában OKs, de nekem nem volt elég mocskos :) Szabi ott el is fáradt kicsit, így visszamentem a DeWalt-hoz. Meglepetésemre találkoztam Balázzsal - illetve beléptetéskor már összefutottam vele, de akkor még nem lepődtem meg - azért volt a meglepetés, mert elvileg nem kellett volna ott lennie, hanem épp Szejkén kellett volna játszaniuk a Rockmaratonon :) Aztán ittunk pár töményt, hogy működjön az este.

 Mónikáékkal is találkoztam, akik jól rámripakodtak, hogy nem tettem ki az esztergomi fotókat - pár hónap elteltével igazán kevés érvet tudtam felhozni a védelmemre, leginkább a felejtés volt a jellemző - de azóta pótoltam, van ilyen - szóval, ha valamit megígérek és késik, tessék e-mail-t írni, mert igen szétszórt tudok lenni.

 A WMD nagyon jó volt, a Katatoniának csak a végére mentem be - én főleg a Brave Murder Day-t szeretem tőlük. Aztán éjfél körül volt valami kavarás, hogy menni kéne, de aztán mivel Tamás kettőig tervezte az ott létet, ezért sikerült kettőig hosszabbítást kérnem, mert a Mátyás Attila féle produkciót mindenképpen végig akartam nézni :) Sikerült is :) Aztán következett a szokásos móka része, megkereseni Rolandot és Kareszt - a ritmusszekció igen jól érezte magát, ezért nehéz volt felkutatni őket.

 Mókás volt, hogy Karesz napközben magyarázott valami informatikai furcsaságról, amit majd meg akar nézni, aztán még este lobogtatott ilyen \\\'ubuntus\\\' CDket, de leginkább csak ráhagytuk. Az érdekesség része nem is ez, hanem hogy a rákövetkező napokban az Ubuntu-sátor blogjában megemlítették, hogy Karesz volt náluk és az onnan honlapra kattintások elég magasra repítették az agregator.hu látogatottságát :) Szóval az ember sosem tudhatja hol lehet forgatni a nevet :)

 Hát nagyjából ennyi volt a Hegyalja-kaland. Timon-t nem vittük, mert ellentétben Balázzsal ő Szejkén volt :) Így aztán beszámolni sem tud. Aztán csak úgy hazatértünk, Lackó&Dávid család maradt ott, csak vasárnap délelőtt jöttek el - azt pedig mindenképpen meg kell említenem, hogy Móni leugrott a bungee-jumping jegyében - ez látszik a képein is /már a felkészülés/ ... és ezzel nagyot nőtt a szemünkben :) Mindenkinek köszönünk mindent, legfőképpen Tominak, hogy ismét kibírt minket, Krisztának pedig a járgányt, hogy volt mivel átkelnünk az országon :)

2008. június 27-29. - Mindszent & Alhana-tábor kalandok by Timon

- Ezúttal Timon barátunk szerkesztett némi úti beszámolót, ami pláne aktuális, hiszen a vendégkönyvben már megy a reklamáció az egyoldalú naplókért :) És mivel az olvasók/hallgatók/szörfözők kívánsága nálunk szent, így hát azonyomban leadunk egy beszámolót sajátométól eltérő kútfőből :) - Szóval halljuk Timon-t! :)

Nos, kedves barátaim kicsit belekontárkodok Tass remekbeszabott naplójába:)

 Eme hétvégi kiruccanás pénteken indult azzal, hogy a budaörsi Tesóhoz megbeszélt időpontről olyan finomat késtem, hogy öröm volt nézni.
Lackóék beígértek némi "analintrudert" is a sebességem nővelése érdekében, de nem nagyon hatotta meg a buszsöfőrt:(
Történt ugyanis, hogy családi ügy miatt (innen küldök édesanyámnak 1000 csókot jobbulására) én is a fővárosból indultam.
Szóval, a lényeg: faszán elkéstem, de a srácok megoldva a helyzetet sörözgettek, tápoltak addig.
Még Pimpi barát dudálását megvárva összecihelődtünk és útnak indultunk a Végzetünk felé.
Az út maga tulajdonképpen eseménytelenül zajlott, köszönhetően Csoszkó rutinjának.
Némi tanakodás azért volt, hogy merre is van a helyszín, de tanulva bécsi túránkból a GPS-t a legvégső lehetőségnek hagytuk:)
Szóval, odaértünk a helyre és nemsemmi látvány fogadott.Ugyan emberek nem túl sokan voltak,de a színpad és az egyéb motyók már élesbe voltak állítva.
Erősen megremegett a térdem amikor szemközt álltam a komplett Marshall cuccokkal és az egyedi dobszerkóval.
Álmomban se gondoltam volna, hogy egy ingyenes (igen, INGYENES!!!) bulin ilyen technikai apparát lesz felvonultatva, nem beszélve a melegvizes (igen,MELEGVIZES)
zuhanyról, a nagyon finom és krónikusan ajándék (igen, AJÁNDÉK) kávéról.A pult ugyan csak langyos és szerb sört árult, de ezt a hiányosságot másnapra kikalapálták.
Öreg rókák lévén még az esti muri előtt felvertük a házainkat.Mondanom se kell, a lehető legkevesebb árnyékot adó területre:)
Aztán elindultunk lepacsizni a szervezőkkel, akik már akkor megleptek minket egy fenomenális vacsorával.Nagy marhapörkölt rajongó vagyok, így én azt kértem.
A másik opció a gulyás volt.Hát, gyerekek..istenkiránycsászár volt!Köszönet érte!!!!
Az est további részét agysejtírtással és a helyi erőkkel való csevegéssel töltöttük.Még én is ittam egy keveset, pedig már mindenki antialkesznek tart:)
Telt az este, jöttek a zenekarok.Bennem igazából egy Pokolgép tribute, a Maximus maradt meg.Leszámítva, hogy fosul szóltak, igen jó bulit hoztak össze!
Nos, azért persze nem is az Agregator lenne, ha nem esne valami gebasz.Történt ugyanis, hogy kezdett fázni a seggem és visszaindultam a kocsihoz.
Kinyitva az ajtót miután kikotorásztam egy polot, próbáltam visszazárni,ám a kulcs a fűben landolt.Gondoltam, biztos  csak kicsúszott a zárból...
Nem drágáim, beletörött a zárba...Fejfogás,para,idegroham,agyérgörcs...visszabaktattam a többiekhet és megvallottam bűnömet.
Mivel a légkör már benne volt a srácokban, nem is hiszem hogy felfogták a helyzetet,ami igen szarul nézett ki.Tudniillik, hogy az volt az egyetlen kulcs az autóhoz.
Nos, Tass a bölcs, PatóPál elvet követve másnapra hagyta a dolgot.Eljött a szombat és az egész tábor megmozdult az ügyünk érdekében.
Itt szeretném megköszönni a szervezőknek a rengeteg utánajárást,segítséget és nem utolsó sorban Zolinak a Kulcsembernek aki véghezvitte a kissé Gyűrűk Ura ízű tettet:
Összekovácsolta a kulcsot! Örök hála és köszönet érte!
A végigparázott nap estéjén végre színpadra került a banda.Az élvezetek fokozásaként még az introcd se volt hajlandó kooperálni velem.Nehéz kezdés után azonban a buli igen jól sikerült.
Megküzdöttem a technikával,de úgy gondolom egy egészen jó összhangzást sikerült kihoznom.Bár, Roland azért morgott 2-3 percet másnap, hogy neki nem tetszett.
Szóval, letoltuk a bulit, emberek is voltak a színpad előtt és láss csodát még tapsoltak is.Heruréka:)
Továbbra is úgy érzem, hogy jobb a saját jól megszokott cuccon zenélni, mert hiába volt Lackó mögött egy Mounth Marshall, valahogy a szólói nem voltak az igaziak.
Persze, ha lett volna időnk tökölni vele, akkor nem lett volna baj, de egy 9 fellépős napon ez ugye nem kivitelezhető.Az már az én hiányosságom, hogy nem tudok ilyen gyorsan hangzást állítani idegen cuccon.
Ismerek valakit, akinek még ez is megy...
Véget ért a móka, mi pedig igen jól éreztük magunkat az est további részében.Ismét kaptunk vacsorát (igen, INGYEN), meg ital jegyet amit be is váltottam rögtön egy colajägerre:).Folyt a dinom-dánom meg a sörözés miegymás.Valamikor hajnal 2 körül adtam fel a küzdelmeket és vonultam a kocsiba dögleni.
Vasárnap reggel nagyon nehezen mozdultunk meg.elbaktattunk zuhanyozni (igen,MELEGVÍZBEN) összepakoltunk és útnakeredtünk Mátra-Füred felé Alhanáékhoz.
Ugyanis túránk következő állomása a 6. alkalommal megrendezett táborukba vezetett.Az utazás most részemről kókadt alvásszerűséggel zajlott.Valahol megálltunk az egyik Tesónál enni-inni aztán Csoszkó a lovak közé csapott.Asszem mindössze egyszer álltunk még meg kávézni valami falukocsmában.
Megérkezvén a helyszínre, átesve a gyűrűzésen (a Madártani Intézet is szponzor volt talán..) összeakadtunk a Cross Borns csapatával.Üdvözöltük egymást és közös beszélgetésbe kezdtünk.
Aztán Tass Tanárbácsi szabadfoglalkozást hírdetett és szétszéledtünk.Én itt is összeakadtam motorosokkal és így a délután nagy részét motorszereléssel töltöttem.Hiába, aki Vrodot vesz így jár...:D
Feca a CB-ből megkért rontsam el nekik is a hangzásukat az este, így én már 7kor beálltam a keverő mögé (külön köszönet a hangmérnök srácnak, hogy lehetőséget adott)
A cucc itt is remek volt, bár egy kicsit meggyötört.Voltak bajok itt-ott,de jól szólt.mindkét banda hozta a formáját.Igaz a közönség már focilázas volt, így maroknyian élvezték a műsört..izé..műsort.
Mivel Lackó barátomnak erre a hétvégére esett a név és a szülinapja is, megleptük egy stilszerű kitűzővel:) (aki tudja miről van szó érti:)) amit a koncert után adtunk át neki némi rövidital keretében.
Még megvártuk, hogy Karesz levadássza a kínai tányérját amit a színpadon felejtett és útrakeltünk hazafelé.
Tasst kipenderítettük Pesten és trepnigázzal veretttünk hazáig.itthon szépen mikdenkit hazafuvaroztam és Lackóval olyan fél 2 magasságában hazaestünk.
Zárójelben jegyzem meg, hogy nincs itthon melegvíz valami karbantartás végett...így a hajnali zuhany igen fájdalmasra sikerült..hol van már a mindszenti kemping melegvize...
Egy nagyon jó és eseménydús hétvégén vagyunk túl.Jól éreztük magunkat,elfáradtunk.De szerintem megyünk legközelebb is:D
Köszönet Csoszkónak a fuvarért,Zolinak a klucsért,a Mindszent Rockfesztivál és az Alhana tábor szervezőinek a meghívásért és a jóltartásért, és mindenkinek mindenért:)

2008.06.21. - Tatabánya, IV. Metal Camping Fesztivál

Kint voltam az első nap is, ami nagyon jól sikerült, de nem csak nekem, mert igen jól sikerült Körtének és Csoszkónak is - bevallom a többiekre nem nagyon emlékszem, de Lackó biztosan mókázott, Rolandot meg sosem kell félteni :) /Karesz és Dávid nem volt az első nap./

 A kempingbe menet összefutottam a legkisebbik Totesszel és közösen mentünk a helyszínre, Tesco-s leszállással, onnan séta, de kellemes testmozgás volt a dögmelegben :) Kiértünk, még nem nagyon éledezett senki - Toló rohangált félmeztelenül, kb. negyed órát jósoltam neki, mielőtt puhára sül a napon, de megnyugtatott, hogy bekente magát százezer faktoros krémmel :) Nem is nagyon pihent a két napban, ő volt a főszervező és hát gratulálunk neki a kivitelezésért, illetve mindenkinek, aki részt vett a szervezésben és a lebonyolításban és köszönjük, aki eljött. Ezt a kétnapos bulit a helyi zenekarok szervezik szerelemből, jó látni, hogy működik és jó látni, hogy szerettek ide járni - annyi biztos, hogy fesztivál jövőre is lesz, csak talán egy héttel korábban, hogy ne ütközzön más rendezvényekkel.  

 Nem is tudom, hogy melyik nap néztem meg Raáb Zoli kiállítását, de szerintem szombatra csúszott, mert pénteken végig nagyon elfoglalt voltam :) Nagyon-nagyon régi fotók is voltak kint, illetve voltak olyan speciálisak is, amelyen olyan zkr. felállások voltak, amelyek csak pár hónapig éltek (pl. közös Sable tagságom Dáviddal :) ). Érdekes volt annyira fiatalnak látni mindenkit a hmmm... pályatársak közül. A fő rész a D.O.H.C & Roll-os Gabennek volt szentelve, jópár kép volt ott a mesterről.

 Üldögéltünk a kocsma mellett, jöttek-mentek az emberek. A Hedonisták is befutottak a gulyáshoz szükséges berendezésekkel, illetve Mészi is megjelent érdeklődve, hogy nem tudjuk-e véletlenül, hogy érezte magát előző este :) Pár srác is közénk ült - hiába, az árnyék értékes hely ilyenkor - beszámoltak, hogy előző nap lányokat kergettek fel fára, vagy azok maguktól másztak fel, kicsit zavaros történet, dehát ilyenek a nyári rendezvények.

 Befutottak Csoszék is, megvolt az üdvözlés-koccintás, később még összefutottam velük a titkos-árnyas ligetben, ahol a gulyás is főtt :) Innentől főleg már kicsit össze-visszák az emlékek, mert kb. déltől voltam kint és összefolyik minden. (Ennek persze semmi köze az elfogyasztott sörökhöz :) ).

 Idővel befutott az Arcanum. Mókás volt, mert ahogy megérkeztek, jöttek és bár tudtam, hogy valahonnan ismerem őket, hirtelenjében gőzöm sem volt kik lehetnek, amig meg nem szóltaltak angolul :) De onnatól már ment minden a medrében. Kicsit fáradtak voltak, mert egy másik fesztiválon játszottak előző nap az anyaországban és hát rosszalkodtak, főleg az énekes volt enervált, mert bonyolult volt az estéje :) Aztán jöttek a sörök, a gulyás nem játszott, mert még nem voltak éhesek /külön csodaszámba ment náluk, hogy mikor már ettek is volna (00.15-kor jutottak ide) még épp tudtam egy pizzériából rendelni kaját :) Mondanom sem kell, hogy egyedül fő-konyhafőnökünknek volt a birtokában 1-ig nyitva tartó pizzéria kontakt - ő pedig nem más, mint a húrlevesben is erős Roland :).

 A srácok nekiálltak italozni, itt-ott meghúzták a meglepetésnek szállított márnememlékszemdeasszemszilva pálinkát :) Végül is dumáltunk, sztoriztunk - mindig érdekes az ilyen eszmecsere, mert kiderül, hogy más országban sincs másképp és más országban másképp van :) Hamar elsajátították az általunk koccintásor használt \\\'halál\\\' ill. \\\'tot\\\' kifejezést :) Kiderült, hogy a \\\'kefélés\\\' kifejezés náluk sem csak azt jelenti, amit. És persze az \\\'egészségedré\\\'-t csípőböl nyomták - és talán a \\\'lófasz\\\' is már a tarsolyukban volt az érkezésnél. Igazándiból azért is volt pörgős a beszélgetés, mert mindegyik tag tudott angolul ill. Gábor magyar származású, így ő a hazait is kente.  Mikor a Dysanchely-ékkel mászkáltunk néha elég macerás volt, hogy csak Roman, a basszeros tudott angolul, így a kommunikáció elég körülményes volt néhol. Roland is becsatlakozott a kis társaságba ill. oda-odatévedtek mások is.

 A koncerteket pörgetni kellett, mert éjfélre be kellett fejezni a show-t. A srácok lenyomták a bulit, majd mi is. Sajnos mindegyik elég rövid volt, a színpadon megjelent egy plusz frontember azt hiszem a Timon-családból - ezért pluszban oda kellett figyelnem, hogy ugrabugra közben nehogy baj legyen (ilyenkor azért nem olyan nagyon stabil az ember, de aki már üvöltözött és headbangelt koncerten v. éjszakai zene-tánc program alatt, az valszeg képben van a nehézségekkel /OK-OK, azért nem egy űrprogramos centrifuga a dolog, de azért lehet, hogy az első nóta után nem tudnék végigmenni a csíkon :)/. Naszóval, 30-35 perc lehetett a show, nagyon hamar vége lett, de majd pótoljuk júliusban és a Haragnapon a kiesett élményeket.

 Utána pihi, majd Arcanumékkal italoztunk (illetve ekkor volt a pizza-kaland is). Valamikor olyan hajnali négy felé pedig nekiálltunk hazakeveredni.

 

2008.06.01. - Rétság, II. Megarock Fesztivál

Már tavaly is részt vettünk ezen a bulin, sajnos már akkor sem nagyon működött. A  hirdetés kb. a buli előtt egy héttel vette kezdetét, ez is rájátszhatott a dologra. Most az utolsó napon játszottunk, neves fellépőkkel, hiszen Bill Kapitány, az Ossian és a Watch My Dying is ott volt a fellépők sorában.

 Mindegy, mentünk a Terror-ral, itt-ott kellett kis imabeli rásegítés, hogy a gép megmássza az emelkedőket, de hát eljutott Székelyudvarhelyre is, ezek az emelkedők nem fogtak ki rajta.

 Megérkeztünk a helyszínre, nem nagyon volt kint senki a biztonsági-, a kiszolgáló- és a technikai személyzeten kívül. Elzötyögtünk a színpad mögé, aztán mentünk sörözni. Láttunk egy még nem kinyitott pálinkaházat, reméltük, hogy idővel megszűnik ez az állapot :) Salga mester volt a színpadmester, elnosztalgiáztunk, dumáltunk, majd lassan felzavarta a zenekart a színpadra. Én is hátramentem és a háromnegyedes nadrágot lecseréltem a hivatalos bőrnadrágra - nem volt hideg aznap, de a színpadon még úgyse :) Volt már, hogy logisztikai okok miatt üres teremnek kellett kezdenünk - kapunyitás egyszerre a kezdéssel, stb. - szóval van gyakorlatunk ebben, de hogy egy szabadtéri rendezvényen nulla főnyi vendégnek, erre még nemigen volt példa :) Mindegy, tíz év a szakmában plusz egy deci unikum és máris játszottunk a pultosoknak :) Persze ott volt Dagatt és Timon is, akinek lehetett tolni, ők néha hullámoztak is :)

 Aztán a harmadik-negyedik nóta körül megjelent az első két hölgyvendég, egészen új érzés volt :) Ők leültek a sátor távolabbik végében és nézték a produkciót. Köszöntöttük is őket :) Aztán tíz percre rá érkezett két fickó is, erre a két lány előrejött és ők lettek az első sorunk. Ekkor kicsit zavarba lettem, mert már addigra megszoktam, hogy nincs ott senki és hirtelen lett nézőközönségünk, próbáltam feldolgozni a helyzetet. Végül is sikerült, egy és negyed órányi programot nyomtunk, ennyi volt a műsoridőnk, eléggé leharcolódtunk a végére, de utána élmény volt átöltözni és visszatérni a sörökhöz és az lecsekkolni az időközben kinyitott pálinkaházat :)

 Ekkor már valamivel nagyobb nézőközönség is érkezett, de még így is bőven alatta volt a helyzet az utolsó esztergomi bulink nézőszámának. Végül is a további bandák is megadták a módját és tisztességes programot adtak az ott lévő nézőknek. Utánunk jött az Invader, majd a WMD. Aztán mi mentünk is, mert másnap munkanap - azt még láttuk, hogy az Ossian megérkezik, Endre tesz egy kört, mint Napoleon Waterloo-nál, aztán kocsiba teszik magukat és elszelelnek. Most ezt mindenki hogy ítéli meg, ahogy akarja, de Bill Kapitány például játszott a fesztiválon lévőknek.

 Rolanddal addigra eléggé elfáradtunk, engem a srácok kitettek a Blahán, de állítólag Roland még valamit mókázott Bicske magasságában - erről ők tudnának mesélni. Szóval, így zajlott le az a vasárnapunk.

2008.05.30. - Budapest, Undead Fesztivál

Hát ismét fővárosi buli, ilyenkor sok érdekesség nem esik meg, mert alig van utazásra fordított idő, meg ilyesmi. Segítettem a szervezésben, mint színpadmester, ez annyira nem izgalmas, kalanddús dolog, mivel italozni sem nagyon italozom ilyenkor, ezért aztán kevés a móka.

 Már lent voltam olyan fél hat felé a helyszínen, a többiek érkezése még odébb volt. Sok érdekesség nem történt, mert végül is a helyzet abból állt, hogy elindítani az egyik teremben a bandát, aztán át a másik terembe és frusztrálni az ott levonuló/felvonuló bandát, hogy igyekezzenek a le/átszereléssel, aztán vissza a másik terembe, jelezni a zenekarnak az utolsó 5 percet, majd alkalomadtán leküldeni őket, majd át a másik terembe és zöld út az ott következőnek. Voltak kisebb csúszások, a tapasztaltabb bandák időben átszerelnek és a megadott műsoridőre szabott programmal érkeznek, így nincs gond, a macera inkább a kevésbé felkészültekkel van. Végül is nem lett komolyabb csúszás, talán, ha fél óra volt a végére - ami nem jelentett problémát, mert az osztrák banda kiesett, így volt úgy negyven perc tartalék és hát a fél órában az is benne van, hogy volt némi sorrendcsere is, mert az egyik banda valamely tagja még este ért földet Ferihegyen és nem ért a helyszínre :) Szóval végül is nagyjából ennyi volt az este.

 A koncert jól sikerült, jó időpontunk volt a Kék Yukban, ami amúgy is kellemesebb hely a Vörösnél, márcsak az ott uralkodó hőmérséklet miatt is :) Jó volt a hangulat, lement a buli.

 A koncertek után még maradtam kicsit italoztunk Balázsékkal, hajnalban még leugrott pár ágyas meggy:) Az éjszakai járat az orrom előtt ment el, így lett némi félórás egészségügyi séta, de végül is vége lett ennek a napnak is :)

2008.05.03. - Debrecen, Új Vígadó

Valszeg minden debreceni beszámolónál elmondom, hogy debreceni volt az első megyén kívüli koncertünk, de a lényeg, hogy mindig jó hangulatban telnek, így szeretünk oda járni. Ezúttal is Tóth Csabi barátunk hívott meg minket a Metal Majális névre hallgató rendezvényre, a buli nemzetközi volt, voltak külföldi csapatok, helyi csapatok, szóval a felhozatalra nem volt panasz :)

 A Terror-ral mentünk, Csoszkó volt a főpilóta, ő vitt minket messzeföldre, a hazautaztatást pedig Miki vállalta - vagy fordítva :). A helyszínre való navigálással volt némi probléma, plusz leszakadt a kipufogó is valamilyik nagyobb döccenésnél, így a Terror amúgy is több sebből /főleg a fékezésnél hallatszó vinnyogó hangok miatt/ vérző lopakodó-képessége most végleg elhanyagolhatóvá lett.

 A lényeg, hogy odataláltunk a helyszínre, beköszöntünk Csabinak, aztán elhelyezkedtünk az egyik padnál. Voltak itt régi cimborák is, Ferge Zoli, Sátán mester, a Neochrome és az Autumn tagság. Úgyhogy adódott kis terefere is. Már mentek a bulik, amikor láttam, hogy a keverőpultnál van egy videokamera, rákérdeztem hogy ez most valamelyik zenekar felvétele-e, de kiderült, hogy mindegyik zenekart rögzítik, aki akarja, az magával is viheti a vizuális élményt. Mondtam a srácnak, hogy elvinnénk, hogy lássuk milyenek vagyunk mikor rokkolunk, mert hát szeretjük magunkat nézni :)

 Aztán mi jöttünk, felpakoltunk, előtte még legurítottuk a szerencse-italunkat Rolanddal, aztán ment is a koncert. Igazándiból szerintem nem nagyon tudatosult egyikőnkben sem, hogy fel lesz véve a koncert, valszeg ezért lett elfogadható a felvétel :) A lényeg, hogy a hanganyag elérhető a honlapról, Karesz pedig feltett pár videót a YouTube-ra, szóval ott megtekinthető, miképpen is zajlott a kultúrest.

 A koncert folyamán kaptunk egy sráctól egy kör sört a színpadra, neki ezúton is köszönjük! :) Innen-onnan azóta is visszajön az elköszönős \\\'Találkozunk a pultnál!\\\' idézet, ami végül is nem túl eredeti, de valahogy ott és akkor épp az jutott az eszembe :) Egyébként működött, mert tényleg találkoztunk a pultnál és meg is lettem vendégelve, szóval minden résztvevőnek köszönöm a jóltartást.

 Ja, még a színpadon heverésztem - a koncert után kifújtam magam a színpad hátsó részén - mikor jött a következő zenekar dobosa, akivel dumáltam kicsit ángliusus, merthogy a zenekar a szlovákiai Sanatorium volt. No, aztán heverésztem tovább. Jött Karesz és nekiállt magyarázni valamit a srácnak, aki nézett, majd válaszolt valamit. A hangzavar miatt nem értettem mit mondott, de egyből úgy vettem le, hogy fasza, már megint nemzetközi voltam magyarul értő személlyel (már itt-ott előfordult velem), de aztán látszott, hogy mégsincsenek előrébb, ekkor jeleztem Karesznak, hogy a srác nem fogja megérteni az ékes hazai nyelvet :)

 No, aztán italoztunk kicsit, majd indultunk is haza. Azaz előtte Rolandék megpróbálták gitárhúrral megoldani a Terror problémáját, ami bár nagyon rock\\\'n\\\'roll-os ötlet volt, nemigen okozott sikert. Aztán végiglopakodtunk az országon.

 Még volt egy érdekes élmény, ahogy hajnalban átsuhantunk a fővároson, a  Sportaréna körül belebotlottunk a Ghostbusters III. forgatásába. Mindehol fehérruhás alakok mászkáltak az utcán, tényleg olyan volt, mint egy ápoló világkongresszus :) Aztán délután fény derült, hogy ez a Sensation White utóélete volt, de akkor hajnalban igencsak furán nézett ki :) 

2008.04.30. - Komárom, Rangadó Söröző

Hát ez érdekes buli volt, igazándiból nagyon vártam, hogy mi sül ki belőle. Az eset érdekessége, hogy Komáromba jártam középiskolába és (ettől függetlenül persze) valahogy sosem voltunk még ott kencertezni. Révkomáromban voltunk már, de az itteni oldal eddig kimaradt. Persze kalandok voltak, hiszen egyszer a Sable és a Sex Dance zenekart lekísértem egy ottani koncertjükre még nagyon-nagyon régen és az igen jól végződött, annyira, hogy hétfőn le is kellett mennem Steve-hez (Sex Dance énekes) a Metal Paradise-ba (tb-i rock-szaküzlet volt), hogy mondja már meg, hogy mitől is fájhat az egyik lábam. Aztán elmondta, hogy mire tippel :) Konkrétan arra tippelt, hogy kis késéssel kezdtünk el lekászálódni a vonatról Tatabányán - a hajnali vonatok nem állnak túl sokat az állomáson - és hát már indult, mikor ugráltunk lefelé és hát tanyáztam egyet (Pöpi valszeg azt mondta volna, "nem estem el, én így ülök le" :) ). Node, nem is ez a lényeg, mert nem is én voltam a fő Indiana Jones, hanem egy cimboránk, aki saját bevallása szerint azt hitte, hogy gyorsvonaton van, és ha elbukja az állomást, akkor a következő az Bicske, és hát késéssel indult, nem nyílt a peron oldali ajtó, ezért a másikat nyitotta és ugrott, megkapaszkodott a vágányokat elválasztó kerítésbe és ott várta meg, míg elmegy a vonat :) Azt persze nem vette jó néven, hogy mikor megláttam - állítólag - még úgy stabil oldalfekésből is jól kiröhögtem :) A kommandó azon része, akiknek nem sikerült ilyen bravúrosan a leszállás, Alsógalla állomásról kezdték meg hajnali sétájukat a város másik vége felé, de csak a sétálóutcáig jutottak, ahol is elnyomta őket a buzgóság egy padon, igy örvendeztetve meg a gyermekeiket arrafelé sétáltató helyi szülőket és egyéb polgárokat :)

 No, e kis kitérő után vissza a komáromi bulihoz. Szóval épp zajlott a Komáromi Napok rendezvénysorozat, így aztán kicsit volt bennünk némi kétség, hogy első itteni koncertünket mekkora érdeklődés fogja kísérni. Erre rá is játszott kicsit, hogy mikor befutottunk rajtunk kívül főleg a személyzet volt a helyszínen, mindenesetre jó volt látni a Rangadót, mert már több, mint tíz éve nem voltam a helységben. (Leszámítva, azt az időpontot, amikor az egyik régi osztálytársam akciófilmjének felvételei során a Rangadó környékén lettem fejbelőve - úgy néz ki be lettem skatulyázva ezen a téren, vagy inkább csak bizonyos szűk szegmens kiváló karakterszínésze lettem :) Ez persze kb. olyan, mint hogy minden vállalat talál magának egy olyan piaci szegmenst, ahol ő piacvezető :) Node a lényeg, hogy nem voltak túl sokan, de ahogy telt múlt az idő teljesen megtelt a sátor alatti tér és így is maradt. Jópár ismerős érkezett a megye minden tájáról ill. a Felvidékről is, szóval nagyon jó hangulat alakult ki. Összefutottam két régi osztálytársammal is, akikkel megbeszéltük, hogy mindenki megházasodott, stb... stb... tudjátok, hogy megy ez :) Illetve voltak srácok, akik Nagyigmándon is voltak és egyikőjük a Közgázba jár, ahova én is, és megtalálta a tablóképemet, aminek persze roppant mód örültem :) Kiderült, hogy akit normális tanárnak véltem még mindig normális, a többiekről meg nem ejtenék szót :)

 A lényeg, hogy jó hangulatban telt az este, idővel színpadra is kerültünk és a hangulat megmaradt, Csoszkó rögzítette is az élményt, a YouTube-on látható asszem a Krómszín, szóval kis vizualitás is megörökítődött. Jól éreztük magunkat, a közönség is, aztán idővel vége lett és hazamentek a legények :)

2008.04.17. - Budapest, After Music Pub (a.k.a Marco Polo :) )

Mivel március környékén közel költöztem a Marco Polohoz, ezért túl sok utazásos érdekességgel nem tudok szolgálni, mert az a többiek lelkén szárad. Annyi mindenestre történt, hogy mivel úgyis lakás felé jöttek a srácok, elhozattam velük az otthoni - Tatabánya - PCmet, Lackó jelezte, hogy már a hídon vannak (Petőfi), le is mentem az utcára - no a körútra - azt vártam őket, mint a jógyerek, vagy tíz percig nem érkeztek még, gőzöm sincs merre jártak, addig is ott várakoztam az út szélén - mikor megérkeztek Timon kedvesen rá is kérdezett, hogy mennyi pénzt kerestem addig, lányos zavaromban elsőre nem is értettem, hogy épp lekurvázott :) Aztán továbbálltak, én meg hazacuccoltam, majd mentem a helyszínre.

 Volt némi változás, mert eredetileg szokásosan a Black Leaves-szes cimborákkal játszottunk volna és a DoD-dal, de Szabiéknál volt/van némi fennforgás, ezért nem tudták vállalni a bulit. Egy másik csütörtöki programban is fellépett valami gebasz, ezért Zéró a két estből csinált egyet, a DoD kapott egy másik időpontot, mellénk pedig került a két másik-csütörtöki banda, bevallom egyikőjüket sem ismertem nagyon, a mostani bulijukról is lemaradtam, de nem is játszottak sokat, mert valami csúszásba keveredtek, így pár nóta után át is adták a színpadot.

 Örültem, mert tényleg sokan voltak, bár a másnapi BKV sztrájk némileg beárnyékolta a helyzetet - de mivel az éjszakai járatok még jártak, így végül is elvileg nem okozott gondot a cucc. A buli jól sikerült, most már vannak visszajáró arcok a fővárosi koncertjeinken, ami külön élmény. A srácok a másnapi munkanap miatt koncert után mentek is haza, engem viszont nem nagyon feszélyezett semmi, mert a sztrájk miatt amúgy is szabadságoltam magam :) Az utána való buli is jó volt, akadt némi zene-tánc, végül az utolsók között hagytam el a helyszínt - azért nem utolsóként, mert pár hétre rá kiderült, hogy bár azt hittük rajtunk kívül már nincs senki a helyen, egy cimbora még ott aludt a hátsó részen és onnan kezdte a következő dolgos munkanapot :)

2008.04.05. - Tata, Café Moló

Még a hedonisták (Hedonist Roosters tagok :) ) hozták fel tavasszal, hogy kellene egy buli az első fellépésük egy éves évfordulójára a Woodstockba, vagy ahogy most ismerik  Café Móló-ba. Azóta mi sem játszottunk Tatán és hát bőven benne voltunk, hiszen mi bajunk lehet belőle? :))

 Elég késve értem ki Tatára, nem voltam túl mozgékony, a hajnali Roxxy eléggé belassított. Másrészt még nemutaztam Tatabányáról távolsági busszal azóta, hogy átreformálták a buszvégállomást a vasútállomáshoz és némileg bizonytalan voltam, hogy megáll-e valahol a járat még a városban a - jóégtudjahogyhívják most, de régen Skála Sztráda, később Kaiser\\\'s lett - megálló előtt és vadul reméltem, hogy az Interspar előtt lesz valahol stopja, mert mivel ismét időben indultam, lekéstem volna a Konzumnál. Lackó a Konzumhoz ment és majdnem le is késte, de ismerte a pilótát, így az felkegyelmezte. Így mentünk ki Tatára.

 A hedonisták már kezdés körül tarottak, mire odaértünk, Pöpi mellé bepakoltam a cuccaimat, majd mentem is körbeköszönni, mert jó sokan voltak :)

 A kezdeti lassúság ellenére elég hamar sikerült felvennem a hangulatot, Sonnyiékkal hamar megtárgyaltuk az aktualitásokat, fényképező masinámat sikerült rábíznom Hildára, akinek elfelejtettem jelezni, hogy 30-40 kép elég lesz, mert többet úgysem bírok feldolgozni (átméretezés, átnevezés, feltöltés, stb.), így sikerült neki kb. 100+ fotót összehozni, de ezt akkor még nem tudtam, persze mindennek ellenére lelkesedése dicséretre méltól! :)

 A koncert jött és jó hangulatban telt, ment a zúzda, nagyon hangulatos lett az este.

Utána még szórakoztattuk egymást a srácokkal, Lackó & Boss whisky-je Füstinél és nálam landolt /másnap sikerült minden kirakóst összepasszintani). Fárasztottam Zolit is jó darabon, valamint fotóztam halakat és embereket :)
 A lényeg, hogy kellemes este volt, a hedonisták pedig már egy éve terjesztik a rock\\\'n\\\'roll-t! Csak így tovább! :)

2008.04.04. Esztergom, Molothow Liget

Dagattal és így a Terror-ral mentünk Esztergomba, ezúttal az Exodikon és az időközben feltámadt Dysentery-ékkel közös bulira. Magunkhoz képest is időben odaértünk, kicsit túl korán, de aztán szép lassan minden a helyére került. :)

 Volt pár ismerős is, külön kiemelve Czibula Tomi cimborámat, aki eddig az összes egomi Agregator bulin ott volt - talán a legelsőt leszámítva, de akkor még nem ismertem, attól még lehet, hogy ott volt :) Móniék is érkeztek, Holth is jött messzeföldről. Egészen családias hangulat alakult ki. Dzsinyával elfogyasztottunk egy kis nyitó-töményt, már csak a hangulat kedvéért. Aztán belevágtunk a beléptető-asztal felállításába, pecsét-tinta töltésbe (már egyre kevésbé kenem magam össze ilyenkor - hiába, rutin, meg az évek :) ).

 Exodikon-ék kezdtek, volt bőven idejük a programra, mert Marosék még valahol Komáromnál jártak ekkor, de aztán meglepően hamar a helyszínre értek.

 Utána beszerelés, show, tök jól tolták - most már jobban meg tudtam őket nézni, mint év elején Nagyudvarnokon. Aztán mi keveredtünk színpadra.

 Majd kezdtünk, a hangulat jó volt, volt zúzda, szóval szerintem, aki eljött jól érezte magát :) Aztán pakoltunk és hazaindultunk, mert a biztonság kedvéért még beugrottunk a zárás-közeli Roxxy-ba, mert nagyon szükségünk volt rá :)

 Végeredményben a mulatság jó volt, csak nagyon kevesen voltak az érdeklődők. Dzsinya mondta, hogy sajnos ez a tendencia. Saját tapasztalatok alapján, Esztergom mindig is nagyon jó hangulatú hely volt, évekre visszamenőleg itt voltak a legjobb klub bulijaink. A közönség mindig nagyon nagy hangulatot csinált , arról nem is beszélve, hogy a megyei klubok közül a Molothow hangosítása és fényei kiemelkedő színvonalat képviselnek. 2006-ban még 100-150 látogató volt nálunk a nézőszám, tavaly leesett 60 körülire, idén pedig úgy 30-ra olvadt és bár úgy tűnt a résztvevők nem bánták meg az estét, gondolom mindenki jobban örült volna, ha kicsit többen ösztoznak az élményben. Egészen úgy tűnik, hogy eltűnt egy generáció, felsőoktatás, bármi miatt, nem tudom. Mindegy, a lényeg, hogy mindenkinek köszönjük, aki eljött és hát reméljük a legjobbakat :)

2008.03.14. - Salgótarján, Kakukk Fogó

Hát, így utólag visszatekintve - eddig az év bulija volt a salgótarjáni buli. Valahogy az egész olyan szürreálisan is indult - a Rocktogon-os buli kapcsán emlegettem Szabival való SMS-kalandunkat, szóval volt a koncert kapcsán móka bőven.

 A többiek elraboltak melóból és igyekeztünk a helyszínre - láss csudát, nem akadtunk el, nem késtünk el - bár mondjuk kalandok így is akadtak bőven. Szóval elraboltak a többiek Budaörsről és nyílegyensen belehajtottunk a kőkemény pénteki budapesti dugóba. Nem is lett volna baj, mert időben elvoltunk, de Timonnak a betonrengetegben ugrott be, hogy akkor most a söre szólt neki, hogy kiszállna :) Űzött vadként tekingetett jobbra-balra, hogy hol tudna vadonba húzódni és visszaadni söre szabadságát, de valahogy sehol sem érezte magát elemében. (Mondjuk lehet, hogy nem is sörről volt szó, hanem kóláról :) ) No, aztán átmentünk az Erzsébet-hídon és az alatta lévő téren Dagatt beparkolta a Terror-t a buszmegállóba és Timon + Karesz duó kirontott a betondzsungelbe. Dagatt már kezdett felrobbanni, mert ugye nem volt túl szabályos a parkolásunk, a buszosok is - joggal - dudáltak tovább minket. Mondanom sem kell, hogy kb. örökké tartott, míg a két pernahajder visszakeveredett, de aztán némi navigációs siker után (vissza a Rákóczi útra a 4-es metro gödrei között) folytattuk az utat.

 Nem haladtunk túl gyorsan és már biztosnak látszott, hogy igen, megint elkésünk. Mentünk lépésben, de aztán idővel túljutottunk a városon, onnantól már tiszta egyszerű volt haladni. Persze itt-ott megálltunk pihenni + készleteket felvenni, de aztán elértük Salgótarjánt.

 Ott némi telefonos navigációt követően megérkeztünk a Kakukk Fogóba, ott már Szabi és Barbi vártak minket és a lelkünkre lett kötve, hogy használjuk ki a meghívás mellé adott szabad fogyasztást és ne szerénykedjünk mint vmelyik előző banda. Mivel történetesen nem vagyunk \\\'abszintosok\\\' ezért bele is kezdtünk, hogy jó vendégek legyünk - nem ám sértődés lesz v. ilyesmi. Meg lettünk hívva vacsorára is, így aztán nagyon úri módon lettünk tartva, ezer köszönet Barbinak érte!

 Ja, és amikor megérkeztünk, még nem volt ott a DoD, pedig a telefonbeszélgetések alapján én úgy véltem már ott állnak és kaparják a falat. Nem így volt, mi értünk oda előbb és el is kezdtük berendezni a színpadot... Nem is mulasztottam meg mondani Zolinak, ahogy beléptek, hogy \\\'Megint rátok kell várni?" :)

 Timon küzdött a technikával - az egyik hangerő gomb halott volt, megpróbált harapófogóval térdre kényszeríteni (Lackóval meg is lepődtünk, mikor elővillantotta a hordozható kemping harapófogót :) )

 Kezdett a DoD, jól nyomták, volt is nagy punk-pogó előtte, így aztán Szabival továbbra sem távolodtunk el a pulttól. Mutatott valamit, amit bár almaalapúra tippeltem, de valójában körte-alapú volt (városi gyerekeknek nem mennek a gyümölcsök ízről, csak címkéről :) ) Finom volt, szóval jól elvoltunk.

 Kicsit halk volt az ének, ezért aztán a DoD végeztével kértem egy plusz széket a pulttól, aminek támlája is van, hogy rá mehessen az énekláda - persze egyből felszaladt a szemöldök, hogy minek kérek koncertre támlás-széket :) De lényeg-a-lényeg, így jobb lett. Jeleztem is a DoD-os srácoknak, hogy így megy ez a profi világban, a felvezető zenekarok kisebb technikát kapnak, nehogy jobbak legyenek az utánuk következőknál - mi sem adtunk nekik széket az énekhez :)

 A buli tök jó volt, Szabi párszor meglepett egy kisüveges huncutsággal, de nem bírt összezavarni :) Volt zúzda, ugrabugra, közös danolás - szóval minden, ami kellett. Mondjuk mivel a technikai cuccok miatt nem volt vokál, így elég kemény volt - kellettek is a huncutságok nagyon, hogy ne érdekeljen, hogy egyedül kell végignyomnom a bulit. :)

 Szóval nagyon jó volt a hangulat, nagy élmény volt. Aztán jött a pakolás és a búcsúzkodás része. Barbitól kaptunk hatalmas üveg csillagos söröket az útra, ami biztosan hosszú volt, de nem nagyon emlékszem rá :)

 Szóval ezúton is köszönjük a meghívást és a sok kedvességet (ill. huncutságot) Barbinak és Szabolcsnak!

2008.02.23. - Győr, No Stressz

DoD-ék elkövették azt a hibát, hogy ők mentek személyautóval és mi a Terror-ral (legutóbb fordítva történt) és így velünk jött a felszerelés, amire az első zenekarnak is szüksége volt. No a hiba abból adódott, hogy nem nagyon tudunk korán odaérni sehova, lehetne ujjal mutogatni, de hát egyszerűen lassúak vagyunk és valami mindig történik.

 De a lényeg, hogy csekély késéssel érkeztünk, Zoli (DoD) eléggé fejleharapó hangulatban volt, de aztán végül is nem szögeztek ki minket a négy legnagyobb vár fokára :) Jött Csoszkó is, aki kihasználta, hogy nem pilóta és hamar nekiállt lazulni :) A helyszín jó volt, nem voltunk még itt - ez a régi Torock fölött van, de mérföldekkel királyabb helyszín. Túl sokan nem voltak, de amúgy hangulatos volt minden. Gyorsan teszteltük is a kiszolgálást, sokszor és alaposan :)

 Csoszkó hamar rendet tett az asztalon, mondjuk valahogy mindenki nekiment az asztal sarkának, ő akkor egy kicsit jobban :) Aztán dumáltunk, néztük a zenekarokat - kimentünk szakmai eszmecserére Attiláékkal, ami elhúzódott és bár hideg volt megvitattuk az élet nagy dolgait - nem emlékszem pontosan miben álltak ezek, de gyakran vigyorogtunk :)

 Az öltözőbe menet rákérdeztem osztrák barátainkra, hogy vegyüljek, meg mégis, hogy hányadikak lesznek - mondták, hogy utolsók - mókásan jeleztem, hogy akkor ők lesznek ma a \\\'headliner\\\'-ek, mire mondta a srác, hogy ez a pozíció az ő olvasatukban a \\\'pretty fucked up\\\' kategóriába esik, mire jeleztem, hogy igen, megegyezik a kifejezés értelme. Mifelénk ugye a \\\'headliner\\\' azaz főzenekar elnevezéssel akkor illeti magát az ember vagy mást, ha az az utolsó zenekar és átkozottul későn játszik - ez a mi cinikus szerénységünk :)

 Már igencsak jól éreztük magunkat, mire mi jöttünk - kicsit el is húzódott a beállás, mert adódott némi gond a mikrofonkábelemmel - de aztán kikalapáltuk, de ebből így kínosan hosszú lett a beállás időnk /már magunkhoz képest/.

 A koncert lement, volt némi ugrabugra - mentek a nóták, csak aztán a késői időpont miatt már nem tudtuk lenyomni a teljes programot, 3-4 nóta kimaradt, de ami lement, az jól sült el.

 Összeraktuk magunkat, az osztrák srácok is jól nyomták, akkor mi már inkább csak pihengettünk, elütöttük a hajnalt - már eléggé bent jártunk az éjszakában. Aztán pakolás, majd húztunk haza...
 

2008.02.22. - Szeged, Garaboncziás

ELőző este kiderült (hol, ha nem a Marco Poloban :) ), hogy egyik Libra tag betegségéből kifolyólag nem tudnak játszani aznap, így egyedül kell leadnunk a bulit. Kicsit aggódtam is, hogy időben odaérünk-e, mert pénteken bármi miatt beragadhatunk a bpesti forgalomban és a Garaboncziásban is van koncert-tető, vagyis 22.00 órakor bezár a bazár, onnantól csak \\\'magnósbuli\\\' mehet, élőzene nem. Szóval a lovak közé kellett csapni.

 Engem a srácok Budaörsön vettek fel, előtte beküldtek a Tesco-ba, hogy vegyek elemózsiát (sör, kifli, ceruzaelem :) ), úgyhogy egy kis pakkal vártam őket a találkozónál.

 Csoszkó volt a pilóta - ő a héten már kétszer volt Szegeden, így nagyjából tudta is, hova megyünk (GPS megoldásunk a bécsi út óta nem nagyon van használatban :)) ). Aztán csak mentünk hosszan-hosszan. Időközben persze megállapítottuk, hogy minden olyan, mintha Sopron felé mennénk - legalábbis az autópálya melletti pihenőhelyek azonosak voltak, így aztán elég otthonosan éreztük magunkat.

 Csoszkó hipp-hopp odatalált a helyre, időközben Ági és Réka is bejelentkeztek, hogy jönnek - pár napot Szegeden töltöttek és nem hagyták ki a hazai banda látogatását :)

 No, odaértünk és bementünk a helyre. Janó fogadott bennünket, mutatta, hogy mi-hova. Tetszett a klub, jó nagy volt, csak sok szék volt a teremben, így mérget mertem volna venni rá, hogy itt bizony ülős buli lesz és csak mi fogunk ugrabugrálni.

 Timon nekiállta beszerelni és el is zavart bennünket a színpadról, így aztán a bárpult felfedezésével tölöttük az időt. Igyekeztem rugalmas lenni - "Kérnék egy soporni-t -> nincs, nézzem meg az itallapot -> dehogy nézem, rákontrázok -> akkor kérnék egy borsodit -> hiszen általában vagy az egyik, vagy a másik van, tájegységenként változóan -> nincs, nézzem meg az itallapot :) -> no, akkor már ránéztem és kiderült, hogy a \\\'Szögedi\\\' termékcsalád apraja nagyja került pultra a helyszínen, így aztán beválaszottam egy szögedi világos sört. Érdekes volt, hogy műanyag palacban volt, ez balesetvédelmi szempontból nem utolsó dolog, valamint egyéb szempontból is teljesen rendben volt, így vásároltunk belőle többet is.

 Szépen gyarapodtak az emberek és olyan fél kilenc táján belekezdtünk a műsörba és ... és tök kellemes meglepetés volt, mindenki felkelt az ülőalkalmatosságokból és odagyűlt a színpadhoz. Az utóbbi időben nem nagyon játszottunk Szegeden - tavaly márciusban, előtte meg jópár éve - de az este működött. Dávidnak volt is egy barátja, aki nekiállt neki segíteni gitározni - megtekinthető a fotóknál :). A lényeg, hogy nagyon kellemes buli kerekedett. Lejátszottunk mindent, amit tudunk, ezzel ki is töltöttük a rendelkezésünkre álló időkeretet.

 Pakolás után volt még egy kis zenetánc - elég éles váltás volt a rock\\\'n\\\'roll est utáni populárisabb muzsika. Aztán indultunk is vissza, mert Lackó dolgozott, meg másnap Győr.  

 Szóval búcsúztunk, majd mentünk haza...

2008.02.16. - Mosonmagyaróvár, Egyetemi Klub

Minden kezdet nehéz és minden kezdet fáj. Nagyjából ezekkel az élményekkel indult a nap. Az ablakon át egy laza hóvihar látszott - fel is hívtam Tadeusz-t (Dalriada), hogy milyen átkozott egy városban lakik, ahol még a hó is esik. Ő erre mentegetőzött kicsit :) Előtte való héten kérdeztem tőle, hogy mivel lehetne elütni Sopronban egy délutánt, ami mondjuk nem ivászat. Erre mondta, hogy szombat délelőtt próbálnak, nézzünk le oda. Mivel gondoltam, hogy mennyire érdeli a többieket (és mondjuk engem) egy másik zenekar próbája, ezért nem vettem komolyan a meghívást :) ) Mindegy, azért megtaláltuk a módját.

 Dagatték már aktívak voltak a konyhában, mikor mi még Rolanddal épp csak életre keltünk. Karesz is már téblábolt valamerre, *CENSORED* is működött és csócsálta fura kajáit. A biztonság kedvéért azért lefotóztuk, hogy a jövőben megfelelően lehessen zsarolni vele :) Rolanddal vártuk, hogy Dávid mikor esik le a galériáról és reméltük, hogy kívánhatunk akkor valamit, de sajnos idővel biztonságban lekeveredett. Tettünk-vettünk, rendbeszedtük magunkat.

 Viki felvázolt pár tippet, hogy hová is mehetnénk ebédelni és végül is a Rondella nevű hely mellett döntöttünk és kb. 20 perces séta alatt el is jutottunk odáig. Sikerült szimulálnunk egy óvodás csoportot, mindenki a párjával közlekedett, zsibongva és valaki mellett asszem büntetés volt lenni, de már nem emlékszem ki volt az a kivételezett :)

 Jellemző volt egyébként a hétvégére, hogy végig átkozottul hideg volt. Nem kicsit fagytunk össze. De akkor a séta alatt azért nem volt olyan nagy gáz, mert szikrázóan sütött a nap, szikrázóan kék volt az ég, és szikrázóan szikrázott a szikra. Szóval Rondella, király volt. Kellemes kaja, kellemes hangulat és kellemes hőmérséklet is uralkodott. Ettünk, ittunk, vígadtunk, majd vissza a szállásra. Hálálkodtunk Vikinek, majd bepakoltunk a Terror-ba és indultunk tova. A kocsiban felmerült az az ötlet, hogy Viki most ott ül a szoba közepén és sír örömében, hogy megszabadult tőlünk - nem lehetett könnyű az elviselésünk, annak ellenére, hogy úriemberek vagyunk :)

 Irány Móvár. Mentünk, mentünk - sok minden nem történt. Leszámítva, hogy egyik benzinkútnál már lincshangulat alakult ki a dohányzó szakasz ellen, hogy mennyi ideig kell rostokolnunk, amíg ők bambulnak a cigijeikkel. (Dávid és Karesz amúgy csúcsot döntött a hétvége folyamán abban, hogy hányszor tudták előadni ugyanazt az eszmefuttatást ugyanazon személynek, felmerült, hogy emiatt legközelebb egymás mellé kerüljenek az úton :) )

 Befutottunk Móvárra még nagyon korán. Egyből irány volt a Szaki HQ. Szakiról annyit kell tudni, hogy egy időben a tatai Sable énekese volt, amely zenekarban többen is játszottunk különböző idősíkokon (legalábbis Dagatt, Dávid, Lackó + én). Dumáltunk, a többiek kávéztak plusz lenéztünk a ház alatti próbaterembe, ahol Szaki öccséék próbáltak, illetva, amikorra leértünk már csak söröztek :)

 Aztán Szaki átkalauzolt minket egy helyre, ahová végül is nem fértünk be, aztán átmentünk egy másik helyre, Ali kocsmájába, ahova annyira befértünk, hogy csak mi voltunk ott és hát lement pár kör sör. Megtudtuk, hogy Szakiék viszik a mosonmagyaróvári Turbonegro fan clubot, a Turbojugend móvári szárnyát, ahova igen nehéz bekerülni, mert sok sok önlejárató dolgot kell - leginkább ittasan cselekedni. És persze nem csak a bejutás nehéz, de utána vinni kell tovább ezeket a tevékenykedéseket a Turbojugend dicsőségére. Hogy leírjam ezeket a mókákat, talán elég lesz a tágítottfülcimpánáttörténőcsövelés felemlítése, hogy mindenki sejtse, azért nehéz dolgok ezen :)

 Aztán Szaki elnavigált minket az Egyetemi Klubhoz, aminek természetesen a rossz oldalán parkoltunk le - no nem is rossz oldalon, csak a tényleges bejárathoz képesti túloldalon. Pont mikor a bejárat felé sétáltunk, hívott Attila (Talea), a szervező és úgy, hogy fizikailag is láttam, hogy hív, de nem voltam benne biztos, hogy ő hív, így aztán felvettem és rövid 3G/3D-s videobeszélgetést folytattunk, amelynek végén felhívtam a figyelmét, hogy ott állok mellette :)

 Pakolni még nem tudtunk, mert egy lépcsőfordulóban volt a hangszerraktár, ott azonban egyelőre az Obstruction cuccai hevertek, így maradt a klub felmérése. Össze is futottunk Petyával (CasketGarden) akiről Szaki kb. egy órája mondta, hogy már nem jár le sehova. Igaz, járni akkor sem járt, inkább csak lebegett :) Aztán lent még találkoztam egy becherovka akció felirattal, amely egyből felvidított és éreztem, hogy hangulatból nem lesz hiány.

 Aztán még összefutottam Pekker Marci cimborámmal, akivel kb. 1000 éve nem futottam össze és egyből neki is álltunk töményeztetni egymást, idővel pedig Galamb barátommal, akivel kb. 2000 éve nem sikerült találkoznunk. (Még hajdanában Tatabányáról nyaranta Móvár mellé mentünk sátorozni Pöpiékkel /illetve én csak egyszer jutottam el/ és ott ismertem meg őt. Játszott később a Zombi Holocaustban és egy tatabányai cimboráimmal közös estéje adta az ihletet a \\\'Buli van a temetőben\\\' című híres slágerükhöz :)

 Dumáltam még Bálinttal, az új Obstruction énekessel, de leginkább készültünk a koncertre. (Jut eszembe, hogy találkoztunk Pupillával is, akiről kiderült, hogy országos hírű punk!) Kiemelném, hogy Marci elintézte, hogy az Obstruction a kedvünkért lenyomta bónusz nótaként a G\\\'n\\\'R - You could be mine című nótáját /a nem annyira jól értesültek kedvéért a Terminátoros nótát :) / ami nagyon jól esett és fel is merült, hogy pályát tévesztettünk, de hát mégis maradunk a svéd ízeknél :)

 Jött a koncert, elég korán volt már, hajnali franctudja, valamikor éjfél után kezdhettünk, de azért még bőven voltak, akikben maradt energia némi zúzásra. Ment az ugra-bugra, jó volt a hangulat, szóval lement a buli rendben.

 Utána már nem nagyon maradtunk, mert jó lett volna hazérni, búcsúztunk, mentünk és így lett vége az első egészhétévégés újfelállásos osztálykirándulásunknak... és bár most lett volna rá alkalmunk, mégsem hagytuk Timon-t Sopronban....ja, bocs *CENSORED* :)))
 

2008.02.15. - Fertőszentmiklós, Rodeo Ranch

Elindultunk Tatabányáról, eléggé időben, így különösebb esemény nélkül zajlott az út. Leszámítva, hogy velünk jött *CENSORED*, aki jelezte, hogy nem célszerű megemlítenem a naplóban, merthogy fájt a *CENSORED* és ezért a héten *CENSORED* és hülyén jött volna ki, ha *CENSORED*, így aztán így lett :)
 Na, a lényeg, hogy beértünk Fertőszentmiklósra, volt némi navigációs zavar, mert Lackó igyekezett rontani a hírnevén azzal, hogy most már GPS nélkül is képes eltévedni :) Szóval bejártuk a város több olyan felét, amit nem kellett volna, aztán a szervező srác távnavigált, végül megleltük a helyet, de akkor még manőverezni kellett, hogy bejussunk és í]y többször is szemből haladt el mellettünk a jármű, amivel elénk jöttek a srácok, hogy odataláljunk - volt bajunk, de legalább Dagatt többször is bemutathatta híres Dagatt-csavarját /ezt először Nagyszombaton láttuk tőle :) / aminek a lényege a gyakori 180 fokos fordulat, arra amúgy alkalmatlan helyeken :)

 Bejutottunk a klubba, nagyon jól össze volt rakva, igényes belső tér, sok eladásra váró sör, kényelmes színpad, stb. stb. szóval csupa jó. Reméltük, hogy emberek is lesznek és később kiderült, hogy ebből sem lett hiány. A hangzás is csudajó volt, szóval le a kalappal a hely és a szervezők előtt.

 Szóval elkezdtük jól érezni magunkat, asszem Karesznak volt akkor valami napja, amiről megemlékeztünk - megnéztem, szülinapja volt :) - úgyhogy jöttek a körök. Találkoztunk Daemonnal - őt már rég nem láttuk - valamint belefutottam Marciba (Amadea), megdicsértem szakállát, így sokkal komolyabb :)

 Kezdett feltűnni, hogy alakul ki némi csúszás, ezért Karesz fixálta nekünk az éjféli kezdést, ami nem volt baj, mert hajnalban azért nem kedvelünk nagyon játszani.

 Idővel Vikiék is megérkeztek - ők voltak esti, soproni szállásadóink - folytatódott a felkészülés a koncertre. Idővel mi jöttünk, felpakoltunk a színpdara és ment a buli. Kellemes koncert volt, volt zúzás, mi is jól éreztük magunkat.

 Utána még egy darabig pihentünk a helyszínen, szállásadóink visszamentek Sopornba és a Deep nevű éjszakai italozóhelyen vártak minket, mi olyan három/fél négy felé értünk oda és hát mindenképpen be kellett menni. (Egyszer itt szilvesztereztünk a Dalriada zenekar társaságában, de azért úgy-ahogy ráismertem a helyre :) ). No, itt aztán még mindenképpen söröztünk kicsit, volt móka-kacagás, igazság szerint kevés emlékem maradt, de egyszer csak mentünk a közeli házba, hálózsákosan feluccoltunk, Dagatt és Dávid ment a galériára (elég veszélyesen nézett ki a létra oda), *CENSORED* és Lackó külön szobát kaptak, Karesszal/Rolanddal pedig osztoztunk a nappalin és hát édesdeden vagy akárhogy elszenderedtünk :)

2008.02.09. - Bicske, Művelődési Ház

Most sokkal nyugalmasabb helyzetből indultunk Bicskére - nem előzte meg maratoni Roxxy-Kakas-garázs-Bicske túra, mint tavaly :) /Pedig az esély megvolt rá, hiszen előző este volt Pöpi és Lacika szülinapja a Roxxy-ban, nyakonöntve egy király Kiss Forever Band koncerttel, ahol ugyan majdnem tűzhalált haltunk a tűzfújásnál, de megérte minden perc :)

 Naszóval megérkeztünk, bepakoltunk majd gyorsan be is köszöntünk Black Leaves-éknek, akik addigra már birtokba vették a pultot. Ott adódott némi probléma, mert a soproni akkor még állítólag meleg volt, később meg pillanatok alatt elfogyott és valami titokzatos és erősen vitatott ízű sör maradt a helyén, amit első körben még a magas soproni-hőfok miatt kipróbáltam, de a későbbiekben már inkább boroztam, mert inkább eltekintettem az említett italtól.

 Volt is egy gyors, bemelegítő kispoharas kör - BL Dávid kicsit körülményesen reklamált, hogy nem jager-t kér, hanem whisky-t szokott és ezért hamar túl is léptünk rajta, aztán mikor kiderült, hogy nem kíván jager-t, hanem kikéri a whisky-t (tényleg gőzünk sem volt, hogy mit akar, csak lóbált valami lóvét, azt hittem, hogy pluszba valakinek kell whisky-t venni, aki nem ő :) ). Na mindegy, utána gyorsan kellett találni valakit, akihez mehet a fennmaradó jager - asszem Albit (BL) sikerült felkérnem, de mire odacincáltam, addigra Máté tűnt el interjút adni a bicskei TV-nek (mi azon már túl voltunk több-kevesebb sikerrel :) ) és rengeteget dumált /mint később kiderült csekély tényleges tartalommal :)/, de végül, mikor már borzolódtak a kedélyek, abbahagyta a TV-szereplést és csatlakozott a körhöz.

 Akkor már játszott a Raiden, őket régről ismerjük - résztvettek még a tehetséggondozó programunkban és azon kevés banda közé tartoznak, akik azóta még mindig léteznek :). Utánuk a Black Leaves játszott, tolták, ahogy kell. Időközben befutott Tibcsy is az Ideas-szal. Ők már túl voltak egy bulin - aznap játszottak Tatabányán a Petrol Klubban az Astrodust szokásos év eleji "Tél hangjai" fesztiválján. Hoztak is magukkal két srácot onnan, akik nem bírtak betelni a rock\\\'n\\\'roll-lal :)

 Szóval dumáltunk és készülődtünk a bulira. Idővel lejött a Black Leaves, majd mi is felvonultunk. Kellemes buli lett - a hangulat is jó volt. Egyik nóta elején Karesz időt kért valami miatt, de hogy biztosan ne legyen zavarban megkértem, hogy hangos tapssal kérjenek dobszolót - szólt is a dobszóló-dobszóló-dobszóló kántálás, amitől hihetetlenül nyugodt lett :)

 Lement a koncert, pakolás, majd leültünk a partvonalra és megnéztük az Ideas buliját. Most mutatkozott be az új szintisük - aki nagyon hasonlít a régi Árnyak énekesre, vagy legalábbis egy kicsit mindenképpen :). Jól nyomták, határozottan jót tett nekik a két gitáros felállás, más kérdés, hogy továbbra sem tudok egyenlőségjelet tenni a régi Ideas és az új közé /belefért volna egy névváltás/, de amit csinálnak, az továbbra is teljesen OK.

 Aztán már nem volt nagy mulatozás, az előző esti Roxxy és az aznapi koncert engem teljesen levett, bár Tbányán még Roland és Lackó beugrottak a Petrolba, én nem tartottam velük, hanem inkább bevégeztem az estét a négy fal között.

2008.01.31. Budapest - Rocktogon

Csütörtöki buli, kicsit lóhalálában voltam, mert munkából eljönni, enni, inni azt eljutni a Rocktogonba - a többieket le is késtem pár perccel, már felpakoltak a színpadra, mire odaértem. Még a lejáratnál a D.o.D. tagjaival megcsodáltuk, hogy hányféleképpen lehet helytelenül leírni a Depths of Desecration nevet /az ajtónál van egy tábla, két oldala van és mindkét oldalon másképp volt rossz/ :) Elirányítottak az öltözőbe - még sosem voltam a Rocktogonban ilyesmi helyszínen, de kellemes volt, hogy adott - koncert után jól le lehet pihenni, néha nagy szükség van rá.

 Az első zenekar, a Mystic már szerelt fel - köszöntem a srácoknak, dumáltunk - kérdezték is, hogy van-e fogalmam, hogy milyen zenét nyomtak - jeleztem a színtiszta igazat, miszerint fogalmam sincs, a DoD-os Gábor ajánlására hívtam őket, végül is nem derült ki a beszélgetésből, hogy mit játszanak, de amikor tolták, már előjött, hogy egyfajta heavy metal a műfajuk - játszottak korai Helloween feldolgozást is, jól tolták :)

 Közben sörözgettünk DoD-ékkal illetve dumáltunk is illetve idővel kitüntettek a lehetőséggel, hogy vigyázzak a cuccaikra, amíg pakolnak :) Érkezett Eszti, Tina, Sé és Csongor is - illetve Szabolccsal is sikerült hosszabban dumálni, most már élőben. Volt ugyanis egy közös SMS kalandunk, vele leveleztem le a salgótarjáni bulit és épp Rolandéknál DVDztunk (talán Anathema vagy Hellacopters mehetett) és jött egy SMS, hogy király, hogy megyünk Tarjánba koncertezni. Akkor és ott már elég lassú voltam, hogy Tarján és Salgótarján között felfedezzek bármiféle kapcsolatot /a tényleges Tarján ugyanis pár km-re van Tbányától/, így aztán visszaírtam, hogy hát-hogy-izé-nem-is-annyira. Aztán visszaírt, hogy dehát nemrég e-mail-eztük le. Ekkor kezdett derengeni a párhuzam /mondjuk Rolandnak sem ugrott be a lehetőség/, beugrott és éreztem, hogy ezt a félreértést SMS-ben képtelen lennék kidumálni /ekkor már rendesen benne voltunk az éjszakában/ és aztán inkább szóban oldottuk fel a félreértést, de megnyugtató módon a túloldalon sem voltak szomjasak az urak :) Jocó is jött és a megyebeliek találkozása feletti örömérzet fokozása végett lebeszéltük, hogy az Exodikon-nal jönnének ők is Esztergomba áprilisban - bár lényeges feltételként szabtam meg, hogy a legutóbbi közös bulira hagyományteremtésként hozott Jagermeister-t nem lenne baj, ha most már hagyományörző jelleggel megismételnék :)

 Már javában tolták DoD-ék In Flames-es nótáikat, mikor megérkezett Anett és Zoli. Tisztán emlékszem a pillanatra, mert akkor lett felvezetve az End of Slavery című nótájuk, ami azért is volt aktuális, mert Anett aznap tette utoljára tiszteletét - aznap még aktív, azóta előző - munkahelyén :)

 Aztán lassanként kezdődött a készülődés, mert szigor kellett a játékidő betartatása végett.Az elhúzódó átszerelések miatt kb. 25 perce műsorok fértek csak bele, mi azért igyekeztünk 40 percet kihozni magunknak, de ez is csak úgy sikerült, hogy 10 perccel belekúsztunk az illegalitásba, de erről majd később.

 Szóval átszereltünk hipp-hopp, bár lehettünk volna gyorsabbak is, de hát azért igyekszünk :) A buli kellemesen alakult, jópáran érkeztek, akik belátogatnak nagyfalusi koncertjeinkre és hát pár új arcot is felfedeztem. Többen aggódtak előtte, hogy fejjel fogom bővíteni a Rocktogon belmagasságát, de végül is sikerült megúsznom ép bőrrel, bár nem nagyon volt ugra-bugra /mondjuk néha kézzel hárítottam a plafont :)/. Eljutottunk egészen a Hattyútáncig, aztán már Timon kétkézzel integetett, hogy vége - mondjuk sejtettem, hogy túlfutottunk a takarodón, mert azért érzi az ember, hogy nem fél óra volt a produkció, köszönjük is a helynek a rugalmasságot.

 A Marco Polo-s ... ehhh After Music Pub-os koncertünk kivételével az utóbbi időben Bpesten valahogy mindig kicsit kurta produkciót sikerült csak előadni - átkozott csendesség - de ez a mostani azt mondom már belefért egy normál koncert kategóriájába (bár két három nóta még fokozhatta volna a jóérzést:) ).

 Aztán szerelés, pakolás, majd a többiek el - én még maradtam kicsit, sörözgettünk a többi túlélővel. Majd irány az éjszaka (ekkor már olyan hajnali fél kettő volt) - még a biztonság kedvéért benéztem a Marco Poloba, ahol is Zéró kollégám közreműködésével elűztük Jesper közönségét néhány korabeli Action & Southern Special sláger kikönyörgésével és végigugrabugrálásával - őket aztán Jesper már nem is bírta visszacsalogatni pedig mindent bevetett, de nem volt gáz, mert már a produkciója végén járt és hamar csatlakozott a sörözgetéshez és közösen probáltuk értelmezni Dávid (Black Leaves) monológjait :)

 Végül is olyan hajnali négy felé indulás volt haza, hiszen még csak péntek volt és aznap még erősíteni kellett a nemztegazdaságot :)

2008.01.31. Budapest - Rocktogon

Csütörtöki buli, kicsit lóhalálában voltam, mert munkából eljönni, enni, inni azt eljutni a Rocktogonba - a többieket le is késtem pár perccel, már felpakoltak a színpadra, mire odaértem. Még a lejáratnál a D.o.D. tagjaival megcsodáltuk, hogy hányféleképpen lehet helytelenül leírni a Depths of Desecration nevet /az ajtónál van egy tábla, két oldala van és mindkét oldalon másképp volt rossz/ :) Elirányítottak az öltözőbe - még sosem voltam a Rocktogonban ilyesmi helyszínen, de kellemes volt, hogy adott - koncert után jól le lehet pihenni, néha nagy szükség van rá.

 Az első zenekar, a Mystic már szerelt fel - köszöntem a srácoknak, dumáltunk - kérdezték is, hogy van-e fogalmam, hogy milyen zenét nyomtak - jeleztem a színtiszta igazat, miszerint fogalmam sincs, a DoD-os Gábor ajánlására hívtam őket, végül is nem derült ki a beszélgetésből, hogy mit játszanak, de amikor tolták, már előjött, hogy egyfajta heavy metal a műfajuk - játszottak korai Helloween feldolgozást is, jól tolták :)

 Közben sörözgettünk DoD-ékkal illetve dumáltunk is illetve idővel kitüntettek a lehetőséggel, hogy vigyázzak a cuccaikra, amíg pakolnak :) Érkezett Eszti, Tina, Sé és Csongor is - illetve Szabolccsal is sikerült hosszabban dumálni, most már élőben. Volt ugyanis egy közös SMS kalandunk, vele leveleztem le a salgótarjáni bulit és épp Rolandéknál DVDztunk (talán Anathema vagy Hellacopters mehetett) és jött egy SMS, hogy király, hogy megyünk Tarjánba koncertezni. Akkor és ott már elég lassú voltam, hogy Tarján és Salgótarján között felfedezzek bármiféle kapcsolatot /a tényleges Tarján ugyanis pár km-re van Tbányától/, így aztán visszaírtam, hogy hát-hogy-izé-nem-is-annyira. Aztán visszaírt, hogy dehát nemrég e-mail-eztük le. Ekkor kezdett derengeni a párhuzam /mondjuk Rolandnak sem ugrott be a lehetőség/, beugrott és éreztem, hogy ezt a félreértést SMS-ben képtelen lennék kidumálni /ekkor már rendesen benne voltunk az éjszakában/ és aztán inkább szóban oldottuk fel a félreértést, de megnyugtató módon a túloldalon sem voltak szomjasak az urak :) Jocó is jött és a megyebeliek találkozása feletti örömérzet fokozása végett lebeszéltük, hogy az Exodikon-nal jönnének ők is Esztergomba áprilisban - bár lényeges feltételként szabtam meg, hogy a legutóbbi közös bulira hagyományteremtésként hozott Jagermeister-t nem lenne baj, ha most már hagyományörző jelleggel megismételnék :)

 Már javában tolták DoD-ék In Flames-es nótáikat, mikor megérkezett Anett és Zoli. Tisztán emlékszem a pillanatra, mert akkor lett felvezetve az End of Slavery című nótájuk, ami azért is volt aktuális, mert Anett aznap tette utoljára tiszteletét - aznap még aktív, azóta előző - munkahelyén :)

 Aztán lassanként kezdődött a készülődés, mert szigor kellett a játékidő betartatása végett.Az elhúzódó átszerelések miatt kb. 25 perce műsorok fértek csak bele, mi azért igyekeztünk 40 percet kihozni magunknak, de ez is csak úgy sikerült, hogy 10 perccel belekúsztunk az illegalitásba, de erről majd később.

 Szóval átszereltünk hipp-hopp, bár lehettünk volna gyorsabbak is, de hát azért igyekszünk :) A buli kellemesen alakult, jópáran érkeztek, akik belátogatnak nagyfalusi koncertjeinkre és hát pár új arcot is felfedeztem. Többen aggódtak előtte, hogy fejjel fogom bővíteni a Rocktogon belmagasságát, de végül is sikerült megúsznom ép bőrrel, bár nem nagyon volt ugra-bugra /mondjuk néha kézzel hárítottam a plafont :)/. Eljutottunk egészen a Hattyútáncig, aztán már Timon kétkézzel integetett, hogy vége - mondjuk sejtettem, hogy túlfutottunk a takarodón, mert azért érzi az ember, hogy nem fél óra volt a produkció, köszönjük is a helynek a rugalmasságot.

 A Marco Polo-s ... ehhh After Music Pub-os koncertünk kivételével az utóbbi időben Bpesten valahogy mindig kicsit kurta produkciót sikerült csak előadni - átkozott csendesség - de ez a mostani azt mondom már belefért egy normál koncert kategóriájába (bár két három nóta még fokozhatta volna a jóérzést:) ).

 Aztán szerelés, pakolás, majd a többiek el - én még maradtam kicsit, sörözgettünk a többi túlélővel. Majd irány az éjszaka (ekkor már olyan hajnali fél kettő volt) - még a biztonság kedvéért benéztem a Marco Poloba, ahol is Zéró kollégám közreműködésével elűztük Jesper közönségét néhány korabeli Action & Southern Special sláger kikönyörgésével és végigugrabugrálásával - őket aztán Jesper már nem is bírta visszacsalogatni pedig mindent bevetett, de nem volt gáz, mert már a produkciója végén járt és hamar csatlakozott a sörözgetéshez és közösen probáltuk értelmezni Dávid (Black Leaves) monológjait :)

 Végül is olyan hajnali négy felé indulás volt haza, hiszen még csak péntek volt és aznap még erősíteni kellett a nemztegazdaságot :)

2008.01.19. - Nagyudvarnok, Művelődési Ház

A Dysentery újra él. Ez tök jó hír volt, mert Maros mesterékkel annak idején gyakran játszottunk együtt és hát jó arcok, kár lett volna értük. Szóval a Dysentery meghívására érkeztünk Nagyudvarnokra (érdekes, hogy Karesz első két koncertje "Nagy" kezdetű helyekre vitt minket :) ). Ahol rögtön fel is oldódtunk fácán és becherovka fogyasztásilag :) A teremben még Csoszék álltak be, megtekintettem a technikát, ami nagyon-nagyon magas fokú volt. Hatalmas keverő - rajta digitális kijelzők, TV, mozi, űrtechnológia, JBL hangfalak, szóval minden, ami szem-szájnak ingere. Azonban úgy tűnt valamiféle szakmai felkészültség azért még fért volna a technika mellé, mert akkor már fél órája próbálták kihangosítani az egyik gitáralapot és már ott jártak, hogy vonalból menjen kifelé, ami hát ... no, nem akarok szakmázni, szóval messze nem az igazi. Sajnos ez a része végig megmaradt és nálunk is erős fejtörést okozott.

 Addig is italoztunk és jól éreztük magunkat Csoszékkal, dumáltam Roman-nal, szóval szociálisan elvoltunk.

 Némi késéssel indult a buli, Neurastheniáék nyitottak, a fent említett gondok megvoltak, de derekasan zúztak ennek ellenére.

 Aztán jött a mi show-nk ideje, színpadra menet teljesen bizonyossá vált, hogy Lackó kapcsolópedálja nem pihente ki magát, hanem inkább kilehelte lelkét, így aztán Timon jelenléte - ismét - életmentőnek bizonyult, mert gyakorlatilag ő váltogatta a gitáralap csatornáit kézzel adott gitáros jelzésére. Így aztán a külső hangzáson nemigen tudott ügyködni, hanem hősiesen üldögélt Lackó erősítője mellett és próbáltak szemvillanással kommunikálni :) Volt némi gáz a kontrollok ügyében is, láttam, hogy Roland majd\\\' felrobban, mert hiába kért bármi változtatást és mondjuk én is örültem volna ennek-annak, de hát túléltük :)

 A hangulat a színpad előtt viszont jó volt, szóval a show az ment, ahogy kell - az emberek jól érezték magukat és ez nekünk is segített hangulatilag, szóval nem volt gáz.

 Utána lepakolás, majd visszavonultunk az öltözőbe - valszeg az volt a világon a leghidegebb hely, mert hidegebb volt ott, mint bárhol a környéken. Viszont ott hűlt némi sör, amit időnként sikerült kiegészíteni egyéb italokkal. Itt aztán elütöttük a maradék időt Csoszékkal illetve a Rómeóékkal - volt néma anekdótakészlet, amin sikerült megosztoznunk :) Aztán ők színpadra, Marosék vissza, velük ismét ital, duma, ami kell.

 Idővel aztán a távozás mezejére léptünk és húztunk haza :)

2008.01.18. - Nagyigmánd, Művelődési Ház

Sajnos a délutáni zenei konferenciát ki kellett hagynom és a Tatabányai Zenészegyletet így Lackó képviselte és így a zenekar többi tagjával mentem Nagyigmándra. Olyan nyolc óra körül érkeztünk, Karesz eléggé izgult, olyannyira, hogy még Roland is észrevette - ő nagyon nyitott metakommunikációra :) - és a maga módján nyugtatgatta a Terrorban.

 Kis tévelygés után megkérkeztünk a helyszínre, a Művház mögé parkoltunk, ahol rögtön bele is botlottam a környéket párosan felfedező Keszi Csabiba, aztán hosszabb beszélgetés után folytatták a felfedezést és tovább lettem irányítva Sonny-hoz :) Hiába próbálkoztam sehogy sem sikerült bejutnom a művházba, mert mindig összefutottam valakivel, akivel beszélgetni lehetett és néha volt sörkészlet is, így aztán elhúzódott a bejutás, végül már csak ledobtam a zsákomat az öltözőben és félrehúzódtunk Sonnyval a közeli vendéglátási egység közelébe, hogy legyen némi csend az azóta a Karcolat webzine oldalán olvasható interjúhoz.

 Persze így túl egyszerű lett volna, hogy csak félremegyünk, de a hely gravitációja egyből bevont minket és gyorsan égetett szeszes italhoz is hozzá kellett jutnom - és persze elkövettem a hibát és nem figyeltem Sonny tanácsaira, miszerint az ajánlott triumvirátus a unicum-vilmos-vodka, igazság szerint pont a hűtő alján voltak a tömények és a pult pont takarta őket és csak a tetejükre láttam rá és rákérdeztem a pultos hölgytől, hogy miből is lehet választani, ha ilyesmit akar az ember. A felsorolás során feltűnt a szilvapálinka lehetőség és gyorsan kértem is, de egyből beláttam tévedésemet, amint az üveg feltűnt - és a címkén is feltűnt, hogy nem terhelték a designer-t azzal, hogy a pálinka feliratot is rávésse :) A pultos hölgy mindenesetre nem olyannak tűnt, aki jó néven veszi a visszakozást, így elfogyasztottuk az italt és még hozzácsaptunk egy sört és mentünk ki dumálni.

 Ez a napló azon kevés alkalmak egyike, amikor a nap egy bizonyos intervalluma más dokumentumokban is fellelhető - ez a már fent említett interjú - de ki kell emelnem Sonny mester azon képességét, hogy adott felvételekből mindezt ki bírta hozni - a beszélgetés némileg szabadabb stílusban zajlott, ilyenkor nehéz pontokat, vesszőket, akármiket tenni és olvashatóvá varázsolni az elhangzottakat. A lényeg, hogy ez az fél/egy óra ott részletesen olvasható.

 Ami viszont nincs benne feltüntetve, az az interjú befejeződése utáni Monte Cristo kalandunk, mert bementünk a mellkéhelységbe, amely a kocsma oldalából nyílt és egy fémlemez alapú ajtó zárta el a külvilágtól. Aztán a kijutásnál ez utunkba állt és nem nagyon nyílt, de Sonny egyből vette a lapot "Az a ..... öreg bezárt minket!" :) Utána történtek erőszakos ajtónyitási kísérleteink, ami idővel a kilincs felfedezésében csúcsosodott ki, aminek felhasználásával aztán szerencsésen kijutottunk szorult helyzetünkből :)

 Jah, aztán vissza a művházba, néztem Amaranth-ot, aztán készülni kellett, mert mi jöttünk. Atesy és Timon sikerrel megoldották a technikai problémát és lett intro is, aztán belevágtunk a rokkerkedésbe. Karesz tök jól nyomta első buliján - bár itt-ott kicsit gyorsabbra vette a szükségesnél, de teljesen jól teljesített. Ment a zúzás, volt hangulat bőven - még nem játszottunk Nagyigmándon és teljesen lenyűgözött a fogadtatás, szóval jól sikerült a buli.

 Ennek megfelelően elég sokáig tartott a regenerálódás az öltözőben - főleg csak örültem a levegőnek és vízhűtéssel működtem egy darabig :) Innen hallgattuk az utolsó bandát, a Golden Rock Band-et. Aztán már elég későre/koránra járt és elindultunk haza. Köszönjük Atesynek a meghívást és mindenkinek, akik jöttek a megye minden szegletéből és bevállalták a hajnali tömegközlekedést! :)

2007.12.28. - Sopron, Hangár

 Túl az ünnepeken illetve még szilveszter előtt ... nehéz pillanatok ezek :) A Terror-ral mentünk a hűséges városba és oda is találtunk - bár mindenféle havazásokról beszéltek a pletykák, nem volt arrafelé ilyesmi. Timon-t mindenesetre vittük, hátha sikerül most otthagyni, hogy ne érje szó a honlap igazság-tartalmát, max. az időbeni aktualitását :) Gond nélkül odajutottunk a már ismerős helyszínre. Üdvözültük jelen lévő kollégáinkat és idővel Mikiék is befutottak a \\\'Dust-tal és hát adódott némi italozás, de nem sok, mert egyből pakoltak is fel a színpadra. Már egy ideje nem hallottam őket, jól nyomták, voltak új dalok is és hát kicsit hűvös volt, ezért Toló nem is vetkőzött :)

 Jöttek Tibiék az Amadeával, megmozgatták a jelenlévőket. Addigra már sörre váltottam, hogy ne legyen túl hangulatos az este - pláne volt egy kis cserebere, mert úgy volt, hogy mi leszünk a másodikak és arra készültem, de aztán lassítani kellett.:)

 Jó volt ismét Sopronban. Azért évente meg-megfordulunk itt és vannak ismerősök is. Plusz persze régi túlélők, akik nem felejtik Kisbért :))) Szóval jó volt. Ez volt Pöpi utolsó bulija velünk, ennek megfelelően a Sötét éden alatt vérét adta a bandáért :) Sikerült a végjátékban úgy orrba-tennie magát, hogy fél kézzel dobolt, a másikkal meg törölgetett :) Hiába, néha túlszárnyaljuk a CoF külsőségeit :)

 Aztán mentünk pihenni öltözőbe, kezdett a Dalriada. Játszottak hosszan, nagyon hosszan - már búcsúzni akartunk tőlük, de csak nem jöttek a walesi bárdok /általában utolsó dal/ :) Így aztán olyan hajnali egy körül búcsút intettünk Tadeusznak és társainak a színpad mellől (addigra már eléggé eltikkadt szegény :) ) és mentünk haza.

2007.12.13. - Budapest, After Music Club

Erre a helyszínre már egy ideje szinte hazajárok. Minden csütörtökön itt megy a móka, hol tánc is, hol csak kultúra :)  Olyan 20.00 felé értem le, a többiek is befutottak, pakolás, ami hála az égnek nehezen ment, mert hogy jó sokan voltak. Black Leaves-ék is lassan színpadra kerültek, addig meg ment az italozás - korsók és kispoharak - hiszen ismét pont Tamás nap volt :) Eszterék, Csótány mester és Szabiék is befutottak a székely vonal képviseletében, úgyhogy volt jelenlét rendesen :) Arról nem is beszélve, hogy Anettéknek végre oda tudtam adni a június óta ígért \\\'Bűnös\\\' pólókat, némileg pironkodtam, de a lényeg, hogy sikerült pótolni.

 Adódott némi csúszás, de különösebben nem volt baj. Idővel színpadra keveredtünk és bele is kezdhettünk a show-ba. Nem is tartott sokáig, mert az első nóta után Pöpinek el is szállt valami a lábgépében. Hívtuk is Mátét (B.Leaves), hátha tud rajtunk segíteni és mivel a szíve aranyból van (+ a mája pedig acélból) így aztán segített is rajtunk, a program pedig addig beváltott olyan sorrendre, amit Pöpi szimpla géppel is tud nyomatni. (Igen, van nekünk olyan nótánk is! :) ).

 Aztán ment tovább a buli, már atrocitások nélkül! (Bár néha megzavarták Becherovkával kapcsolatos bekiabálásokkal :) ) A hangulat jó volt, volt zúzás és ugrabugra.

 Idővel vége volt és lementünk. Zenekar el, de Roland ott maradt, mert Narancs barátunkék is lenéztek a helyszínra, de aztán idővel ők is léceltek, mi meg maradtunk hosszan.

 Jött a hívás, hogy a srácok pakolásnál nem találják Roland fejét :) No, a basszus-erősítőről van szó :) Roland meglelte - valami fura helyre tette, ezért nem találták pakolásnál, úgyhogy a mulatság a doboz társaságában folytatódott - mégpedig hosszan, mert volt zenetánc, így nem nagyon akartam tovább indulni. :)

 Aztán idővel vége lett az estnek, hazasétáltunk a dobozzal és éreztem, hogy pénteken nem fogunk felkelni túl korán :))

2007.12.08. - Tatabánya, Sportcsarnok

 Előrebocsátom, hogy nagyon nagy élmény volt ezen a bulin játszani. Most már nagyjából minden rock\\\'n\\\'roll helyen játszottunk a városban, ami izgalmas lehet és működik /tehát történelmi helyek (Carapax, Maxima, Zsdánov, Május 1. park, stb.) kilőve. Ja, a Közműben sem játszottunk, de végül is mindegy :)

 Olyan fél három felé értem oda, addigra a többiek már javában pakoltak. Bekapcsolódtam, majd elvoltunk - igyekeztünk nem láb alatt lenni. Aztán idővel elkezdtünk felpakolni a színpadra, belőtték a cuccot - a szervezők, és a technikusok is nagyon korrektek voltak. Meglepett, hogy a korai kezdés ellenére azért szép számmal voltak jelen a helyen, akik zúztak a muzsikánkra - köszönjük nekik.

 Buli után lepakoltunk, majd ismét csak igyekeztünk nem útban lenni és jöttek a logisztikai megoldások, hogy kivonjuk magunkat ill. leginkább cuccainkat a térségből.

 Pöpi és Mariann családja segítkezett számunkra a szállításnál. A visszaút azt hiszem egy fordulóval ment Mariannék járművével, aminek az érdekessége az volt, hogy a pakolás miatt Dávidnak is bele kellett férnie a hátsó csomagtérbe és hát nagyon nehezen ment :) Ő volt legbelül, míg mi igyekeztünk rátetriszelni a dobfelszerelést és az alapokat. Időnként beugrott a mesebeli királykisasszony, akit befalaztak étlen-szomjan - ő is valahogy így járt. Addigra már Road-ék logisztikai munkatársai és érdeklődve nézték, hogy mi lesz a vége, de természtesen sikerrel jártunk - és úgy tűnik Dávid is túlélte az utat. :)

 Az est részleteibe már nem nagyon mennék bele, nagyrészt az előtérben dumáltunk és italoztunk - asszem a Tankcsapdára adódott némi zene-tánc, de Rómeóékat már nem volt energiám bevárni, így valahol hazamenet volt és hát meglehetősen jól szórakoztunk.

 Ezúton is köszönjük a szervezőknek, hogy mindezt lehetővé tették!

2007.11.30. - Bécs, Replugged

Hát ez volt a mi újabb odüsszeánk :) A túlélők már egy ideje rágták a fülem, hogy írjam meg e naplót - nem mintha nem lettek volna ott és átélték volna minden mókás percét, de hát gondolták mégiscsak túlélték és hát regösének nélkül ennek nincs sok keletje.

 Nade, az egész úgy indult, mint a standard katasztrófafilmek. Jön a lány kutyával, kocognak az arcok, minden szép, kék az ég, béke van, stb. stb.

 Találkoztunk a garázsnál, teljesen időben - mert biztosra mentünk és már olyan 5-6 óra tájban útra keltünk. Minden jelzés zöldben, pályamatrica majd a géppel rá a pályára és irány a festői Bécs.

 A volánnál tapasztalt idegenországos pilótánk - Csoszkó - mellette Timon a navigációnál v. anyósülésen, kinek hogyan tetszik és röpített minket szokásos mesterséges intelligenciánk a kihívásokat rejtő ismeretlen felé. :)
 Az első zavaró jelek akkor kezdtek el jelentkezni, amikor tévedhetetlen műszaki partnerünk jelezte, hogy le kellene térni az autópályáról. Nem is lett volna baj, de akkor még át sem léptük a határt, csak a méltán híres Mosonmagyaróvár magasságában haladtunk. De hamar visszatalált a pályára - mi nem hagytuk magunkat és úriemberek lévén egyszerűen figyelmen kívül hagytuk a jelzést. Aztán a határ, átjutottunk, majd követtük az utat Bécs felé.

 Időben voltunk és boldogok :) Aztán ahogy elértük Bécs légterét becsapott a mennykő. A GPS mindenféle, alig értelmezhető jelzést produkált és levitt minket Bécs elhagyott kazamatáiba - valami alagútrendszerbe, ahol persze a vétel is meg-megszakadt és a következő fél órát nagyjából ott töltöttük, jobbra-balra haladva, mint valami átkozott rajzfilmben - egyik kijárton fel, másikon be, aztán újra ugyanitt majd újra ugyanott. Voltunk olyan helyeken, ahol ember még nem járt, volt néhány szabálysértés is, mert sógorék nem készültek fel rá, hogy adott időben valaki használ egy - a parkoló zártságából adódó - zsákutcában végződő, amúgy egyirányú utat :) Mindezt persze kamerák figyelő szemei előtt. Persze volt, hogy meg kellett állni a kietlen kazamatákban, mert azért hát sörfogyasztás is volt, mindmáig várjuk a kamerák felvételeiből adódó európai szigort, de hát egyszerűen nem volt más választásunk (addigra már Pöpi kalapja is megtelt :) ).

 Node, egyszer aztán kijutottunk a labirintusból és már a felszínen keveregtünk. A GPS nyugtatgatott minket, hogy 12 percnyire járunk a célponttól (a nálunk szokásos 10 perc/90 km-es kérdés-válaszok helyett /magyarázat, bárki megkérdezi a kocsiban, hogy mi milyen messze van, a válasz 90 km, ha az időt kérdezi, akkor 10 perc. Ezen szabály alól kivétel Dávid, aki néha kiszámítja, hogy mennyivel kell menni, hogy adott távolságot egy óra alatt tegyük meg /ez főleg Erdély felé mókás :)/.

 De a lényeg, hogy sokkal előrébb nem jutottunk és amikor már úgy eltévedsz egy ismeretlen városban, hogy már felismersz helyeket, hogy ott már jártál, akkor valami megfoghatatlanul nyomasztó érzés kerít a hatalmába.

 Ja - azt persze elfelejtettem mondani, hogy a XXI. századi technológiába vetett bizalmunk ekkorra már olyan méreteket öltött, hogy off-line térkép nélkül indultunk neki az útnak, hiszen navigátor barátunk számos alkalommal igen nagy távolságokon vezetett végig minket a nagyvilágon - sebészeti pontossággal.

 Szóval nagyjából gőzünk sem volt, hogy mi merre, de legalább már bőven ott kellett volna lennünk a klubban. Petiék már hívogattak, hogy merre járunk, de túl sok infót nem tudtam mondani neki és végül feladtuk a technológiát és régi mesterünkre hallgatva az Erőre támaszkodtunk és új tervünknem megfelelően nekiindultunk Bécs centruma felé és amikor már úgy éreztük eléggé belemélyedtünk a város csillogó velejébe, elkezdtünk taxira vadászni. Egyszer csak leltünk egyet, Lackó kipattant egy fecnivel, be a taxiba, ami nekiindult az úticél felé mi pedig feltűnés nélkül követtük.

 Az autós üldözés, ami ezután következett pedig leverte bármelyik hazai akciófilm lagymatag jeleneteit. Természetesen mindegyik lámpa előttünk váltott pirosra és majdnem kettészeltünk vagy inkább kettészelt minket egy villamos, ami megpróbált bevágni a két kocsi közé, de Csoszkó nem hagyta magát - persze néha felmerült bennem, hogy mi lenne, ha hagyná és túlélnénk, de akkor már késő volt.

 Aztán odaértünk a klubhoz. Akkor már látszott, hogy nagyon elkéstünk, de ekkor még nem volt vége viszontagságainknak. Pöpi ragaszkodott hozzá, hogy a saját dobján játsszon, a szervezők kevésbbé, mert hogy csak fokozná a csúszást, de ha mégis akkor a többi banda is az ő cuccán játszik - ez egy darabig tartott, míg rendezésre került, ment a pakolás is, de mivel a parkolás nemigen volt ott lehetséges hosszan, ezért a gyors kipakolás után Roland és Csoszkó lelécelt a kocsival. Ezzel nem is lett volna baj, de Pöpinek valamelyik flinc-flanca (ilyen gumibot vagy stukker kinézetű tam-rögzítő izé) persze a kocsiban maradt. És még ezzel sem lett volna probléma, de természetesen pont az a két tag ment a kocsival, ki tudja hova, aki külföldön nem elérhető telefonon. Szóval elmentek 10 perc alatt gyalog tíz perces távra, hogy aztán mehessünk vissza és újra a klubba. Ez már annyira végletes volt, hogy nem tudom mit tettünk, de valami nagyon rosszat, hogy ennyire büntetve vagyunk.

 A szervező Arcanum mindenesetre nagyon rugalmas volt, végül is egy húsz perces műsor kerekedett, meglepetésünkre az osztrák lányok/srácok tök jól levették. Először csak nézelődés, majd udvarias taps - végül már voltak headbengelők is szóval a koncert hangulatos volt, de amíg odajutottunk, eléggé stresszes volt.

 Ezután az Arcanum társaságában sikerült betermelni az ajándékba hozott barackpálinkát, majd még sok-sok sört. Dumáltunk és remélhetőleg lesz majd folytatása a történetnek, mert hát a logisztika kivételével minden jól ment :)

 A hazaút kapcsán egyedül Pöpi aggódott, hogy hogy fogunk innen hazatalálni, hiába nyugtatgattuk, hogy ha Tatabánya nem is, de Budapest azért ki van táblázva Bécsben is :)

 És nem, Timon-t nem hagytuk el a határnál meg sehol - legalábbis eddig nem :) Hát ennyi volt a látogatásunk sógoréknál, sose legyen rosszabb :))

2007.11.23. Budapest - Henry J. Beans Pub

Az este úgy indult, hogy találkozom Kaktusz mesterrel valahol, mert fél hat körül végez és hát amúgy is rég futottunk össze, majd most jól pótoljuk. A helyet csak azért volt kicsit kacifántos, mert terveztem egy kis pihenést meló után, de hát akkor ez elmaradt. Végül is a Nyugati mellett találkoztunk és az aluljáróban találtunk is egy megfelelő helyet :)

 Időközben hívtak a Sollenből, hogy nem tudunk-e mikrofont vinni a koncertre - illetve, hogy mikor érünk oda - de jeleztem, hogy a többiek még csak akkortájt indultak, szóval Sollen kezdésig bizonyosan nem érnek a helyszínre. De legalább, mikor hívtam a többieket, kiderült, hogy nincs meg a saját mikrofonom - eltűnt az underground káoszában valahol ... mondanom sem kell, mennyire hiányzott ez a tény, de legalább idén már nincs olyan koncertünk, amire kellene vinni. Nade a végén persze az lett, hogy Sollenék mentették meg az esténket technikailag, de ez későbbi történet.

 Szóval idővel lementünk Kaktuszékkal a helyre, a Sollen már játszott és ahogy lementünk hárman egyből megdupláztuk a nézőközönség létszámát :) Szóval nem indult túl erősen az este, de nem mondom, hogy meglepődtem, mert a hely nem egy közismert feketezenei gyülekezőhely - egyszer voltam ott eddig egy Velvet Revolver albumbemutató rituálén.

 Kaktuszékkal kihasználtuk az alkalmat és kipróbáltuk a kétszemélyes csocsót. Nem voltam a helyzet magaslatán, mert mind Kaktusztól, mind pedig Cukitól megalázó vereséget szenvedtem, de kompenzáltam sörrel :) Ja, a kétszemélyes csocsót úgy kell elképzelni, hogy oldalanként két rúddal - egy kapus, egy csatár-közép-hátvéd-sor (szóval egy mindenessor asszem két bábuval) és hát nagyjából egy méter hosszú pálya, széltében talán normál csocsó-szélte. Szóval nincs túl nagy játéktér viszont akár a WCben is elfér :)

 A zenekar már ott italozott, a Sollen nyomta az északi metalt. Szóval ment a buli, lassan leszállingóztak az érdeklődők. Átszereltünk, szívtam a technikával rendesen - végül is volt a hely, volt a hangosítás és volt a keverő úgy magában, személyzet nemigen - a technikai móka eléggé hajazott a B63-as bulira. Kiderült, hogy a mikrofonbemenet nem fogadja a normál jack-et, így végül Sollen-ék madzagjával sikerült valamelyest megoldanunk a problémát. Viszont a sok technikai ....-ág miatt elment az idő, így talán egy fél óra fért már csak bele, de az végül is hangulatos volt, csak tényeg szívás volt megint a beszerelés.

 Addigra már szépen összegyűltek az emberek, kialakult némi hangulat is. Mentek a dalok, a végén meg szóltak, hogy akkor 5 perc múlva csendespihenő és akkor némileg a program is megakadt. De végül is azért a vége bőven hangulatosabb volt, mint ami lepergett előttem, mikor beléptünk a helyre.

 Utána italozás, majd mikor már elkezdtek kidobálni minket a helyszínről, pakolás. Dagatték bevásároltak a hely melletti törökben (Szeráj :) ). Amúgy meg a Terror-ral valami hihetetlen manőverrel, de sikerült a klub előtt parkolniuk, ami azért valljuk be őszintén nem mindennapos a körúton :)

 Az este még nem ért véget, mert Narancs barátomék jelezték, hogy a Vígszínház melletti italmérésben tervezik folytatni az estét, de én még maradt a Pub felső részén pár újdonsült ismerőssel, akikről kiderült, hogy valamelyikük bajnai illetőségű és a közelben laknak - kb. 120 m-nek mondta a távot, és hogy végül is azért jöttek le, mert úgy voltak vele, hogy ennél közelebb már biztosan nem játszunk a lakásához :) Aztán asztaltársaság-csere, Tináékkal italoztunk, ő születésnapos volt, köszöntve is lett, a sörözés során kicsit megváratta a rá valahol várakozó barátját, de hát hideg volt kint, sör meg akadt bent :) Végül otthagytuk a helyet, mert nem nagyon volt rocker helyszín, sem a zene, sem a társaság. Rolandot felhívtam, hogy küldje el Narancs számát, mert jelen telefonomban nemigen szerepelt. Át is küldött egy számot, aminek a végén egy álmos női hang jelezte, hogy igen rosszkor keresem - na jó, csak valami nyüszügést hallottam, mert igen nagy volt a zaj, de valahogy átjött, hogy nem Narancs hangja (a hívott félnek biztos nincsenek lökött haverjai, akik miatt éjszakára ki kell kapcsolnia a telefont :) ) - a hívás közben jött egy SMS-es pittyenés is, amiben Roland jelezte, hogy bocs, elírta az egyik számjegyet és akkor ez-és-ez a hiteles szám. Valóban az volt, így mentem tovább az éjben, a közeli Serlock Holmes-ről elnevezett helyszínre. Itt vártak Narancsék, be is társultam egy Soproni Démonnal - EZ ITT A REKLÁM HELYE - ez azért volt különleges, mert itt üvegeset ittam és eddig csak a a Rock Randevúban - EZ MEGINT A REKLÁM HELYE - futottam össze vele, ott csapolt változatban (úgyis nagyon finom :) ). No, beszélgettünk, amiről ilyenkor beszélgetni lehet, aztán itt is bekövetkezett a záróra és láss csudát Naranccsal átmentünk az Íjász nevű helyszínre (onnan 4 körül tettek ki minket), ami azért érdekes, mert a B63 után is végződött anno az este, szóval a párhuzamosság ennél a pontnál már végképp tagadhatatlan. :) Ha jól emlékszem, a végszó az volt, hogy mindenképpen meg kell néznem a Pink Floyd-tól a The Wall-t, mert az fasza :) Aztán hazapályáztunk. 

 Ezúton is köszönjük a Sollen zenekar meghívását, a buli fasza volt, az utójáték fasza volt, csak az az átkozott technika húzta le az estét :)
 

2007.11.17. Tatabánya, November Rock Night

Sokáig kerestem a szavakat, miképpen tudnám körülírni az aznapi eseményeket, de leginkább a "sajnos alig emlékszem" költői kitétel tapint rá a lényeges kérdésekre :) Az egész valahogy úgy kezdődött, hogy hosszú tervezés után aznap délutánra jelöltük ki a még szeptemberben beszerzett áfonyalikőr elfogyasztását Árpiéknál és ennek megfelelően cselekedtünk :) Fogyasztottuk a finom áfonyásat, egy kevés sört és sokat Kriszti finom melegszendvicseiből, aztán idővel egy családi taxival átjutottunk a Puskinba. Már az Alhana ment mikor beértünk, úgyhogy a már helyben lévő ismerősök üdvözlése után nem is voltam rest menni az öltözőbe és készülni a többiekkel. Ment is minden, mint a karikacsapás. A mindenféle díszletek miatt csak a kisebbik Agrezászlót tudtuk feltenni, de pont elég volt, hogy tudjuk mi vagyunk fent. Pakolás. Aztán ment a rocknroll :) Jó volt korán játszani - valamivel 20.00 óra után kezdtünk, szemben a tavalyelőtti hajnali jóégtudjahánnyal - a közönség elemében volt és mivel elég sokat játszunk mostanság Tbányán, kicsit megváltoztattuk a programot - pl. nosztalgiáztunk és a Hattyútánccal kezdtünk, csakúgy, mint az második Metal Millenniumon /ami nekünk az első volt és mert, hogy ez a Metal Millennium utódrendezvénye és abból ez az első és ezúttal nekünk is az első :) /

 Aztán jött a meglepetés, merthogy fel lettem köszöntve - tényleg nem készültem, kicsit meg is zavarodtam, hogy mi van :) Aztán kaptam egy üveg pezsgőt, onnan már ment, hogy mi a teendő. Megitattam a zenekart és mivel úgy gondoltam, hogy az nem nagy show az érdeklődőknek, hogy a banda pezsgőzik a színpadon (még akkor sem, ha olyan faszák a fények, mint aznap este voltak :) ) inkább leadtam az üveget az első soroknak, fogyasszák egészséggel - ezzel is tudatosítani az emberekben, hogy bár az elsősori lét általában nehéz, bizonyos kiváltságokkal azért jár :) Nagyon hangos buzdítást kaptunk a visszajövetelre, ami tök jól esett és jött is a zenész-táncos Sötét éden :)

 Utána főleg a fogyasztással és a jóérzéssel voltunk elfoglalva. Mókáztunk Tibcsyivel :) Bandáztunk Fekete Seregékkel, de jó fejek lehettünk és ők is, mert nem ébredtünk kardélen :)  Kalapácsék is befutottak, így Kicsiékkel is italoztunk és igazándiból jól telt az egész este, hajnal - volt tánc is :) Szóval kicsit zavaros a befejezés, de a Puskin valahogy mindig ilyen - kivétel, ha rendezők vagyunk, vagy ha későn játszunk - de mivel nem állt így a helyzet, így bepótoltunk mindent! :) Biztos ezen kívül egy csomó hasznos és tanulságos dolog is történt aznap este, de hát ha nem gond, akkor ez most kimarad :) A lényeg, hogy köszönjük Fecának és a Cross Bornsak a meghívást - jut eszembe, elfelejtettem megdicsérni Atesz dögös mocsárvidéki rock\\\'n\\\'roll kiállását, Tibcsyvel végig szerelmesek voltunk belé :) - szóval köszi a lehetőséget, nagyon jól éreztük magunkat :)

2007.11.03. Budapest, Total Metal Klub

Utánanéztem a zenekari archívumokban - utoljára 2002. március 2-án játszottunk itt, még Seller Lacival - hjaj, nosztalgia, kérem, nosztalgia. Azt hiszem akkor születésnapja is volt a helynek, volt torta, meg minden, ja és asszem a Sundone volt a másik zenekar, aki tolta még aznap. Szóval rég nem voltam a helyen - kicsit még nosztalgia, hogy először a \\\'90-es évek vége felé estem be ide, Dies Irae koncertre érkeztem, mondták a srácok, hogy tolják majd a nagyvárosban és a Rudi nevű szórakozóhelyen sikerült kalandossá válnom, így hát vonatra fel és valami metróállomáson belőttem az utcát és jó darabig el is találtam, utána már kóborlássá fajult, de végül láttam egy világító lejáratot, gondoltam megkérdezem, hogy hova is mehetek, s mikor leértem - ugye életveszélyes a lejárati belmagasság :) - szóval nem is nagyon kellett kérdeznem, mert kihallatszott valamelyik híres DI nóta - talán a Tolókocsis, vagy a Postás halála esetleg az, amelyik egy festettszőke rockerlány brutális lemészárlásáról szól :) Szóval a lényeg,hogy vannak élményeim a hely kapcsán.

Valszeg Timon-nak is vannak élményei, mert saját bevallása szerint már két órája várt minket az utcafronton :) Saját bevallása szerint valamit régen csinált ott és most szemrevételezi a helyszínt. Mondjuk persze nem tesszük fel a kérdést, hogy mit is csinált régebben Timon ott az utcafronton :) Mindenesetre parkolóhelyet nem foglalt, az biztos :) Mondjuk az ottani parkolási élethaláljarcot ismerve, ha megpróbálja lehet, hogy csak egy menő-manó felfestést láthattunk volna belőle az aszfalton, de már azon is állt volna kocsi. Volt némi körözés, aztán némi anyázás, amíg várták a mögöttünk álló közlekedők, hogy kipakoljunk - és persze csomó jó ötletük volt, hogy hol és mikor kellett volna megoldani a kirakodást és ez mind eltért az aktuális körülményektől :) Lepakolás, sörözés, várakozás. A pultnál összefutottam a koncert létrejöttét előremozdító Angyallal - neki ezúton is köszönjük :) Érkeztek az ismerősök, és hála az égnek a koncert kezdetére már volt ott 15-20 ember, akikkel már el is értük a teltházat és meg volt a lehetőség arra, hogy tényleg hangulatos buli készüljön. Asszem lement a teljes program, időben is kezdtünk - itt is időhöz voltunk kötve. Valszeg a Marco Polós est lesz az egyetlen, amikor nem lesz különösebb időzár a bandán /már a nagyfalui bulik közül :)/. Párszor a tisztesség kedvéért fejjel büntettem Dávid gitárját, de különösebb sérülés egyik oldalon sem történt. Aztán levonulás és pihi. Még kb. egy órát maradtunk, aztán pakolás felfelé, majd újabb forgalomkorlátozás (hihetetlen, hogy mekkor forgalom van arrafelé :) ). Hazafelé még ettünk valahol valamit és azt hiszem bántottuk Timont kicsit, csak hogy szokja :) 

2007.11.02. Győr, V2 hajó

Kellemesen nyugis napnak indult a péntek - addigra már úgy-ahogy kipihentem a Wigwamos Akela búcsúkoncert eseményeit :) Ez ilyen hosszú hétvége volt, így a pénteki koncert sem okozott nagy problémát - általában ilyenkor gond van azzal, hogy mikor érünk oda. Szóval minden csak kényelmesen ment.

Lackó hajójával mentünk, a cuccokat Dagatt vitte külön a Terror-ral. Útközben kellemes volt a hangulat :) Lackó a helyszínre is odatalált, pedig nem nagyon tudtuk - mondjuk abból azért sejtettünk valamit, hogy a hely nevében benne volt, hogy hajó :) Szóval beparkoltunk a Terror mellé. A srácok is nemrég érkezhettek meg, mert még csak akkor nézegették a helyet. Pakoltunk és nekiálltunk sörözgetni.

 Először alig voltak a helyszínen, de szép lassan beszivárogtak a nézelődők és már egészen működképesnek tűnt a mulatság. Jött a pakolás, színpad, technológia hiányában végül is intro nélkül csaptunk bele a lecsóba és ment a móka. Akadt némi mozgás is, de inkább csak néző volt a közönségünk, amivel végül is nincs semmi gond, mert túl gyakran nem játszunk Győrben - de azért látszott, hogy a szövegek mennek és annyi zúzás épp volt, hogy ne érezzük magunkat egyedül a rokkolásban. A lényeg, hogy kellemes hangulat kerekedett, aztán elpakoltunk és jött az Endless River.

 Itt most sajnos nagyjából vége is szakad a beszámolónak, mert hivatalos voltam egy győri városnézésre és italozásra, így nem a többiekkel mentem haza, bár a beszámolók szerint ők is nagyon jól szórakoztak - főleg, mikor felmerült az össze-vissza kattogó metronóm esete - s eme esetet fedje jótékony homály! :)

2007.10.22. Tatabánya - Klipforgatás

 Az ügy viszonylag bonyolultan indult - előző este az A38-on voltunk Dark Tranquillity koncerten (volt ott más is, de azoknak csak Lackó tudja a nevét :) ). Aztán utána Dagatt, Geri és Lackó ott aludt nálam, mert másnap hajnalban Lackó ment vissza melózni Tatabányára, Dagatt és Geri pedig a Terror-t hajtva mentek a forgatásos cuccokért a Sánta Balázs rendező által megadott helyre. A hajnali török-ös étkezés után még csatlakozott a ramazurihoz Rózsa és Sé is, de a pontos részletekbe nem mennék bele, mert itt-ott kissé zavaros számomra, de kevesen voltunk akkor már szomjasak :) /És külön köszönet a debreceni kommandónak - Tóth Csabinak és Sátánnak - mert hatékony közreműködésük nélkül nem jutottunk volna el a Hunor nevű helyszínre, ami nagyszerű bemelegítést biztosított az A38 elé.

 Nade a lényeg, hogy mindenki lelépett kilenc felé, aztán még pilledtem egy darabig és olyan öt felé értem másik haza (Tatabánya). Összepakoltam magam és jöttek értem a srácok, majd némi navigáció után csatlakoztunk a stáb azon részéhez, akik elugrottak bevásárolni a két forgatás között (délután felvettek pár részt a sztorihoz) és odavezéreltek a város egy kies részén található gyárépülethez - vagyis annak maradványaihoz. Meleg már akkor sem volt, de ez még kicsit romlott a nap folyamán :) Bepakoltuk a cuccainkat, majd próbáltuk összellítani, hogy végül is hol legyen a mi, stb.

 A bepakolásnál adódott némi móka, mert az épületet nem lehetett dirketben megközelíteni. A parkoló és a bejárat között volt két sínpár (négy botlási lehetőség), dzsungel-dzsumbuj (dús alnövényzet), hogy ne  lássuk hova lépünk, sötétedés (hogy még jobban ne lássuk hova lépünk), a célegyenesben pedig egy magas-dzsumbuj (hogy ne lássunk semmit) és egy csatorna (amibe bele lehet esni, de legalábbis földre visz). Szóval így bajlódva hoztuk-vittük a cuccokat - Pöpinek volt is egy kalandja, hogy hirtelen eltűnt a lábdobbal a növényzetben, hogy még a kalapja sem tűnt elő. Mikor Roland rákérdezett, hogy mégis mit csinál, akkor azt a választ kapta, hogy "Így szoktam letenni!", meg, hogy "Pihenek!" :) Szóval azért akadt kaland :)

 Pöpinek leraktuk a dobszőnyegét, majd miután összerakta rajta a dobot, nekiállt egy kisebb sziklakertet építeni a szőnyeg széleire. Azelőtt is jellemző életveszélyes mókákat művelt -mindenféle betonlapokat pakolt magához dobszőnyeg-alapnak. Elég megerőltetőnek tűnt, így leginkább nem segítettünk neki. Balázsék hoztak csini kesztyűket - azzal biztonságosabban ment a pakolás. A sziklakertnél már kisebb tárgyak kerültek mozgatásra, abba már belementem :)

 Nem készültem védőitallal, merthogy az előző nap eléggé levett, de a későbbiekben már érezhető volt, hogy nagy szükség lenne rá. Pöpi hozott valami keserű italt, Rolandnál is akadt némi bor, ezeket igyekeztem felváltva használni - így valamelyest elviselhetőbb volt az este :)

 Nade, az első körben elkezdtünk felvenni egy szereplős részt. Anikó volt betekerve, bekenve mindenféléle mocskos dologgal és hát melege sem volt és miközben mi játszottunk és rokkerkedtünk a zenére ő a gödörben, ahol többé kevésbé mi is tartózkodtunk, csúszott-mászott, ami biztosan kellemes volt, mert amúgy igen hűvös volt :) A sztorit nem is nagyon akarom most lelőni, már csak azert sem mert nem tudom töviről-hegyire, nade szóval ilyesmik voltak a következőkben. Különböző szögből lettek felvéve mindenféle helyzetek. Főleg az volt kellemes, amikor még mászkáltunk is a gödörben - ez nagyjából úgy nézett ki, mint egy ilyen inverz kőrakás - a hangyalesőknek vannak ilyen cuccaik, csak homokból, hogy ne tudjon kimenni, aki már belesett, na itt kövekből volt, ahol lazán mozogni nem nagyon lehetett, leginkább csak esni-kelni. :) Ja, a gödörben még volt egy bazi nagy szikla, ami tényleg nagyon-nagy volt, felettünk meg pár beszakadt emelet - a tetővel is lehetett macera, mert esett be ott az eső, ja és az egész egy nagy gyárcsarnokban volt. (Most már aztán mindenki tud mindent :) ) Naszóval úgy nézett ki, mintha valaki ráejtett volna az épületre egy nagy sziklát, az meg végigment a földszintre. Sok egyéb kődarabbal, oszlopokkal volt még bélelve, meg betört ipari ablakok. Szóval leginkább metal volt a környék, de rock sem volt kevés :)

 Aztán legvégül Pöpire összpontosult a figyelem, addig ritkán látszott, mert a füstgép jól betakarta :) Lement pár felvétel, aztán kezdődött a pakolás része. Időközben már esett az eső, nem is kicsit, melegebb sem lett, szóval mókás kipakolás következett a Terrorba. Hazadobtuk a zenei cuccokat, meg a zenekar nagyobbik részét. Lackóval csak ketten fértünk a gépbe a második körhöz, mert akkor hoztuk el a kamera sínjét, állványokat, meg egyéb mókás cuccokat - amik hála az égnek nehezek is voltak, amellett, hogy ritkán lehetett jól megfogni őket - ja, meg esett is, meg voltak sínek, ahol jól meg lehetett botlani - csupa móka-kacagás volt, de persze tűléltük :) Elbúcsúztunk Balázséktól, majd Lackó kodobott otthon ő pedig ment tovább Tatára a Terrorral.
 

2007.10.20. Esztergom - Molothow Liget

Ez a koncert elég erős programmal indult - Embers, Arcanum, Tesstimony - az egész támogatására használtuk fel a HungaroConnection pályázat hazai fordulóját. Mindenképpen történelmi volt az este, mert hosszú évek után ez volt az első olyan esztergomi bulink, amikor ténylegesen azok a zenekarok játszottak, akik rajtunk kívül előzetesen meg lettek hirdetve :) Az pedig már csak hab a tortán, hogy az első olyan este volt, amikor a meghívott osztrák csapat meg is érkezett! /+játszott is/ :)

 Az Embers kicsit késve érkezett, bár az egyik gitárosuk hamarabb jött - ő nem szombathelyi, hanem Szentendrén lakik - sikerült is angolul beszélgetnünk egy sort :) Mivel nem nagyon ismerek minden tagot náluk látásból, de legalább úgy volt, hogy ők még javában úton voltak, így logikusnak tűnt, hogy az Arcanumból van, ahol az énekesről tudtam ugyan, hogy magyar származású, de hát a srác gitárral volt. De nem volt gond, mert ugye ők is nemzetköziek, szóval kedélyesen elbeszélgettünk, aztán idővel kiderült, hogy magyarul is folytathatjuk :)

 Befutott a Tesstimony is és idővel az Arcanum tagjai is befutottak. Természetesen igyekeztünk jelesre vizsgázni vendégszeretetből - ez pedig itthon azt jelenti, hogy sok-sok töményt kell meginniuk velünk :) Dzsinya csakhamar ki is futott a mézes-barack készletéből :) Utána főztem nekik pizzát :) Eredetileg Don Pepét gondoltam, de Dzsinya meggyőzött, hogy van itt sokkal faszább is és hát bepróbálkoztam ott. Mivel mindenféle infók nélkül hívtam, ezért elhúzódott az egyeztetés - mindenáron valami mindentbeleésrája pizza volt az ajánlat, de igyekeztem magyarosra konfigurálni, mert hogy magyarok-vagyunk-vagy-mi :) Na jó, csak a hazai ízek miatt, de hát mint tudjuk a gulyásos-pacalos pizza nem annyira elterjedt, de hát nem is akartam rögtön végezni a srácokkal egy laza pacal-pizzával :)

 Aztán kiderült, hogy elfogyott a váltópénz, Roland-ék bent szedték a beugrót és jött a hír - jeleztem meg, hogy oldja meg rugalmasan, aztán mentem ki a városba apróban dúskáló helyet keresni. Mondjuk Roland nem hitt a dologban, legalábbis erre következtettem az \\\'Jól meggondoltad? Esztergomban, szombat este?\\\' kérdéséből :) Viszont saját meglepetésemre már a második helyen találtam olyan igényt, hogy megszabadítsam őket aprópénzüktől :) Ez mindig ilyen tapogatózós diplomácia jellegű cucc. Nem lehet úgy berontani, hogy van 5-6000 forintom, amit be kellene váltani, hanem óvatoskodni kell. A helyek nagy részének szintén szüksége van váltópénzre - mondjuk, ha a helységben látszik nyerő-automata, akkor az már jó jel :) Naszóval a fel tudnátok váltani egy ezrest az alapkérdés, ami aztán attól függően folytatódik, hogy mennyire rugalmasan megy a váltás. Most úgy adódott, hogy volt egy csomó ötvenesük - ez már kicsit kicsi nekünk, de szükség törvényt bont. Ellenben az ötvenesek nem voltak elegen, ezért a szükség még inkább bontotta a törvényt kb. 2000 Ft értékű 20 forintosig - ezzel egyben bebiztosítottam magam, hogy a következő harminc évben ne kelljen 20-ast váltanom az Intersparban (a bevásárló kocsihoz ugye :) ). Naszóval siker koronázta a tettet :)

 Az Embers csúszott még magukhoz képest is kicsit, ráadásul azt hiszem valami probléma is lett a lábgépükkel, így a helyzet úgy hozta, hogy három-négy nóta után el kellett hagyniuk a színpadot. Négy zenekaros program sajnos nem enged meg egy bizonyos csúszás utáni rugalmasságot, sajnos ez most így jött ki. Ezidőtájt mondjuk nem is nagyon voltam lent, mert váltópénzért futkostam, meg kint dumáltunk Arcanumékkal.

 Ők jöttek másodiknak - szerintem elég jó produkciót nyújtottak és náluk láttam az első olyan élő példát rá, hogy létezik olyan, hogy ha az énekes mondja a közönségnek, hogy jöjjenek előre, akkor előfordulhat, hogy tényleg előre megy valaki :) OK, itt is csak egy fő mozdult rá, mindenesetre valszeg továbbra sem veszem be ezt a repertoárba, már csak azért sem, mert én se mennék be csak úgy kérésre sehova :) A végére már néhány nótánál tök jó pogo alakult ki, szóval ment a mozgás és végül is a srácok tök jó élményekkel távozhattak a színpadról, mert hát végül is az első itteni koncertjük volt, ami kevesebb mozgást szokott jelenteni - ilyenkor inkább csak megnézik a zenekart.

 Utána Tesstimony - Balázsék jó hangulatban vették át a színpadot :) Nyomták az északi fémslágereket. Az egyik nótánál Csiga körül kezdett a technika ördöge mutatkozni, így idővel Dávid cuccára cserélődött az erőlködője - közben Balázs kifejtette, hogy rock\\\'n\\\'roll egy gitárral is rock\\\'n\\\'roll és nem is érti, hogy miért is kell két gitáros a színpadra :) Szóval végül is fasza bulit nyomtak, a végén egy Type-O feldolgozással, amiről először azt hittem csak egy poén lesz, de teljesen lenyomták :)

 Ekkor már olyan hajnali egy lehetett, lassanként színpadra mentünk. Jött néhány elmaradhatatlan Kisbér-Kisbér kántálás :) Talán a Sable-magasztalás maradt csak el (megjegyzem, hogy most már a jelenlegi felállás 3/5-e játszott anno a Sable-ben :) - ha legközelebb Dagatt kisegít valahol, akkor lehet, hogy már le is nyomhatunk egy régi nótát :) ). A buli lement, jó volt, a hajnali időpont ellenére azért még maradt energia az emberekben :) Aztán pakolás, búcsúzás és go home :)

2007.10.05. Tatabánya - Roxxy Music Café

Itt leginkább csak a koncert dolgai történtek, mert mulatság szempontból inkább a másnapi Zorall koncertre és az utána szokványos hajnalig-mulatságra gyúrtam.

 Nem sokkal 8 után értem a Roxxy-ba, addigra már az előttünk játsszó Art of Darkness már ott volt, épp küzdöttek a cuccal. Végigköszöngettem, majd lassanként összekaptuk magunkat és beültünk az ajtóba Rolanddal, Lackóval meg néha Dáviddal beugrót szedni és pecsételni, ahogy azt komoly emberekhez illik. Volt jegy is meg minden, de Lackó nem akarta tovább terhelni a világot azzal, hogy sorszámok szerint sorrendbe is tegye őket :)

 Az Art of Darkness lenyomta a show-t, továbbra is ilyen trash-es muzsikát nyomnak. Utána jött Lacika és átvette a beléptető pozíciót, majd cuccoltunk színpadra.

 A koncert elég kellemes volt - Rolanddal megtettük a most már szinte szertartásos bemelegítő lépéseket :) Elég hosszú volt a program, volt mozgás is, figyelem, fegyelem - szóval kellemes koncert volt - még ha itt a Roxxyban nem is lehet kilométereket futkosni a színpadon, de legalább gyakran ütközni lehet a többiekkel :)

 Buli után rehabilitáció az öltözőben, eléggé felforrtam, Rolandtól kértem is két üveg vizet :) Még segédkeztem a pakolásnál, aztán mikor végeztünk léptem is, így a mulatság része kimaradt - vagy inkább áttevődött a szombati napra :)

2007.09.15. Sepsiszentgyörgy - Sportcsarnok

Most korábbi indulást terveztünk - elvileg a szokásos este tíz helyett nyolc órát tűztünk ki. Volt pár tíz percem otthon, gyorsan összepakoltam a cuccaimat, gondoltam majd az InterSparban veszek kazettát a videokameránkhoz, mert a héten elfelejtettem felhajtani számára a betevőt. Természetesen mire odaért a jármű hozzánk, addigra már felelősen gondolkodó ember nem tervezett volna azzal az üzlettel (este 9 körül zár :) ), így aztán pályamódosítással a Tesco-t vettük irányba, ott aztán kiderült, hogy kőkorszaki géphez nem tartanak már ilyesmit - és persze Budaörsön is kiderült, de ott már vettem helyette egy üveg bort, ami bár nem javított technikai felkészültségemen, jobban be tudtam kapcsolódni a kocsibeli éjszakázásba.

 Csoszkó és Tamás volt a pilótánk, ők már nagyrészt megszoktak minket, így nem sikerült számukra meglepetéseket okoznunk - mondjuk Pöpi nosztalgiázott és egy üveg  \\\'csinzánóval\\\' kardozott útközben - egyből beugrott, hogy amikor utoljára csinált ilyet, akkor kért a boráros téri McDonald\\\'s-ban pacalt, majd mikor mondták, hogy itt ilyen nincs, akkor "Mindegy, akkor adj egy sört!" adta meg a lehetőséget a vendéglőnek való bizonyításra :) Pár órára rá meg majdnem kinyírták egymást a Black Leaves-es Győrik Szabival, arrará pedig meg már roppant szerelmesek voltak egymásban. Igen, kicsit azért aggódtam :) Bár most, ahogy így belegondolok - elvégre már két hete volt ez - szóval nem is azzal kezdett, hanem egy üveg hubival - ennek kapcsán Ecsegfalván elkövetett csínytevései ugrottak be - amit később elalvás után megosztott mindenkivel :) Persze, a csinzánót (fogalmam sincs hogy írják :) ) már egy román benzinkútnál vette méregdrágán :) Na, szóval mentünk Szegednek. Ott aztán Roland heves vitába szállt a népekkel, miszerint Makón a paprika híres és nem a hagyma, de mivel Makón minden tábla krumpli eladását hirdette, ezért a békét a Makón a krumpli híres végeredménnyel zártuk. Persze voltak még mókák, de hát hosszú az út és nagy a család :)

 A határ átlépése után még Csoszkó vezetett és ismét bebizonyította, hogy őt bizony mindig megállítja a rendőr - ezúttal román hivatalos személy volt (a későbbi út során, a falvak közepén ill. között állomásó rendőrautók mellett később is ugyanez a személy állt, így biztosra vettük, hogy a román közlekedési rendőröket bizony klónozzák, ami az országban uralkodó közlekedési morál mellett ésszerű megoldás, már ha figyelembe vesszük az úthoz közel álló páncélozatlan biológiai bármi várható élettartamát). De nem volt semmi, mert nem nagyon tudtak szót érteni és tovább lettünk intve - pláne, hogy jó túrista módjára úthasználati matricánk is volt :)

 Ismét kiderült, hogy a táblák csak tájékoztató jelleggel vannak az út mellett, a sebességhatár a csillagos ég volt, az útviszonyoknak megfelelő sebesség megválasztása pedig erősen tartott affelé. Egy két pihenőnknél - főleg, amikor egy erdőben, töksötét útszakaszon, még épp fény alatti sebességgel közlekedő kamionok gyakori előfordulás mellett kellett megállnunk, ráadásul Roland valamit matatott a csomagtérben és ajtózárásig nem volt hátsó világítás, szóval volt pár pillanat, amikor nem fogadtam volna magunkra, de azért összejött.

 Koradélután érkeztünk Szentgyörgyre, készítettünk egy fotót a táblánál - ott le is merült a fotómasinám - aztán mentünk a Sportcsarnokba. Ott már javában folytak az előkészületek, Martinka Jancsi üdvözölt is bennünket, bepakoltunk az öltözőbe, ittunk áldomást az alpolgármesterrel - a pálinka nem kicsit volt hatásos és nem kicsit volt sok :) Kaptunk finom szendvicseket is, szóval nagyon jól voltunk tartva. Ezután a szállásra mentünk, de mivel igyekeztem beszerezni némi vásárfiát, ezért a szállás melletti piacot is célba vettük Tamással és Pöpivel. Vettünk mindenfélét, de leginkább áfonyalikőrt és mézet. Mikor Pöpivel kijöttünk az utolsó boltból, Tamást nem találtuk (ő addig kint maradt a mézekkel), ezért visszamentünk a szállásra, mikor aztán ott sem találtuk, visszamentünk a piacra. Csakhamar észleltük, hogy ott behúzódott az egyik italmérési egységbe, csatlakoztunk is hozzá, nehogy eltévedjen :) Nem maradtunk sokat, mert még kellett egyet aludni.

 Alvás után vissza a helyszínre. Akkor kezdett a Black Leaves, akik az eseményre egy tűzpiros tűzoltói járgánnyal érkeztek - nem sokkal színpadra állásuk előtt, ami azért nem kis teljesítmény, mert úgy volt, hogy korábban indulnak nálunk, rövidebb úton :) Persze meglátogatták Albi szüleit és ez némi késést eredményezett :)

 Találkoztam Lacikáékkal, akik egyből sörözni invitáltak, ami olyannyira jól sikerült, hogy Pöpinek kellett jönnie értem, hogy elcibáljon vacsorázni :) Ott találkoztunk Benjivel, váltottunk néhány szót és átadtuk a zenekar ajándékait. A vacsora nagyon finom volt, el is húzódott kicsit. Majd mentünk vissza italozni a kültéri söröztető részre (a csarnokba nem lehetett bevinni italt, előtte voltak a pultok/csapok). Volt fogyasztás rendesen, mert kétszer nem tudtam ugyanolyan sört venni. Lacikáék még vacsora előtt meghívtak egy Hargitára, a visszahívást már csak Ciuc-ban tudtam megtenni, de amikor újra fordultam, már temesvári sör volt a nyertes, végül pedig csapolt volt. Dimmu ismét meginvitált minket az Almási barlangokhoz, remélhetőleg jövőre tudunk majd úgy menni, hogy nem koncertezni, hanem egy hetet ott tölteni és megnézni a vidéket - előtte lehet, hogy be kell majd hűteni a tartalék-májat :) Most kaptunk szép prospektust a helyről, remélhetőleg összejön majd az út.

 Már ment a Judas Beast, amikor Pöpi elkezdte felállítani a kis-színpadot (Nagyszombat óta úgy hívjuk a helyszínt, ahol Pöpi összerakja a dobját még mielőtt színpadra vinné). Majd utánuk pakolás és irány színpad. Segítettünk Krisztinának a sorsolásban - ajándéktárgyak mentek ki tombolára. Aztán mikor minden nyertes hozzájutott a nyereményhez, ment az intro.

 A buli jól sikerült, igyekeztem teljesíteni a buli előtt megkapott kívánság-listát, mit, kinek, miért küldjünk :) Néha kicsit túl sok füstgépet kaptunk és tök eltévedtünk a színpadon, de sikerült megúsznunk az ütközéseket :) Amúgy jó volt a hangulat. Kellemes rock-est volt :) Lejövetel után kicsit meghaltam, mert elég jól kiugrabugráltam magam :) Megindult a sosem túl sikeres próbálkozás, hogy megleljük az összes zenekari tagot a fotók és aláírások céljára. Persze a történet kétirányú volt, hiszen mi is elvártuk a plakát-dedikálásokat - a végeredmény megtekinthető a fotók között illetve most már a próbáhely-garázs falán :)

 Nem sokat maradtunk a koncert után, mert úgy terveztük, hogy hajnali négy felé indulunk. Ez kb. másfél óra alvást jelentett a pilótáknak. Elbúcsúztunk az ott megjelent barátoktól, a szervezőktől, a helyszíntől és visszamentünk a szállásra. Ott zuhany, majd alvás. Roland úgy döntött, hogy egy órára nem fog lefeküdni és italozással töltötte az így támadt szabadidejét + megtalálta és kitöltötte a panzió vendégkönyvét (az eredmény szintén látható a képeknél!). Hajnalban indulás haza. Ez viszonylag eseménytelenül telt, mentünk, mentünk, senki sem volt túl jól :) Tamásnak ütemezett töltéssel sikerült némi árengedményhez jutnia az egyik kútnál, ami igen jól jött mert már eléggé csekély lej-készletünk volt :) Aztán mentünk-mentünk-mentünk végül meg hazaértünk :)

 Végezetül ezúton is sok sikert kívánunk Benjinek a gyógyuláshoz! Valamint ezer köszönet a szervezőknek - Nagy Krisztinának és Martinka Jánosnak (ERSZI) és mindenkinek másnak, aki lehetővé tette, hogy mi is részt vehessünk a segítésben! Köszönjük Tamásnak és Csoszkónak, hogy egy darabban hoztak-vittek minket! Köszönjük Lacikának, Dimmunak, Pálffynak, Jocónak az italoztatást és az invitálást! Jómagam külön Bibicnek és Rózsának, hogy nem vertek nagyon szemmel a keveredésért! :) Szóval mindenkinek mindent, remélhetőleg még összefutunk valahol! :)

2007.09.01. Budapest, Vörös Yuk - Antiparádé

 Az előző napi Antiparádé kezdés és ilyen olyan elszállásolási megoldások miatt olyan reggel nyolc felé értem haza, végigaludtam a napot, aztán mentem fel újra a Yukakba, mert besegítettem Balázsnak a szervezésbe és igyekeztem megoldani, hogy lehetőleg jelentősebb csúszások nélkül menjen le a szombati nap (is). :) 

Hat körül értem a Yukba, még nem ment a beléptetés, így aztán lecseréltem az előző napi programokat, beszéltem az aznapi technikusokkal, múlattuk az időt. Aztán olyan hét körül megérkeztek a többiek - megnyitották a pultot, ment a lepakolás, ilyesmi.

 Az első banda némi késéssel érkezett, de viszonylag gyorsan beálltak és lenyomták a bulit. Utánuk gyorsan felpakoltunk - sikerült a zászlót is rögzíteni némi cellux bevetésével - bár az A-betű eltűnt a kontroll mögött, meg Pöpitől sem sok látszott, de fent volt :)

 Hogy beleférjünk az időbe le kellett húznunk a Puszta lét és a Soha már dalokat a programból (ez utóbbi miatt Kata palotaforradalmat helyezett kilátásba az este egy későbbi pontján :) ).

 Mindenesetre a korai időpont ellenére jópáran megjelentek és kellemes hangulatú koncert kerekedett. Mondjuk a szokásos Vörös YUk-as problémák előjöttek - nem nagyon lehetett futkosni-mászkálni a színpadon, meg úgy általában elférni sem könnyű. Ilyenkor igyekszem minden lépésnél figyelni, hogy ne essek-keljek, lépjek rá, rúgjam fel, üljek bele - illetve kerüljem el más hasonló manővereit :) Sikerült, mindenki túlélte :)

 A koncert után lementünk az öltőzői pokolba - a színpadon is forróság volt, az öltözőben mindössze a levegő nem mozdult :) Mondjuk volt fent ventillátor - amiről csak a Christian Epidemic koncert után derült ki, hogy addig nem fújt, hanem szívott :) Na szóval, utána ott folytunk szét, próbáltunk nem útban lenni.

 Pihegtünk, túléltünk - Pöpi hosszan kereste valamelyik cinjét, amiről később kiderült, hogy azért nem leli, mert rátette a cinek tokját :) Jómagam ugyanezt követtem el, csak a telefonom tokjával. És persze szemem sem rebbent, amikor a problémám megoldásaként Pöpi javasolta, hogy hívjam fel magam :)

 Szóval folyt a túlélés. A színpadon csak még forróbb lett a pokol - Epidemicék többen is vannak + a ventillátor még ott sem ontotta a levegőt :) Mikor szóltam nekik az utolsó öt percről, Imi gyakorlatilag lemenekült a színpadról és lejött levegőzni - az öltözőbe - sokkal nem került előrébb, aztán valamilyen fondorlatos módon visszacsalogatták a színpadra, így lemehetett az utolsó nóta is.

 Az utolsó daluknál elkezdtük felvinni a cuccokat, hogy a CE tudjon hova pakolni és a Fagyhamunak se legyünk útban, ez sikerült (ezért nem is tudom, hogy Imit mivel csalogatták vissza :) ).

 Aztán már lehetett járni-kelni. Összefutottam Rockerrel és barátjával, akik sajnos lekésték a bulit. Illetve jópáran voltak székely haverok, akikkel nagy eséllyel találkozunk a sepsiszentgyörgyi bulin.

 Mászkáltam, intéztem az intézendőket - a többiek idővel eltűntek és várták az érkezést. Mikor az utolsó banda is elkezdte a Vörösben, végeztem a teendőkkel, így lassan a távozás mezejére léptünk. Idővel sikerült összeszedni a zenekart és elindultunk hazafelé. Csoszkó vezetett és sikerült is rossz irányba indulnunk a Yukak elől - és persze egyől egy rendőrautó jött szembe. Ha egy perccel korábban érkezik, akkor Roland egyből akár csekkel is lehetett volna gazdagabb köztéri mókázás kapcsán :) De a közeg megelégedett azzal, hogy beszélgetett Csabival az ablakból - ő pedig úgy tud beszélni, hogy bármilyen jóérzésű rendfenntartó egyből előcsomagolja a szondát. Ez itt is felmerült, de  végül is továbbengedett minket :)

 Pöpi feltűnően aktív volt hazafelé, pedig többen is többször kértük, hogy inkább aludjon (mint ahogy általában szokott is) :) Útközben nagyon mókásak voltunk, de bevallom nem nagyon emlékszem a témákra, de gyakran vigyorogtunk. Pl. tudom, hogy felfedeztük a kapcsolódást, hogy akárhányszor Csoszkó vezet, megállítanak minket a rendőrök. Asszem Bicskével kezdődött, Ekecsről hazafelé is bejött, most is - kicsit aggódom Erdély kapcsán, de talán vége szakad a tendenciának. :)

 Aztán garázs, aztán haza :)

2007.05.05 - Esztergom, Molothow

Az első olyan Molothow beli koncertünk, amelyik szombati napra esett - ennek megfelelően az első olyan is, amikor mi értünk a helyszínre. Már megszoktuk, hogy a meghirdetett osztrák zenekar sosem érkezik, de most volt az első olyan eset, hogy rajtunk kívül gyakorlatilag az összes elsőre meghirdetett a buli lemondására kényszerült. Az Arcanumos énekes, Peti hangszálai begyulladtak és adott pár hét programját egy-az-egyben lemondani kényszerültek, a Vale of Tears meghívást kapott egy bukaresti koncert erejéig, a Tesstimony pedig a koncert napján jelezte, hogy nem fog összejönni a bulijuk, mert gitárosuk nem fog visszaérni addig Romániából. Este nyolc körülig még vártuk, hogy mi lesz, de aztán továbbra sem jött pozitív hír ezügyben, igy három zenekarosra szűkült az este. A két beugró banda a szlovák Dysanchely és a felvidéki Neurasthenia voltak, mindkét banda kedves ismerősünk és zenéjük tökéletesen fedte az aznapra meghirdetett metal-műfaji kereteket.

 Szóval megérkeztünk időben, a hangosítás is a helyére került - meg kell jegyeznem, hogy a Molothow belső technikája fényévekkel javult - a hang részével eddig sem volt gond, de olyan fénytechnikát szereztek be, hogy megnyalhattuk mind a tíz ujjunkat utána :)

 A Neurasthenia kezdett - már jó rég nem láttam őket, azóta meg is jelent egy demójuk, ajánlom őket mindenki szíves figyelmébe! Jófajta dallamos death metalt játszanak, a tagság is változott, aki szeretei az ilyen zenét az nem fog majd elmenni a banda mellett.

 A Dysanchely is régi jó barát, ők jönnek majd a Metal Camping-re is, remélem jó idejük lesz. Már játszottak a Molothowban, plusz tavaly is jópáran beszerezték az akkori kiadványukat a Harag Napján leadott show-juk után. Most is egy nagyon feszes, gyilkos programot nyomtak - utána meg megjelölték a Terror-t egy Dysanchely matricával :)

 A saját koncert nagyon hangulatos volt. Esztergomban mindig nagyon jók a bulik, ha sokan vannak, ha kevesen, mindig ég a tűz! :) Igazándiból  a Molothow-os bulik a legközvetlenebbek, sok a párbeszéd a közönség és banda között, sok a humor, valamikor biztosan felhangzik a \\\'Kisbér-Kisbér\\\' skandálás - szóval általában félholtan, de fülig érő szájjal jövünk le a színpadról. Most sem volt ez másképp és tényleg nagyon király buli alakult ki, pedig nem volt túl korai az időpont.

 Dagatt nyomta a dobnál, őt is megtapsolták külön, Körte meg pilóta volt + fényképész, így nagyon hamar felkerültek a fotók a honlapra :)

 Szóval jó volt a buli, akik eljöttek jól szórakoztak, meg mi is jól szórakoztunk (külön köszönet Dzsinyának a welcome-drinkért + a Dysanchely-nek a rengeteg doboz fácánért + a Neurastheniának, hogy eljöttek, mert már nagyon rég nem láttuk őket!)

2007.04.30. - Budapest, Gothica Fesztivál

A hosszú hétvégék mindig veszélyesek, ezért a péntek-szombati aktivitás után vasárnap inkább takarékon tartottam magam, hogy kibírjam az egész napos fesztiválozást, plusz persze magát a koncertet.

 A Terror-ral mentük fel a nagyfaluba, Dagatt vezetése mellett mindig érdekes az út, van egyfajta sajátos kommunikációs megoldása, amivel bünteti a közlekedésben résztvevő egyéb sofőröket, de hát őt így szeretjük. Az utazás eseménytelenül telt, sok humorral, aminek nagy részére már nem emlékszem, vagy inkább nem merem közölni :)

 Megérkeztünk a helyszínre, ilyenkor mindig élmény kitapasztalni az aktuális protokoll-t, hova, hogyan kell behajtani, milyen engedélyt, kitől kell beszerezni a pass-t + karszalagokat, melyik ajtó hova vezet :) Szóval mókás az ügy, de végül is betudtuk a Terror-t a PeCsa szabadterére és elkezdtünk körülnézni.

 Érdekes módon minden ismerős - kezdve Zéró barátommal - azzal kezdte a beszélgetést, hogy láttam-e már a Pokolbugyr színpadot (ahova is ki voltunk írva), meg hogy be fogom verni a fejem. Ezért aztán úgy döntöttem, hogy egy darabig nem is nézem meg, majd csak idővel :)

 A helyszín elhelyezkedése elég formabontó volt - a szabadtéri színpad egyik felében kaptak helyet az énekesnővel operáló bandák (a színpad másik fele a nézőtér volt), a szabadtéri színpad előtti -általában- nézőtér pedig a parkoló funkcióját töltötte be. Volt még a beltér, a nagyszínpad, ott semmi különös - a gonosz színpad (a későbbi szemrevételezés alapján) pedig leginkább leírhatatlan volt. :) Mondjuk az undergroundban edzett lénynek révén az ember már csak megvonja a vállát, ha itt kell, akkor itt kell és inkább humorosan próbáltuk megközelíteni a témát.("Ti is a büfé-színpadon lesztek?" v. "Végül is, nem játszottunk még bárpulton!" :) Mondjuk az igazsághoz még hozzá tartozik, hogy Luigi gitárosunk annak idején igenis játzott bárpulton, Debrecenben az egyik klubban volt egy hosszú pult, ami elhaladt a színpad mellett és akkor időnként át-átlépett rá :) Na mindegy. Öltöző sem volt, ezért közvetlenül a kocsiból kellett pakolni az udvarról, ami eléggé megnehezítette a cuccolást, de erről majd később.

 Szóval megérkeztünk, körülnéztünk. Idővel csatlakoztunk néhány székely rockerhez, velük néztük a szabadtéri színpad műsorát. Volt Cross Borns, Ideas, szóval jó lokálpatrióták lévén jelen voltunk a hazai koncerteken.

 Jó sokan voltak a helyszínen, gótok, metalosok, meg ilyesmik. A weben láttam fanyalgó hozzászólásokat a ruhaköltemények, a gót külsőségek miatt, meg, hogy mennyire nem fedi a fesztivál neve a mögöttes tartalmat ... Nos, ott voltam az első Gothicán, még a Vikingben és úgy érzem, hogy azóta nagyon sokat fejlődött a fesztivál sok szempontból - pl. külföldi előadók jelenléte - vannak szempontok, amelyek nem annyira /kisszínpad-kivitelezés, 30 perces műsoridők (ebből 10-15 perc csak az átszerelés). Persze vannak dolgok, amelyek szükségessé teszik ezt a kivitelezést 40+ zenekar egy napra, de én azért úgy érzem, hogy a kevesebb néha több jeligével meg lehetne találni azt a megoldást, ami mindenkinek jó, mert ha valaki mondjuk olyan zenekarokért jön, akiknek három nótáját látja csak, mert annyira van idejük... Összességében nekem a Vikinges és a NemArt-os Gothicák jobban tetszettek, a PeCsa valahogy nem jött be nekem egyszer sem, a jóégtudja miért.

 A résztvevők külsöségei kapcsán úgy vagyok vele, hogy mindenki azt vesz fel,amit akar, amiben jól érzi magát, ha valaki "pózőr", akkor legyen "pózőr", ha úgy érzi jól magát. Szóval a lényeg a tolerancia - talán egyetlen gondolattal értek egyet, miszerint ezeket a fűzős ilyen-olyan göncöket igen macerás lehet lehámozni :)

 Aztán lassan jött-jött az idő, színpadon volt már az Astrodust, így elérkezettnek láttam az időt némi gyorsításra :) Ekkor kellett rádöbbenni, hogy gond van a töménnyel - a hűtése jégkockával történt -> kispohár, jégkocka, hatóanyag :)

 Aztán jött az Epidemic. Kíváncsi voltam az új felállásra, kicsit szorosan zsúfolódtak össze a színpadon, ez némileg kihúzta a méregfogát a szokásosan brutális előadásuknak - a zene ott volt, de tényleg kicsi volt nekik ez a hely. Adódott némi probléma a cuccolással is,  merthogy lekéstem róla pedig igyekeztem mindig a megbeszélt helyen sertepertélni, mindegy mehettem külön körben a Terrorhoz - ami bent állt ugye a szabadtéri színpadnál, nehezen ment a nyitása, de hála az égnek volt ott egy szakértő biztonsági őr, aki segített (már a kulccsal történő nyitásban :) ).

 Intro nem volt, mert hogy "egyik zenekar sem jelezte a technikai rider-ében, hogy legyen CD-lejátszó"... OK, mostantól bevettük a \\\'speciális technikai igények\\\' kategóriába - mindig tanul az ember, de azért kicsit gáz, mert egy klubban/kocsmában azért elnézi az ember, de egy országos fesztiválon ez necc ...

 Szóval bele is vágtunk a lecsóba, jó sokan voltak - a \\\'nézőtér\\\' három szintű volt - volt egy rész a színpad előtt, pár méterrel hátrébb egy mélyebb bevágás következett, így az ott állók jópár centivel mélyebben voltak, illetve volt a színpadtól jobbra, egy azzal egy szintben lévő \\\'karzat\\\' - elég katoikus volt :) Szóval jó sokan maradtak és a koncert végül is nagyon jól sült el. Fázni nem fáztunk, mert eléggé megrekedt bent a levegő és elég sokan is voltunk rá, szóval a végére sikerült elég jól kifáradni. Balázs (Tesstimony) koncert közben meg is lepett egy becher-frissítővel, ami igen jól esett - bár meg kellett küzdenem a benne lévő jégkockával, mert hát fél óra ugrabugra után azért az ember kicsit másképp kezeli a tárgyakat :) Jó sok időt kaptunk (1 óra) így aztán minden belefért, a közönség is jól érezte magát, ment a zúzás ezerrel. Utána lemenetel és végkimerülés :)

 Volt némi átöltözés is, meg pakolás - koncert után jót tett mindenkinek, hogy kénytelenek voltunk egyből kimenni az áprilisi éjbe pakolni. Mindegy, szóval eléggé fárasztó volt a cucc. Aztán beszélgettünk Jesperékkel, Dávidékkal - ilyenkor eléggé kiégek, nem nagyon megy semmi, csak lassú sörözgetés és túlélni vágyás, így amikor Dagatték szóltak, hogy megy haza a járat, akkor gyors döntéssel mégis inkább csatlakoztunk a Tatabánya menethez és nem volt Bpesten maradás. Aztán így ért véget a cucc, a buli jó volt, máskor majd újra ugyanitt :)

2007.04.06. - Tata, Café Moló

Az este elsősorban azért volt érdekes, mert Pöpi másik zenekarának - Hedonist Roosters - ez volt az első koncertje. El is jött a tbányai baráti társaság nagy része és végül is így jópáran összegyűltek a bulira. Sajnos a helyszín arculatváltásai elég mélyen rányomták a bélyeget a látogatottságra, pl. Tatáról nem is igen láttam vendéget, de hát ezzel sok mindent nem tudunk kezdeni.
 A buli lement, túléltük, mindenki túlélte, lesz még jobb is :)

2007.03.24. - Budapest, Frappáns B63 Music Club

Az előző nap elég tikkasztó volt, MetalMania Fesztivál az Almássy téren. Végül is már igen csak hajnalban mentünk haza, én még segítettem Zérónak ilyen-olyan pakolásokban /csomó újdonsággal találkoztam, berendezésekkel, amelyeket össze-vissza lehetett hajtogatni-csomagolni-tönkretenni/. Szállítottam nagy emberek cuccait, amire igazándiból a 2002-es Deicide roadolás óta nem volt példa, de hát rock\\\'n\\\'roll volt :)
 Nade a lényeg, hogy Rolandot nálam aludt, illetve már a fesztiválon is igencsak fáradt volt, de meg kellett várnia míg végzek, aztán hazasétáltunk, ami nem volt hosszú sem túl rövid. Közben nem találkoztunk a kissé zilát Bás mesterrel, szóval volt rá esélye, hogy épségben eljutott a \\\'csabai menekült-szállásra :)

 Dél körül kelés, majd némi reggeli ébresztő fogyasztás után úgy döntöttünk, hogy a mai nap alkalmatlan lesz Roland adóbevallásának elkészítéséhez, így inkább bevártuk Zérót (munkálni volt) és elpályáztunk ebédelni a korút melletti gyrososhoz. Kicsit aggódtunk, mert elég instabilnak tűnt a felső szint padlója és meg-megrezgett lépteink alatt, de végül is egyben maradt. Ebédeltünk, lassacskán, megfontoltan. Lentről némi csetepaté szűrődött be, miszerint a kisfiú nem hajlandó fizetni a kajáért, ezért izzé-porrá lesz zúzva, de végül is nem volt semmi, csak valami viccelődés történt :)

 Utána - mivel még volt időnk bőven - Adri ajánlására beugrottunk a Grafika nevű megfelelő árszínvonalnak örvendő sörözőbe, ahol fogyasztottunk. Hosszan. Egyszer csak befutott Narancs barátunk is, de ő valahogy eltűnt, amikor jóval később elindultunk a B63 irányába. Már Jesper-ék is gyülekeztek valahol, Sé is bejelentkezett, hogy akkor tényleg lesz-e koncert, de csak a legjobb tudomásom szerinti választ tudtam adni, miszerint remélem, ha már elindultunk a Grafikából :)

 Aztán útbaejtettük az otthonunkat a szükséges felszerelésért, majd mentünk a B63-ba. Hamar megtaláltuk a helyet, mert egyszer voltunk már itt Zéróval, amikor a Marco Polo helyett keresett helyet a Rémálomhoz, akkor sem volt olcsó, de most kifejezetten drága volt.

 Mire leértünk, már javában játszott az Art of Darkness. Mi helyet kerestünk magunknak, Pöpiék is ott voltak már, pakoltunk is kicsit (Rolandnak még mindig nehéz a kombója :) ). Köszöntöttük Cenobite-ékat, majd söröztünk kicsit. Időközben kidobtak minket a backstage-ből, merthogy nem volt :) Nem értettem pontosan a helyzetet, mert elvileg semmi gáz nem lehetett abból, ha páran ülnek egy asztalnál, ami máshol van mint a többi, de szóval kicsit kaotikus volt a helyzet. Végül is nem zavart, mert nem nagyon ültem ott, de máshol meg nemigen volt már ülőhely, szóval misztikus volt az élmény

 Érkezett Anett és Feri is, Anett ezúttal sem készült \\\'Regatoros festettséggel, úgy tűnik ez csak a Marco Polo-s bulikon érdemeljük meg :) Beszélgettünk, időközben Cenobite-ék is játszottak. Közben odajött hozzám a helyi technikus úr és hosszan beszélt valamiről, ami az énekhangosítással lehetett kapcsolatos, de részint a hangerő, részint amiatt, mert elmulasztotta közölni, hogy miről is beszél, eléggé elment mellettem a mondandója.Aztán Cenobite Zsófi metalosan felkonferált minket és elkezdtünk mi is beszerelni. A végén derült ki, mikor már a beállásnál tartottunk, hogy a technikus kolléga már hazament, így végül is Zéró segített ki minket az énekhangerő beállításánál - Zéró akkor már nagyon jól volt, de sikerrel teljesítette a feladatot :)

 Gyorsan még buli előtt élesítettünk egy tömény kört - amit aztán Adri és Dóri sokkal többel folytatott :) - majd kezdetét vette a koncert. Intro nem volt, de nem is nagyon kellett. Volt hangulat bőven. Ment a zúzás, jó volt a hangulat, annyira, hogy még a tavalyi karácsonyi buli átvezető szövegeit is nagy ívben túlteljesítettem, pedig abban is igen sok bölcsesség akadt :)

 Aztán az utolsó előtti nótánál jött az ukáz, hogy itt a hadsereg, vagy itt volt és, hogy halkabban - aha, persze :) még ha letekernénk magunkat, Pöpinek akkor is csak az orrát tudnánk, mert halkabban dobolni nem nagyon fog :) Szóval folytattuk a Sötét édennel, amire aztán a szigor hatására lett is nagy ugrabugra :) Utána volt visszataps rendesen, de a helyiség felelőse sajnos kiiktatta a végfokot, a többiek pedig szolidárisan nem kezdték el nélkülem a Hattyútáncot, így sajnos vége is szakadt a bulinak.

 Utána pakolás, sörözés, José maradt sereghajtónak, még gyűjtögette ott a kábeleket, meg tekergetett, pakolgatott, sörözgetett :) Felpakoltunk mindent, a többiek hazaindultak, majd némi intermezzo után - a csajoknál a töményezés kicsit kicsapta a biztosítékot :) - eljutottunk az Íjász nevű szórakozóhelyre, ahol folytattuk a mókát - akadt némi tömény is megint. Tompa barátommal próbáltam szót érteni, de mivel ő józan volt, én meg csak majdnem, ezért minduntalan magyarázkodnom kellett, mert érthető okokból kifolyólag nem sejtette mikor beszélek komolyan és mikor ugratom, de leginkább semmi értelme sem lehetett. Adri és Dóri vadul csicseregtek a sarokban, Zéró éberen sörözött, Grófocska vigyorgott és néha táncolt Dórival, bár zene nem igazán volt adott hozzá, Tompa pedig átkozta magát, hogy bevállalt a vezetést, mert az egész szituáció kezdett kaotikus lenni, amit az ember ital nélkül ugye általában nehezen tolerál :)

 Na, de száz szónak is egy a vége, nagyon szépen köszönjük az Art of Darknessnek a meghívást, várjuk őket vissza Tatabányára - ott a Roxxyban legalább ekkora mulatságot lehet csinálni - már a nap szórakozás részét nézve - a koncertek meg csak jobbak lehetnek - igazság szerint, nekem úgy tűnt, hogy a B63 legénysége egész egyszerűen nem volt felkészülve, hogy mivel is jár egy koncert (ital, infrastruktúra, 23 óra után nincs hangoskodás, stb.) Szóval remélhetőleg mindenki tanult az esetből és ezután sokkal jobb napra virradunk :)) Köszi mindenkinek, hogy eljöttek és ott voltak :)
 

2007.03.09. - Szeged, Mars tér

 Még délelőtt indultunk el, mert Budapesten még be kellett ugrani Pöpinek valami dob-kütyüért (a bolt természetesen a belvárosban van, a körúton, ami péntek délben... nos, halál, de Pöpi ismét kényelmes vol..). Utána mentünk még fel a Váci úton sokáig, ahol is a felkért pilóta, Nándi megkapta iratait párjától, Dóritól, így utána már meglehetős legalitással vezethette a járgányt :)

 Az idő eléggé lehangoló volt, esős, meg minden, de ahogy közeledtünk délnek, az eső elállt, a felhők maradtak ugyan, viszont az eső elmaradt.

 Odataláltunk a helyhez, ami egy nagy üvegpalota volt, elég hangulatos, nagy színpaddal. Ott aztán pakolgattunk, örömködtünk az öltőzőben, ilyesmi. Nézelődtünk, lement pár sör is, semmi különös. Igazság szerint egész nap elég lassú voltam és a hosszú utazgatás és a felhős idő sem segített ezen.

 Idővel rákezdett a Zuzu Petals, jófajta mocskos hard rock-ot nyomtak, volt benne energia, tetszett. Idővel aztán lejöttek és mi jöttünk egy fél órás produkcióval, ami jelen esetben hét nótát takart.

 Már rég nem játszottunk Szegeden, épp ezért nagyon jól esett, hogy azért volt, aki ismerte a nótákat, volt mozgás is - sajnos a közönséget csak időnként bírtam látni, mert nagyon erős fények voltak - ami kívülről nagyon jól mutat, de amikor benne vagy, nem sok minden látszik. Így aztán a biztonságos kereteken túl sem nagyon mertem menni a színpadon, mert tartottam tőle, hogy hamarabb lesz vége, mint vakon gondolnám :)

 Szóval jó volt, sajnos nem tudtunk eleget tenni a visszatapsnak, mert már nem volt időnk, de nagyon kellemes volt a tény, hogy visszavártak minket a szülővárosomba :) Utána pihengettünk az öltözőben, majd kipakoltuk a cuccokat, mert elég nagy jövés-menés volt várható, lévén jópár zenekarnak meg kellett fordulnia ott az este folyamán.

 Néztük a bandákat, voltak a megyéből is mások (Watch My Dying), mostanság jópárszor összefutunk velük, cseréltünk is CDt, de mindmáig nem hallottam, mert Roland lecsapott rá és azóta is nála van :) Beszéltünk az ottani srácokkal, volt némi italozás is, de amúgy csöndes volt az este. Megnéztük a Road-ot is, mert Nándi nagy kedvence és végül is én sem láttam még őket élőben, a Zorall-ba még belenéztünk, de már mindenki nagyon fáradt volt, ezért hazaindultunk.

 Hazafelé még megálltunk egy benzinkútnál, ahol jól belakmároztunk, majd unplugged DVD-k zenei anyagától hajtva haladtunk Tbánya felé. Bpesten visszajött az eső, ami tovább segítette a punnyadást, végül is a koncert kellemes élmény volt - lesznek képek, ahogy le tudjuk szedni valahogy Nándi fényképező szerkezetéből - az utazás és az időjárás pedig unalmas és nyomasztó. Mindenesetre lehetséges, hogy ősszel vissza tudunk menni majd játszani Szegedre, meglátjuk, hogy összejön-e valami újabb izgalmas klub-buli /...és talán nem is fogjuk megint ottfelejteni Pöpit, mit eccer régen :) /

2007.01.20. - Karcag, Ifjúsági Ház

 Előző nap Rómeó vérzik koncert a Wigwamban. Találkoztam jópár ismerőssel, Tatabányáról és Erdélyből is. Utána mulatság hajnalig - szóval elég lassú voltam délután. Kikecmeregtem a Lágymányosi-hídhoz, ott vettek fel a többiek. Utána elég csöndes volt az út.

 Még csütörtökön lemondta a bulit a Depths of Desecration, betegség volt a bandában, így nem tudták bevállalni az utat - onnantól aztán telefon az összes szóba jöhető zenekarnak, ahol hörgés,krágokás vagy legalább pár káromkodás előfordul a zenében, míg végül a tatabányai Infection tudta bevállalni a bulit - ezt péntek este, már fél lábbal az éjszakában sikerült tető alá hozni.

 Mindegy, szóval utazás volt, hosszú, Bicske közelebb volt :) Befutottunk a helyszínre, hihetetlen de Tibcsy nagyjából képben volt Karcag kapcsán - egyszer Erdélybe menet ott vettük fel Vale of Tears-éket és ő erre még emlékezett (már, hogy hol van a hely) - én ebből annyira emlékszem, hogy sötét volt, és megmaradt a bárpult képe + hogy volt ott valaki, aki nem beszélt magyarul :) Mindegy, odataláltunk.

 Mulicz Feri volt a vendéglátónk, első körben sikerült is összekevernem Bokros Frenkyvel - jött ki Feri a kocsihoz, testalkat és hátrakötött haj, esélyem sem volt :)

 Kaptunk egy irodát öltözőnek, nagyon jó dolgunk volt - felpakoltunk, majd idővel kezdett az Infection. Addig italoztunk, kávéztunk a bárban, találkoztam Mysy-vel Debrecenből, dumáltunk kicsit az aktualitásokról.

 Aztán idővel mi is kezdtünk. Nem voltak sokan, talán harmincan nézték a produkciót, nem volt nagy zúzás sem, talán csak a végére - A rengeteg körül - kezdett metalosabb lenni a légkör, de végül is kellemes buli volt. Azért volt, aki ismerte a dalainkat, követték a szöveget, szóval mi is jól éreztük magunkat.

 Aztán lassacskán pakolás, kaptam némi kóstolót - talán záhonyi - pálinkából, hát kevés volt, de pont elég :) Amikor már úgy nagyban készen voltunk és az indulás is felmerült, egyszer csak jött egy hívás Dávidtól, hogy ők most be vannak zárva az öltöző-iroda folyosójára és valóban, ott kaparászták Mariannal az üvegajtót :)  Elsőre felmerült, hogy mi lenne, ha ott maradnának, nagyon jól néztek ki ott együtt :) Végül is megkértem Ferit, hogy adjon még egy esélyt számukra és engedje őket szabadon - mondjuk felmerült a kérdés, hogy vajon merre járhattak záráskor? :)

Aztán mentünk is haza ...

2007.01.13. Bicske, Művelődési Ház

 Itt is volt némi odüsszeia. Az a helyzet, hogy a koncert úgy kezdődött, hogy pénteken lementem a Gladiátorba, mert Tolóék játszottak és úgyis olyan régen jártam ott (előző pénteken). Aztán az este kicsit elhúzódott, mert Vili későn kezdte összerakni a zenemasinát és csak olyan fél egy felé indult el némi talpalávaló - addig botrányos volt a helyzet, mert nem volt becherovka, így hubi volt tesztelésen, de - itt bocs a hubi-fanatikusoktól - szóval önmagában nemigen volt működőképes. Na, mindegy szóval ment a zenetánc hajnalig, azt hiszem az aznapi kiemelt események az Anita-szülinap és az Eszti-szalagavatottság voltak. Szóval valahogy eltelt az idő, aztán Székely himnusz (az a már-ideje-lenne-hazamenni-mindenkinek-nóta, utána zár a hely) - összeszedtük magunkat és mivel Füsti panaszkodott, hogy amióta megír... azaz szóval mindenkit megajándékozott egy-egy Alice in Chains Unplugged DVD-vel, azóta ritkult a nála tartott örök házibuli legénysége, szóval úgy volt, hogy megyünk hozzá tovább, aztán majd meglátjuk. Közben kikísértük Anitát és Szaszát a vasútállomásra a hajnali vonatjaikhoz, s ha már úgyis ott voltunk Anita szülinapi ajándék bora felbontásra került, csak hogy menjen a móka. A vonatra várók mellett ott volt még velünk Adri és Joe, volt valami zavar a bor kibontásával, vagy csak Joe-t próbáltuk elküldeni minél messzebb üvegnyitó-botért, már nem emlékszem pontosan, de végül is zajlott a hajnal. Idővel jött Anita vonatja, ő el, Szasza pedig ott virgonckodott, mi meg nem nagyon figyeltük milyen vonatokról beszélnek. Aztán egyszer csak eliramodott, mert valami olyasmit mondott a hang, ami őt is érinti, de aztán nem voltunk benne biztosak, hogy a vonat amire felszállt megfelelő-e számára - már térben arra ment, ahová ő akart, csak lehet, hogy egy órával később :)

 Mindegy, kiderült, hogy a Kakas sokkal közelebb van az állomáshoz, mint Füstiék és hideg is volt, így módosítottuk az útirányt és oda mentünk. Tartottunk egy erdélyi út szimulációt, vagyis 12 órán át ott tartózkodunk (mint a kocsiban) s csak a legszükségesebbek miatt állunk fel (zenegép, pult, WC). Ez igazndiból már csak este Bicske felé derült ki - már hogy utat szimuláltunk - addig nem merült fel a hasonlóság a két élmény között.

 Az események, amelyek megszakították az utazás egyhangúságát - volt egy kamionsofőr, aki beszélt dolgokról és egy kört is állt, így ő roppant szinpatikus volt /néha elment, aztán újra feltűnt - kicsit zavaros volt az ügy). Valamikor 9-10 óra tájban hívott Adri (ő egy másik Adri, ahhoz képest, aki amúgy akkor még ott ült) hogy akkor a megbeszéltek szerint érkezik - ez kicsit új volt, de épp ráértem és a vasútállomás is közel volt. A megbeszéltek szerint kimentem az állomásra és mentünk vissza a Kakasba - ott volt némi szakmai információcsere, mert végül is egy Zenészegyletes projekt kapcsán tanácsadóként segít be a történetbe - és a lényeges az volt, hogy a névarányok kiegyenlítődtek - volt két Adri, két Tamás - egyedül Joe rongálta az összképet saját nem-AdriTamásságával :)

 Utána lassan ismét változtak a résztvevők, érkezett Adri el, Joe el, aztán már csak Füstivel dumáltuk a világ nagy dolgait, mert Adri viszonylag passzív volt. Lassanként megjelent Roland is, mert úgy este 18.00 v. 18.30 körül volt a találka a garázsoknál, s valahogy mintha Pöpi is odakeveredett volna - itt ismét kicsit zavaros a kép.

 Ami viszont biztos, hogy indulás előtt még megvacsoráztunk Gyroszos Tominál (akinek épp névnapja volt) és úgy mentünk tovább a garázsokhoz - Adri félúton továbbhaladt Kertváros felé, így négyesben sétáltunk le a helyszínre. Pakolás, kocsi, szunya. Persze nem sok, mert Bicske viszonylag közel van/volt/lesz. Akadt némi útkeresés a városban, segítségünkre voltak a rend éber őrei, miszerint olyan helyen kanyarodtunk jobbra, ahol ez nem illik és ezt táblákkal is igyekeztek nyomatékosítani :) Igazándiból ott vettük észre, hogy már nem Komárom-Esztergom megyében vagyunk, hogy jelezték, hogy nem kéne, nem pedig egyből bírság. De utána már gond nélkül odataláltunk a helyszínre.

 Szabiék üdvözöltek, gyorsan bepakoltunk a színpadi függöny mögé, majd kaptunk söröket és élveztük a showt. Érdekesség volt, hogy játszott egy banda - most nem ugrik be a nevük - az énekesük előző este ott deaktiválódott a Gladban az asztalunknál, de nem is a lényeg, hogy itt bőgőzött újra élőben Csiga barátom, aki anno a Trooperben nyomta Somlói Fecával (később belőlük (a Trooperből) és az Abducted zenekarból állt össze eggyé a Cross Borns. Ez csak ilyen kis történelem :).

 Na, aztán idővel színpadra keveredtünk, kezdődött a móka. Nem voltak nagyon sokan, de lelkesedés akadt bőven, ment a mozgás rendesen. Igyekeznem is kellett, mert Kati (Döme húga) jelezte, hogy a tanítványai is ott lesznek és ki kellett tenni a lelkünket nem ám még szó éri a ház elejét. Mókás volt, mert egyik dal közben óvatlan voltam és kaptam egy cuppanós csókot az orcámra egy srác nyakába felült lánytól :) Szóval izgalmas volt az este, utólag valami családi veszekedés foszlányai is feljutottak a színpadra (a szemtanúk beszámolója szerint az alul lévő srác hozzátartozója nem nézte jó szemmel a tevékenységét). Mindegy, ha rock van rock van, a veszteségek másodlagosak :) Szóval ment a buli rendesen, még nem játszottunk Bicskén és tényleg nagyon kellemes élmény volt. Utána pakolás, rock\'n\'roll-os dedikálás, majd néztük Szabiékat - közben kimentem, kértem fél liter bármilyen rostos levet, nem is szórakoztak a méricskéléssel, kaptam egy félig lévő dobozt, hogy ebben nagyjából annyi van :) Utánuk egy rock csapat jött, nagyon jó ilyen klasszikus rock-ot nyomtak, elég izgalmasan.

 Utána búcsú,összeszedés, majd mentünk haza - ezúttal már tényleg haza :)

2006.12.28. - Tatabánya, Puskin - Évzáró TAZ-Mánia Fesztivál

 A nap elég húzósan indult - előző nap kezdtem meg az évzárást hazai/külföldi (Tihbohr) barátaim társaságában és hát a gyenge éjszakai pársörbúcsúzóul (merthogy Tibi ment vissza messzeföldre, kenguruvidékre) természetesen sérült és lett belőle mulatólátogatás hajnalig /ebbe nem is mennék bele, mert van, aki jobban emlékszik - és nem Tibi az :)/. Naszóval, otthon ébredtem, szólt a telefon, hogy mikorra is esek be a Radírba élménybeszámoló-riportra, lehetőségekhez képesti gyorsfejszámolás - negyed óra Kelenföld, még elérhetek vmi vonatot - na szóval gyors ember-újraindítás, villamos, vonat, majd Cserteg Pistivel próbáltam valami érthetőt összehozni, remélem a végeredményt nem sokan hallották :) Utána másik haza és folytatódott az újraindítás - annál is inkább kellett, mert a fesztiválon csak későn kezdtünk, de az általunk meghívott Fading Circles zenekar már roppant mód útközben járt valahol és végül is sikerült még előttem a Puskinba érniük, mindegy, szóval idővel én is befutottam. Elvittük a cuccaikat a szállásra, utána vissza Puskin és nézegettük a fellépőket.  Addigra már egy kicsit magamhoz tértem és hagytam magam megtáncoltatni Eszti által - persze azért csárdás most nem lett belőle, de megtettem mindent, hogy ne essek össze és ne is tegyek kárt senki élőlényben. Aztán nézelődés, kábulás illetve Réka-védelem Szaszától, vagyis nem tudom kit-kitől, mert Szaszán több volt a külsérelmi nyom :)
 Belevágtam az előző héten sikeresnek bizonyult becherovka-almalé projektbe és ez továbbra is jól működött. Idővel megjött a vacsi Fading Circles-éknek, segítettem nekik kicsit, mert a becher már nagyon éhes volt :) Schervenka Endre hozott egy üveg Afinatat, így ismét növelte saját szimpátia-faktorát, ha ugyan van még hova - a lényeg, hogy korrumpálhatóak vagyunk :)

 Fading Circles-ék nagyon jó programot nyomtak, sajnos kevés idejük volt, de már a közepén volt mozgás rájuk, szóval tatabányai bemutatkozásként mindenképpen működött a dolog. Az Ideas-nél el kellett mennem készülni a saját bulira. Csak 30 percünk volt, amibe nehéz belesüríteni a dolgokat - a Krómszín is kimaradt, Lackó volt a színpadmester és nemigen akartam tovább terhelni (ilyenkor ő a rossz-ember, ő küldi le a bandákat és ez terhelte lelkét), így már a színpadon a kérdésre, hogy miért nem lesz duett, azt a true választ kellett nyomnom - hogy hát Lackó ugye kék farmerbe jött és így nem engedhetjük a rivaldafénybe :) Sajnos a Soha már is lehúzásra került (meg is kaptuk a magunkét, ld. vendégkönyv v. forum), de hát fél óra az fél óra ... bocs mindenkitől.

 Intenzív ám rövid koncert következett, lementek a dalok, majd lejövetel. Átadtuk a terepet a Cross Bornsnak - Dagatt igazi true volt, három bandát dobolt végig aznap (ugye ő játszik a CB-ban és a Sable-ben is). Pihi, majd folytattuk a korzózást. Tibcsy dühöngött, hogy csak aznap mulathat és a zenekar már sehol (Dávid még színpadozott majd el, Roland el, Pöpi csak eltűnt, nem tudtuk, hogy ott van valahol) de a zenekar moráljának megtartása végett én úgyis maradtam + hát az a szokás, hogy Puskin buli után első vonatra-buszra várunk.

 Lementek a további koncertek, a Sable igazán metal-ként nézett ki, az  estét a Hangszóró zárta. Utána szedelődzködtünk, Mészyt újraélesztettük, majd kis csoportokban elindultunk a Bulldogba - jött Réka, mint hazai menekült, Tibcsy, mint helyi erő, Dinka, szintén helyi erő, de ő hatra ment dolgozni :), Barni, Zoli és van aki lemaradt a listáról, de biztosan ott volt. Na, szóval örültünk, hogy esik a hó, angyalt nem rajzoltunk, de volt pár hógolyózási kísérlet, de ahhoz azért nem volt elég még a hó v. nem volt energia. :) Úgy háromnegyed négyig volt várakozás, aztán szépen széledt mindenki, Barniék tartották a frontot utolsó körre, Dinka szaloncukrot osztott, aztán mindenki tovább készült a Szilveszterre saját tehetsége szerint :)

2006.12.23. Budapest, Rocktogon

Elég nyűgös voltam az előző napi koncert + zenetánc miatt. Nem voltam túl mulatós kedvemben. Az estét szervező házigazda, Art of Darkness zenekarról sajnos lemaradtunk, így nem is igen találkoztam velük az este folyamán - vagy legalábbis nem tudom, hogy találkoztunk-e :)

 Lepakoltunk az egyik sarokba és a továbbiakban onnan figyeltük az eseményeket, a többiek kimentek kajálni, meg miegymás, Rolanddal nyugiban üldögéltünk. Ébresztő gyanánt folytattam az előző este megkezdett becherovka+almalevezést sok-kevés arányban, ez némileg felélénkített, de leginkább az előttünk játszó Vicki Sounday hozott vissza az életbe, mert játszottak Skid Row-t, Mötley Crüe-t és ami csúcs volt, hogy Alice in Chains is keveredett a programba, amitől aztán Rolanddal párhuzamosan olvadoztunk :) Innentől bármit kérhettek tőlünk, kértek is, mert az énekes elfelejtette bemondani a következő bpesti bulijukat, így valamikor a koncert folyamán én pótoltam ki őket ebben.

 Felpakoltunk és valahonnan előjöttek a metal arcok is, addig egy-két kivétellel ilyen álldogálás volt, de ezt a lányok-srácok hamar múltidővé tették, így nagyon kellemes buli keletkezett. A plafon eléggé alacsony volt, így most sem kellett ugrabugrálnom, de ettől függetlenül nagyon király koncert kerekedett. Mivel volt némi csúszás, ezért nem fért bele minden a programba, de azért jókora metal-kezelés sikeredett, így Karácsony előtt. Készült is némi felvétel, fent vannak a YouTube-on ( 1 / 2 ) - most már tényleg vigyáznom kell miket mondok a nóták közben, mert hát bármikor rögzítésre kerülhetnek a magvas gondolatok :)

 Mindent egybevetve hangulatos, ünnepek előtti koncert volt, köszönjük mindenkinek, aki eljött - nem gondoltuk volna, hogy ennyien ott lesztek előkarácsonyozni velünk! :)

2006.12.22 - Tatabánya, Roxxy Klub

A hét első fele azzal telt, hogy kiheverjem az erdélyi utat, de a hétvégére már úgy-ahogy összekaptam magam. Kis késéssel érkeztem a helyszínre, de nem volt gond, mert Roland még nem volt sehol - ezen a héten is délutános volt, ilyenkor hamarabb kell lécelnie melóból + még hazament koncert előtt, de aztán hamarosan meghozták.

 Előzenekar nem volt, mert az volt az ukáz, hogy 22.30-körül befejezés van és kilencnél hamarabb csak büntetés lenne betenni bárkit, hiszen olyankor még nincs ott senki.

 Szóval meglett Rolandunk is, így olyan fél tíz felé tudtunk kezdeni. Jópáran érkeztek, elég jól megtelt a helyszín. Ismét full programot adtunk - Lackó is jött és dalolt a Krómszínben, szóval teljes volt a kép. Olyan bip-bip-re 23.00-kor végeztünk, szóval teljesen időben maradtunk (a 22.30 csak ilyen ál-idő, akkor kell nekiállni fékezni, mert 23.00 az igazi korlát).

 Utána pakolás, majd persze még maradtunk táncolni hajnalig. :)

2006.12.15-17. Sepsiszentgyörgy, Metal Rudi Fesztivál

Hát munka után hazakeveredtem és vártam, hogy jöjjön Liviczki Tamás a hajóval - úgy este nyolc óra körülre lett téve az indulásunk, érkezett is, aztán mentünk tankolni, majd ki Tatára Tibcsyért és Dagattért, merthogy céges vacsin voltak ott, aztán mikor végeztek átmentek a Killing Art/Sable próbahelyre cuccolni. Mondanom sem kell, hogy az út első felében főleg azt hallgattuk, hogy mennyire szerteszéjjel kajálták magukat, ami mondjuk nem volt általános jelenség a bandában, így néminemű morgás is kísérte élménybeszámolóikat (merthogy nem tettek zsebre sem palacsintát, sem bélszínt - pedig hát az a rock, aki megosztja a kaját/piát, vagy legalábbis kussol arról, hogy evett :) )

 Aztán begyűjtöttük Franky-t és Dávidot és ha jól emlékszem utána mentünk Rolandért, aki épp úgy 22.00 körül keveredett ki a gyárból (fotóztam is a magyarok kijövetelét).

 Akkor aztán már el tudtunk indulni messzeföldre - mondjuk érdekességbképpen jegyzem meg, hogy néztük a kilométerórát és az jött ki, hogy csak azzal, hogy összekészültünk és nekiindultunk kb. 32 km-t tettünk meg /meg voltunk ám szervezve rendesen :)/. Roland még friss volt, ezért nekiállt italozni, de mivel enni azt nemigen evett, kb. 13 és fél percenként kellett megállni, hogy dolgavégezzen, ezért rohamosan romlott a népszerűsége :) Tibcsy gondolatai is természetközelivé egyszerűsödtek, így, hogy nehogy kiessen a ritmusból, ha egy mondatából véletlenül kimaradt volna, akkor valaki a bandából mindig készségesen hozzátette, hogy \'sz..r\' :)

 Volt némi javítás-próbálkozás, mert kiderült, hogy valamelyik lámpa tompított üzemmódban színtelen, szagtalan, észlelhetetlen fényt ad. Mikor már negyed órája küzdöttek odakint a mínuszokban, akkor Tibcsy jelezte, hogy végül is vannak nála különféle szerszámok - persze nem bántották nagyon, legalábbis a kezét ... :)

 A határnál összeírtuk a cuccokat és zsákmányoltunk formanyomtatványokat - amely fegyvertény értékéből némileg levon, hogy az ország két hét múlva csatlakozik az Unióhoz, így egy darabig nem lesz szükségünk ilyesmire :) Mindegy, most már ez is van :) A biztonság kedvéért a vámost megvesztegettük egy Útfélen CD-vel, így nem is nagyon rabolta az időnket, hogy megnézze, tényleg megvannak-e a  feltüntetett hangszerek - persze ehhez lehet, hogy nem kis mértékben járult hozzá az a tény, hogy a fülkéjében meleg volt, kint pedig nagyon nem :)

 Aztán tovább, tovább, tovább... sokat...nagyon sokat... feltűnt, hogy  köd csak a városoknál van, napközben minden lakatlan területen szikrázó napsütés + vakítóan kék ég fogadott, bőven melegebb volt, mint akkortájt itthon. De városokban csak lépésben, mert az ember az orráig sem látott.

 Elhaladtunk Szejkefürdő mellett - eddig ez volt a legtávolabbi zenekar által elért helyszín - hát bajunk már volt rendesen /nem nagyon ment az alvás/ - és az sem segített, hogy innen még egy 120 km volt Szentgyörgy. Szóval mentünk tovább :)

 Olyan délután három körül értünk a koncert helyszínére, egy hatalmas raktárépület volt, akkor már a Kopor-Show épp a cucc belövésével volt elfoglalva. Találkoztunk a két szervezővel Nagy Krisztinával és Martinka Jancsival. Körül sem néztünk, már sör volt a kezünkben - köszi :) Beszélgettünk kicsikét, majd Krisztina kísért minket a szállásra és ebédelni. Finom volt a kaja, ha jól emlékszem májat ettünk főtt krumplival. Aztán rekviráló körútra indultunk és Krisztina ajánlásával vettem pár üveg bort + mindenféléket.

 Aztán vissza a koncerthez. Akkor már voltak ott vendégek, így folytatódott a sörözés, főleg Lacikáékkal lógtam, de jópár ismerős arc érkezett mindenhonnan. Kiderült, hogy Füstiékhez hasonló jellegű \'Örökkétartó házibuli\' van Csótányéknál és onnan érkeznek ill. néha ottragadnak az emberek :) Találkoztunk Schervenka Endrével, aki sikeresen beszerezte az idei áfonyás-adagunkat (10 üveggel a biztonság kedvéért-köszi! :) ) - Vargyasról is érkeztek Dokiék, meg aztán még rengetegen és persze mindenkinél volt egy kis tömény és hideg is volt és meg kellett kóstolni én meg nem szívesen sértenék meg senkit :)

 Mentek a bandák, volt az Eridanus, ők jópár feldolgozást adtak + voltak saját nóták, főleg metalkodtak. Majd jött a Kopor-Show, ők pedig igencsak rock-ok nyomtak, feldolgozásokat nagyon széles körből, rendesen megmozgatták az embereket. Az énekesnek olyan hangja volt, mint Kalapács Józsinak - adták pl. a Bon Scott emlékére c. dalt, ahol ez nagyon átjött. Jó volt nézni, ahogy nyomták.

 Utánuk jöttünk mi, addigra már eléggé átfagyva, mert irtó hideg volt - mozgással + itallal lehetett volna kompenzálni, de addigra már ez nem nagyon ment, mert engem nagyon levett, hogy addigra már több, mint másfél napja voltam talpon /ez a többieknek sem segített/. Eléggé elhúzódott az átszerelés, mert a hangmérnökök szintén hosszú napot tartottak és vacsiztak valamit (akkor már úgy 23.00 v. éjfél lehetett). Szóval telt-múlt az idő, aztán végre bírtunk kezdeni és hát nagyon jó volt a buli. Leadtunk mindent, ami be volt tanulva, hatalmas nagy zúzás ment. A helyben az tetszett, hogy szemben a Rockmaratonos és általában nagyszínpados dolgokkal - ahol van ilyen árok, meg tér a banda és a közönség között - itt nagyon közel voltunk az emberekhez, nagyon sütött az egész. A képekről nagyjából lejön ez+az, kicsit furcsák mondjuk valszeg a hidegből és a porból adódóan érdekes fényviszonyokat mutat, de az élmény tényleg nagyszerű volt. Persze volt, hogy miket ne merjünk nem leadni és kinek mit kell küldeni, igyekeztünk is kielégíteni minden kívánságot :).

 Aztán persze idővel vége lett és akkor aztán nagyon végem lett. Már készültem oldalt fordulni és kikapcsolni, mikor jött Krisztina, hogy most lesz a tombola és a saját felajánlásokat nekem kellene kihúzni - jaj, akkor az nagyon hiányzott, örültem, hogy ülni tudok :) Akkor épp megfelelő színvonalon mozogtam, hogy tető alá hozzak egy régi lottó-húzásos anekdótát (mindenhol más eredetű jómunkásemberről mesélik, aki a lottó húzásánál, kihúzta a számot és mondja \'6-os\', azt\' nézi, megfordítja \'Lóf...t, 9-es! :)\'.) Na mindegy, szóval kisorsoltuk az ajándékokat, remélhetőleg jól fogják szolgálni új tulajdonosaikat :). Aztán pakoltunk és búcsúztunk, mert nagyon fáradt volt mindenki. Az ismerősökkel még aláírattam az egyik plakátot (most már hamarosan igyekszem majd bedigitalizálni, mert tök jó emléktárgy) - azt hiszem Réka meg is szólt, hogy fura, hogy mindenkitől körbebúcsúzunk (ez még régi szokás a Dózis-ból, ott volt egy hosszú asztal, meg sok nem hosszú és mikor ment az ember, mindig elbúcsúzott mindenkitől, ezt a csajok mindig értékelték, hogy partnerüknél úgy kell belőniük az időt, hogy ha indulás van, akkor még fél óra míg valóban sor kerül a lelépésre - ez alól természetesen kivétel Monos Robi, nála másfél-két órát kell számolni :) )

 Aztán némi segítséggel visszataláltunk a szállásra, ahol pilledtünk kicsit + újraéleszetettük a pilótákat. Majd nekiindultunk az útnak, vissza hazafelé. Az alsó úton mentünk, üzemenyagtakarékosság végett (ott nincsenek hegyek) szóval ismét egy teljes Erdély kört tettünk, mint nyáron, csak most ellentétes volt az irány.
 Hazafelé már tudtam aludni valamennyit, de így is nagyon le voltam élve. Maga a koncert és az ottlét rész nagyon király volt, az út meg inkább gyilkos. Mindegy, nagy élmény volt a buli, köszönjük mindenkinek, aki segítette az utat, Martinka Jancsinak, Krisztinának, Endrének, az MXH-nak, az EJI-nek, Dagattnak, Liviczki Tamásnak és Bokros Frenkinek! Tényleg, érdekes, hogy még nem bírtunk kétszer ugyanazzal a felállással Erdélyben játszani (Először Toló nem tudott jönni, helyére Csabi ugrott, be, aztán jött Toló, aztán már Dávidunk volt, most meg Pöpi helyett volt Dagatt), de azért igyekszünk :)

2005.12.27 - Szombathely

Hát úgy t?nik mindig kifogjuk a megfelel? id?járást, mikor messzebbre megyünk. Még jó, hogy olyan 12.00 felé tettük a gyülekezés idejét, mert jöttek a hó-hegyek és nemigen tudtunk haladni el?re. Dagadt, Loretta és Döme jöttek a Terror-ral - Dávid, mint 'Brian élete' függ? folyamatosan 'Stan'-elte Lorettát, dehát ? ilyen faragatlan (már Dávid) :) Már haladtunk az úton - illetve a hóban, mert az út ritkán látszott - amikor a többiek rámszálltak, hogy mi az, hogy nem írtam Kaposvár kapcsán Kata megcsonkításáról :) Igazándiból már el is felejtettem, mert igen kés?n/korán történt és Kaposváron amúgy is eléggé elfáradtunk. Szóval hazafelé valamelyik pihen? után történt a dolog, hogy visszakászálódáskor /én ültem a kisbusz anyósülésén/ hátrakérdeztem, hogy mindenki megvan-e, majd becsuktam az ajtót. Namármost, amit nem figyeltem, hogy Kata épp - elég szerencsétlen módon - sikeresen átfogta a tolóajtón történ? beszálláskor azt az izét, ami a tolóajtó és a saját ajtóm között van, így hát megfelel? mértékben ott maradt az ujja. Az érdekesség csak most jött, mert Kata ekkor nyugodt hangon megemlítette, hogy valszeg odacsuktam az ujját és, hogy tenni kellene valamit. Dávid erre úgy emlékezett vissza, hogy egészen hihetetlennek t?nt a helyzet, mert ? pl. valami olyasmit mondott volna emelt hangon, hogy "A K.... ÉLETBE ODACSUKTAD A KIB... UJJAMAT AZZAL A SZ....RAL!!!" :) Erre a többiek is helyeseltek és persze valahol itt ki is derül, hogy kinek is volt gyerekszobája és kinek nem :) ) Na, szóval esemény pótolva :)
Gy?r körül kicsit beállt a sor és lépésben haladtunk, utána pedig egy buszt nyertünk meg, ami el?tt csak széles láthatár, mögötte meg végeláthatatlan kocsisor terült el. El?zni nemigen lehetett, így követtük vadul :)
Szombathelyen, a kapott útleírás alapján viszonylag hamar odataláltunk a helyre. Ott már várt minket Döme barátn?je, Kata. Eztán a debreceni Klinika moziba bejutást is megszégyenít? man?verezés és útkeresés után bejutottunk a megfelel? helyre - illetve Dagadt man?verezett, mi terepr?l integettünk :) Kiderült, hogy csak mi mehetünk be a bejárón, így a többieknek várniuk kellett a f?bejáratnál - ami elég húzós volt, mert kapunyitás majd' háromnegyed órára rá volt. Ezt leszámítva a szervezés nagyon király volt, kaptunk öltöz?t, csappal, fogassal, székekkel, asztallal. Csakhamar kiderült, hogy cuccolnunk is kell, mert 18.00-kor kezdünk és mi állunk be. Ez is ment, mint a karikacsapás. Segít?kész technikusok, fasza technika. Szóval nagyon nagy élmény volt, mert általában nem ez a helyzet a bulikon.
Buli el?tt volt egy konferanszié is, el?tte rákérdezett pár a zenekarral kapcsolatos dologra, majd kezdés el?tt el?adta a nagyérdem?nek - azaz, az akkor még szinte üres teremnek, mert hát a kapunyitás még éppen hogy csak zajlott. De aztán egy-két nóta alatt kialakult egy els? sor és felt?nt pár táncoló és nézel?d? rocker. Szóval végül is kellemes buli kerekedett. Jó nagy volt a színpad, elehetett rajta rohangálni. A cucc jól szólt, a fények is nagyon mutatós látványt biztosítottak (legalábbis a képeket visszanézve úgy t?nt).
A koncert után levonultunk, kicsit pihentünk az öltöz?ben, majd Tibcsivel elindultunk felderíteni a helyszínt. Vadul nyomattam a teákat, mert másnap is jelenés volt - de hát így jár, aki nem hangszeres :) A hely amúgy hatalmas két szintes épület volt, két büfés pulttal és rengeteg vendéggel. Járkáltunk jó darabig, beszélgettünk, majd lassacskán összeszedel?tzködtünk, mert az útviszonyok miatt érdemes volt minél hamarabb visszaindulni.
Hazafelé haladva volt egy kellemes blokk - Dagadt nyomatott egy Maiden számot (Only the good die young) és baszogatta a már csaknem alvó társaságot, hogy mi az, hogy nincs közös dalolás - így hát mindenki beszállt és ment is a móka, volt Van Halen: Jump, Skid Row: (ennek nem tudom a címét, de hamar megtanultam a refrént, valami "We are the youth of the world" v. ilyesmi. (RockNRoll szakért?nk, Döme jelenti, hogy: "A Skid Row nóta címe: Youth gone wild. A refrén pedig: We are the youth gone wild." Mindent csak pontosan és szépen :)) Meg talán még egy-két jó nóta lement, aztán visszajöttek Dagadt hülye trash cuccait, így ismét mindenki visszaaludt :) ).
Persze id?nként megálltunk hógolyózni - illetve Dagadt olajat töltött-után, mindemellett a Terror is jól bírta az utat. Azért, hogy teljes legyen a kép, az út végén, a garázsnál Loretta simán lerántotta a Dagadt által addig h?siesen óvott tolóajtót, így adódott némi helyszíni-barkács :) Aztán mindenki haza.
Ezúton is köszönjük Pino-nak a meghívást, valamint Dagadtnak és Dömének a mindenféle segítséget!

2005.12.28 - Tatabánya

Olyan este 8 felé értem le a jubileumi TAZ fesztiválra. A többiek már nagyjából ott voltak, még Marika is lejött egy kicsit, de aztán hamar ment haza. Sajnos a Puskin büféje ismét mélyrepülésben m?ködött, kb. kétféle tömény itallal rendelkeztek, a sör az folyton elfogyott, illetve a végén ment ugye az üveges-sört-öntünk a m?anyag pohárba cím? megoldás, ami kb. 2 perces m?sor volt m?anyag korsónként és ez azért messze volt az optimálistól - f?leg, ha figyelembe vesszük, hogy a kiszolgáló személyzet egy egész f? volt + egy f?nyi kiszolgáló személyzet támogató személyzet /? ment el söré'/.
Volt némi csúszás a m?sorban, mert az Ideas nem játszott, így mindenki hosszabb programot adott el? - így a kiírt id?ponthoz képest valamivel kés?bb kezdtünk. Szerintem jófajta zúzós koncert zajlott, elég megnézni a feltöltött képeket, szóval nagyon hangulatos volt.
Utána az öltöz?ben Pöpi másik közössége, a Hedonic Roosters garázdálkodott, volt valami dedikált aszútörköly pálinkájuk és azzal vendégelték meg a betér?ket :) Italoztunk kicsit, aztán átmentünk a Vörös Kakas-ba, Füstivel telenyomtuk a zenegépet, úgyhogy ment a rock'n'roll. Id?vel elpanaszolta, hogy hiába magyarázza barátn?jének, hogy miért jó berúgni, az nem nagyon érti meg :) Ilyen az élet :) Aztán lassan már kezdett mindenki elszállingózni, meg belassulni - így aztán a közeli pékséget útbaejtve - némi sajtosrúd beszerzés után - hazamentünk...

2006.01.27 - Tatabánya, Gladiátor Klub

Olyan fél kilenc felé értem le a Gladiátorba, akkor már Lackóék pakoltak. Nem nagyon voltam a helyzet magaslatán, mert a MÁV a héten az er?s hidegre való tekintettel szüneteltette a f?tést a kocsikban, így elég göthös voltam egész héten. Aztán kiderült, hogy hely- és mikrofonhiány miatt vokál sem lesz, akkor már sejtettem, hogy ez bizony nem az én napom :)
Krisztiánék elkezdték a rock'n'roll-t, egy új dallal nyitottak /amiért azt hiszem meg akarták ölni valamelyik tagot, aki így állította össze a programot, de az már, homályos, hogy pontosan kit :) / Mindenesetre nagyon precíz és dögös zenét nyomattak, a dobok mögött Dagadt pedig néha már úgy vicsorgott, hogy úgy t?nt menten csonkítani fog :) . Közben sörözgettünk, Raáb Zoli meg készítette a csoportképeket :)
Utánuk mi is felvonultunk a színpadra, illetve csak Pöpi, mert csak neki volt hely :) Csakhamar kialakult a néz?közönség is - a sz?kös hely miatt nem nagyon lehetett mocorogni, mondjuk a mikrofonkábel hossza sem engedett túl nagy szabadságot :)
Az intro most Roland hordozható lejátszójáról ment, ami - és gondolom sokat gondolkodtak ezen a tervez?k - hangos csippanással jelezte a lejátszás elejét és a végét :) Aztán mentek a dalok.
A szokásos programot most a 'Soha már' cím? dallal b?vítettük, ha minden jól megy, a márciusi felvételek zárása után állítunk össze egy új m?sort, Az életúttal valamint egy új-dalos blokkal. Addig marad a jelenlegi.
A koncert közben Jumby mester id?nként átvette a vokál szerepét, a Por és hamunál Móni is áttört a lassan áthatolhatatlanná s?r?söd? füstfelh?n, hogy hangot adjon egyes érzelmek kapcsán felmerül? aggályainak :)
Jók az ilyen klub bulik, sajnos Tatabányán ritkán adatik meg az ilyesmi, a Puskinban viszonylag távol vagyunk a közönségt?l, így azonban sokkal közvetlenebb az élmény. Aztán végül a Sötét éden bevezet?jénél a már táncolni vágyók türelmét kértem, majd következett a
dal szokásos rock'n'roll ?rülete :)
Utána gyors lepakolás, majd ment a megszokott esti Gladiátor program, Vili nyomatta a rock/metal zenét, csajok a színpadon /meg Szabi is sokszor :) /. Most részemr?l nem nagyon ment a zene-tánc, f?leg már az elején is említett megfázás viselt meg, így inkább dumáltam Bantuékkal, illetve ha jól emlékszem bekapcsolódtunk egy Manowar slágerbe is :)
Aztán szép lassan elindultunk hazafelé - Bantuval és Melindával találkoztunk is az ajtón kívül, kimenekültek a füstb?l - jeleztem is, hogy ezek után kétségbe vonom, hogy tényleg a Dózisban /helyi 'ifjúsági szórakoztató centrum' még a kilencvenes évek els? feléb?l/ n?tt volna fel :)

2006.02.03 - Budapest, Marco Polo

Olyan háromnegyed hétre értem a Marco Polo-ba. Ott futottam össze Gerivel és Petivel a Killing Artból. Els?re még meg is szántam ?ket, hogy külön érkeztek, v. ilyesmi - de aztán kiderült, hogy a többiek már bent melóznak a cuccal, ?k meg semmitesznek :)
Dagadt beküldte Gerit, hogy rakja össze a cuccát, de id?vel már sokallták, hogy bent brummog a basszerral, Lackó megfelel? határozottsággal bement, hogy csendre inti, de aztán azzal a határozottsággal jött is vissza, hogy ?t intették csendre :) )
Befutottak Pöpiék is, összeállt a ki mit tesz hova - köszönjük Krisztiánnak és Kaktusznak a cuccokat - ez volt az egyik legkeményebb Agregator koncert, mert Dávid nem használt tiszta csatornát, így aztán minden torzítva volt /de ez majd kés?bb :) /.
Gomoráék is felpakoltak és olyan negyed kilenc felé elkezdték a bulit. Id?közben befutott Anett és Feri, így elkülönültem sörözni.
Gomoráék megleptek az utolsó dalukkal, ami feldolgozás volt, Akela:"Adjá' pénzt", ezt mondjuk ritkán hallani ilyen death/black jelleg? bandától, de végül is kedvelem F?nökék m?veit :)
Killing Arték nagyon tisztességes bulit nyomtak, az id?közben megérkez? Kesza mester is dícsérte ?ket. Az urat támadtam is a névváltoztatásuk miatt - mert, hogy már nem Relikvia a nevük, hanem a valami V-bet?s cucc (ld. MetalMania hirdetmények), de azt mondta, hogy ez nekik jó - ? meg gondolom tudja, meg hogy az új albumon lesz szitár is :) (Meg azt is mondta, hogy amit játszunk, az bizony göteborg'n'roll, szóval nem bírom nem szeretni! :) )
Találkoztunk az ex-Doomsday-es, most már Tesstimony-s Attilával, aki beszámolt, hogy ellenvéleménye miatt próbán eltörték a kezét - na jó, más szavakkal mondta, valami snowboard-ozást is vegyített a történetbe, de szerintem az én verzióm sokkal szaftosabb :) Ennek örömére - mivel még a gipsze is érintetlen volt- idevágó gondolatokkal díszítettem fel - nem írom le, aki kíváncsi lesse meg :) .
Meglepetésemre két korábbi, mindenki-felfér-a-Marco-Polo-színpadára koncertünk után sikerült úgy felpakolni a cuccokat, hogy csak Pöpi és Roland fért fel. Illetve még nekem is jutott volna állóhely, meg fenyegetést is kaptam, hogy ha nem megyek fel, akkor Döme megy fel táncolni - akkor beadtam a derekamat, de aztán mégse mentem, mert nem t?nt úgy, hogy bármi értelme lett volna el?retolt gitárosok mögött kiemelten ugrabugrálni, így mentem a zúzdába :)
A koncert viszonylag jól sült el, sajnos a programban csak a Hattyútánc-ig jutottunk - gyak. két nóta maradt le - de lement ismét a 'Soha már' és szerintem most már inkább sütött, mint az els? körben. Volt zúzás és dalszöveg hangoskodás, szóval kellemesen alakult a hangulat. Rattus-t is köszöntöttük, aki legutóbb még 2002-2003 táján lehetett bulinkon, meg hát Balázs nap is volt :) Találkoztunk Bogival is, aki Erdélyt képviselte idén Zoliék helyett :) Szóval teljes volt a kép :)
A koncert után is alakult a hangulat, Anett is megmutatta a f? attrakciót, ilyen testfestéses megoldással Agregator feliratot viselt díszként némi színezéssel /nem tudnám leírni pontosan, mert nem illeszkedik a férfiak által azonosítható 16-os színskálába :) / De jól mutatott :) Mondjuk volt, aki telhetetlen volt és jelezte, hogy tetoválásként még jobban mutatna... :) )
Aztán adódott még némi italozás, összefutottam Gyulával, aki nehezményezte, hogy bár már minden ecsegfalvi bandával sikerült leittasodnia, de mi még mindig kimaradtunk, mire jeleztem, hogy suttyó vidéki banda vagyunk és most is iszkolunk haza, meg amúgy sem iszunk szeszes italt :) Meg szerintem Rolanddal már tet? alá hozta a dolgot tavaly... :) )
Aztán miután kijutottunk és még miután Pöpi elbúcsúzott mindenkit?l, Döme-mobilba bekászálódtunk és nyomultunk hazafelé.
Ezúton is köszönöm Zerónak a meghívást, Krisztiánnak, Kaktusznak és Gerinek a cuccokat, Dömének és Tamásnak a logisztikai segítségnyújtást!

2006.02.25 - Tatabánya

El?vigyázatosságból kihagytam a pénteki Gladiátort, de azért becsúszott egy NemTom búcsúkoncert és egy óvatos Royal hajnali egyig, szóval szombaton nem egészen kisimultan érkeztem a Puskinba délután egyre, hogy belekezdjünk a helyi m?veletekbe.
A Terror már ott állt, mire befutottam, pakolták ki a TAZ-mánia dobot és a gitáralapokat, majd mentek a következ? körre. Addig Pöpi összerakta a dobot, meg ilyesmi. Id?közben Bokros Peti is befutott, aztán le is léceltek Pöpivel a garázsokhoz valamiért, fordultak egyet. Zsolti és Balázs is befutott id?bel, hoztak dobogókat és a hangosítás cikkeit. Id?közben elkészítettem a megfelel? papírokat - egyenl?re biankó id?beosztás, öltöz? feliratok, vendéglisták, stb. Mivel Roland elkujonkodta az id?t, sikerült neki nem beszereznie ilyen számos bilétákat a ruhatárhoz, Lackóék hoztak színes 'post-it'-okat, amikre felvéstük a számokat és ezek funkcionáltak bilétaként.
Befutottak a zenekarok, mindenki megtalálta a helyét, majd Pöpi sityakjából mindenki húzott egy számot és így el is d?lt a sorrend.
Lassan eljutottunk a kapunyitásig, újratöltöttem a '100% rocker' feliratú vonalkódos pecsétnyomót festékkel, ennek megfelel?en jöhetett utána a mosdás :) Megérkeztek Kláráék is, akik adott napon segítettek a kasszánál /ezer köszönet érte!/ és akkor jött a népes vendégsereg. Általában minden évben van valami újdonság, amit tanulunk - most épp a ruhatár volt, ami kicsit megnövekedett terhelésnek volt kitéve /eddig itt csak a Harag napját szerveztük, ami augusztus végén van, így most kb. háromszor annyi kabát/táska/kismackó volt, mint szokott lenni. Végül is a kapacitással nem volt gond - mert Lackóék is készültek gombost?kkel :) El is foglaltam a helyem a ruhatárban, mert ez egy elég jó hely - ha valami kérdés/igény van, egyb?l megtalálnak, mert fix helyen vagyok, valamint majd' mindenkivel 'összefutok' itt, aki érkezik - szóval lehet dumálni. :)
A büfé valahogyan félreinformálódhatott, mert csak fél hatra tervezték az érkezést, az amúgy jelzett négyórai kapunyitáshoz képest - de végül is a id?vel befutottak és elkezdték mérni a söröket.
Jöttek-mentek a segít?k körülöttem, volt, hogy a fél Killing Art ott lebzselt. Egyszer csak felt?nt, hogy a 69-es biléta következik a sorban, mire Geri és Dagadt nagy izgalomba jött és meghatározták, hogy ezt mindenképpen valami elv?völ? lány kell, hogy kapja. Csak aztán sehogyan sem akart jönni senki. Aztán én hozzáláttam egy rock'n'roll alapokon nyugvó szakdolgozathoz információt gy?jt? kérd?ív kitöltéséhez, s mikor felnéztem, láttam, hogy egy srác leadta a kabátját éséppen távozik. Rájuknéztem, mindketten vadalmaként vigyorogtak - a 70-es számot adták ki, és megmaradt a 69 :)
A zenekarok eközben jöttek-mentek, igazándiból senkit sem láttam, de ez mindig így van szervezés esetén. Befutott a fél Christian Epidemic, morogtak, hogy késve kaptak csekket, ezért levették a honlapjukat - id?közben már újra m?ködik a lap, ezek szerint sikerült a jogorvoslat :) Valamikor az este folyamán össze is hoztam egy CE fan clubot a ruhatárnál, ahol is Barni válaszolt az érdekl?d?k kérdéseire :)
Aztán, ahogy haladt az este, már kezdtem igencsak fáradni. Jöttek-mentek az emberek. Valami szerelmi-depressziós srác összetörte az egyik tükröt, Roland sikeresen rá is markolt valami szilánkra, aztán kaptunk ajándékba egy kevés csokilik?rt + jótanácsot, hogy ha kólával isszuk, akkor hányingert okoz :) Mivel kóla épp nem volt, ezért tisztán ittuk - így nem is lett semmi baj. Körte hatalmas átéléssel magyarázta az új honlap-design dolgait, de kb. kett?-öt percenként meg lett szakítva kabátkérés miatt, meg már roppant fáradt voltam, így végül is sok minden nem maradt meg. Az viszont igen, hogy mondta, hogy milyen boldog volt, mikor a webshop kapcsán felhívta a túloldali m?szaki ember és ? (a m?szaki ember) végre megértette, hogy mir?l beszél /bevallom jelent?s elmaradásaim vannak a webprogramozás területén :)/ . Aztán pörgött még valamennyit a tükör kapcsán, de már nemigen bírtam követni.
Aztán szép lassan befutott a Killing Art-os felment?sereg + Roland a 'kávéval' (sörunicum) és mehettünk a színpadra (ez olyan fél-háromnegyed éjfél felé történt). Ekkor még volt pár lemenetelem, mire mindenkinek beszereztem a sör v. víz adagját - végül is más dolgom nemigen van a felpakolásnál. Aztán ment a koncert.
Ez volt az els? buli, ahol mindkét új nótát játszottuk (Horizont, Soha már) és végül is, ha hozzácsapjuk az albumon szintén szerepl? Szürkületet és Zuhanást, akkor már szinte az új kiadvány felét nyomatjuk is a koncerteken :) . Id?nként Jumbi mester segített a konferálásnál, fokozva a hangulatot :) Szerintem elég jó hangulat alakult ki, ment a zúzás, itt-ott a pogo is rendesen. A visszataps utánra maradt a Hattyútánc, amelyet a mostanság a híradások középpontjában lév? hattyaknak ajánlottunk, majd végül közös tánc lett a Sötét édenre.
Ezután pihenés, majd pakolás következett. Italoztunk a hetényi brigáddal az öltöz?ben, sztorizás /köszi a becherovkát! :) / aztán szép lassan léceltek a zenekarok. Köszönjük a tehetséggondozási programban részt vett bandáknak a részvételt és mindazoknak, akik segítségünkre voltak a jelenlegi fesztivál szervezésénél, mert nélkülük és a támogatók nélkül biztosan nem boldogultunk volna az estével!
Átnéztük, hogy mi maradt a helyszínen, végül is a mindenféle ügyintézés után azt vettem észre, hogy egyedül maradtam a Puskinban. Felhívtam Rolandot, merre vannak. Nem vette fel, hívtam Kocsis Zolit -> Bulldog. Kimentem, ott összefutottam Kareszékkal és átmentünk a Bulldogba, ami tele volt rock'n'roll arcokkal. Ellepték a helyet. Itt aztán hajnalig italoztunk Kokóékkal - egy asztalnál voltam a Lábatlan-Sütt? tengely prominens személyeivel (Erik, Zoli) - ?k maradtak egészen hajnali nyolcig /a többiek léceltek valami hat óra körüli busszal/. Id?közben én is szétzúztam egy poharat (leesett, elkaptam, majd ahogy visszarántottam nekicsaptam az asztalnak, így végül csak széttört :) /. Nyomattuk a rock'n'roll-t a zenegépb?l, szóval jól telt a hajnal, bár van benne valami kellemetlen, mikor látom, hogy egyre világosabb van kint. Aztán a Eriket és Zolit elkísértük a buszvég-félútig, majd a havazásban hazaléptem.
Ja, igen. Ígértem, hogy írok pár szót a Gladiátoros 'afterparty'-ról. Az ügyben az történt, hogy mivel a szombati rock bulik már nem mentek, a tulajdonos februártól már valami diszkót nyomott helyette. Még esetleg így is tudott volna m?ködni a dolog, de két hete volt egy hasonló Puskinos metal rendezvény, ami kb. 50 f?s néz?számmal zajlott és így aztán nem maradt semmi érvünk amellett, hogy rock buli legyen szombaton is aznap - lévén nagyon rosszul jött volna ki, ha nem megy oda senki - csak a rockereknek való beugró-mentességet tudtuk így tet? alá hozni. A honlapon ezt jeleztük is, de a plakátokon ez fenn maradt. Ezúton is bocsánatot kérünk mindenkit?l, de talán ez még mindig jobb volt, mint a pályaudvaros fagyoskodás - legközelebb jobb lesz!
Végezetül még egyszer köszönöm mindenkinek, aki eljött és köszönjük mindenkinek, aki segítette vagy támogatta a rendezvény létrejöttét!

2006.03.03 - Miskolc, Ifiház

A srácok valamikor három körül szedtek össze Bpesten, akkor már túl voltam egy reggeli komáromi utazáson is (borító címfelirat ügyben). A Tam-tam-ban kellett velük összefutom, ahol Pöpi mindenféle b?röket vett hétf?re, merthogy kellett. Döme vezette ezt a járgányt (köszönet Neki a hozás-vivésért), a másik hajó pedig Tatai Laci és Frankie által jött (nekik is hatalmas köszönet a közrem?ködésért). Vad tempóban szágoldoztunk kifelé Bpestr?l - ennek mértékér?l bárki rendelkezhet elképzelésekkel, aki már próbált közlekedni a pénteki csúcsforgalomban. Mikor Pöpi megpróbálta lehúzni az ablakot Döme hajójában, kiderült, hogy az erre funkcionáló szerkezet valahol a bokájánál található, ezt azzal magyarázták, hogy azért lehet, mert a japánok ilyen alacsony népek, de felmerült, hogy, akkor miért gyártanak ilyen magas kocsikat - erre jött Döme összefoglalása: "A japánok kicsik, ezért több sorban is elférnek a wagonR-ben, azért olyan magas..." Ez a csúcsforgalomi senyvedésben igen mulatságosan hangzott
Frankie-ékkel Hatvannál találkoztunk, a benzinkútnál. Bevásároltunk, kávé-csoki-sör-kakaó,stb. egyeztettünk a térképen, majd haladtunk tovább. Miskolcra beérve némi sikertelen keresgélés után inkább egy benzinkútnál kértünk útbaigazítást. Majd utána gyors autós üldözés következett a zegzugos utcákon - Döme rossz irányba kanyarodott (na, jó nem csak rajta múlt ) de végül is nem sikerült lerázni Laciéket Aztán mentünk, mentünk és sehol nem volt ismer?s utcanév. Ekkor megálltunk pár fiatal mellett, kiszálltam a kocsiból és rákérdeztem, mégis hol van az Ifiház, néztekrám értetlenkedve, majd átmutattak az út túloldalára és mondták, hogy itt szemben ) Eztán Pöpi kiszállt érdekl?dni, mi meg beparkoltunk a ház mögé. Még nem volt senki, becuccoltunk az öltöz?be - jó meleg volt odalent, ott mentek a csövek, meg minden és nagyon jól esett, hogy nincsen cidri. Lepakoltunk, majd átmentünk a szomszédos italozó helységbe, itt találkoztunk Zolival, akivel dumáltam az élet nagy dolgairól, meg söröztünk. Id?vel jöttek még haverjai és folytatódott az italozás. (Közben Pöpi némi szerencsejáték során elnyerte a második zenekar pozícióját a "Why"-jal való egyezkedés során ) Szóval dumáltunk, italoztunk, majd kilenc körül átsétáltunk a m?vház koncerttermébe. Itt már nyomta a Why, ilyen klasszikus rock/metal-t nyomtak, szerintem igen izgalmasan. Ajánlom ?ket mindenki figyelmébe. Pöpi felkért két hölgyet, hogy segítsenek a kezei bemasszírozásával, a jelenlév? zenekarok tagjainak nagy meglepetésére ) Köszönjük a segítséget! Utána gyors cuccolás, majd nyomtuk a bulit. Még nem játszottunk Miskolcon, ezért meglepett, hogy voltak, akik ismerték a dalokat és a dalszövegeket, szóval kellemes élmény volt. Nem volt sok id?nk, talán egy b? fél óra, negyven perc, de azért szerintem sikerült nagyjából bemutatni, hogy milyen zenét is játszunk.
Utána lementünk az öltöz?be. KalapácsJózsi megemlítette, hogy el?adásmódom hasonlít Balázs Fecóéhoz Valamint mesélt történeteket, hogy miképpen is zajlott a múlt rendszerben a Pokolgép koncertek leszervezése Szóval tanulságos volt az este Utána még italoztunk, meg bementem két Omen nótára zúzni - már amennyire koncert után még tudtam mozogni ) Éjfél körül vége volt a bulinak, elbúcsúztunk mindenkit?l, majd hazafelé vettük az irányt. Ismét volt némi gyorsétterem, besétáltunk a kocsik közé, majd elszórtuk a maradék SMART pontjaimat sajtburgerekre. Hazafelé még megálltunk pár benzinkútnál, hogy életben tartsuk a sof?röket, majd valamikor hajnalban haza is keveredtünk...
Ezúton is nagyon szépen köszönjük a segítséget Dömének, Tatai Lacinak és Frankie-nek!

2006.03.18. - Trnava

Hát számomra eléggé egybefolyt minden. Pénteken még stúdió után beugrottam a Gladiátorba megnézni Pimpiék új bandájának (Twin Six) els? koncertjét. Jófajta dögös rock'n'roll-t nyomattak, jópár feldolgozással megspékelve. Csak hát átkozottul fáradt voltam és másnap is korán keltem, mert ismér stúdiómenet volt, így a koncert után rögtön mentem is - bár addig sem zavartam sok vizet, mert alig láttam ki a fejemb?l.
Szóval reggel kelés volt, majd jött Döme és mentünk Dávidért, majd Audioplanet. Dávid végig nyomatta a hétközbeni italozós, meg n?napi bulis sztorijait (+ csillogtatta frissen szerzett román nyelvi m?veltségét). Nagyjából másfél óra alatt felnyomta a saját sávjait + a 'Soha már'-os dallamait, majd én következtem az 'Ha lesz hajnal' ének-részével, majd iszkoltunk haza. Mindenki ki lett dobva , de alig volt egy óránk a trnavai indulásig. F?ztem egy teát, azt' mentem is a helyi szaküzletbe, mert ott múltkor láttam mézes barack pálinkát, ami Egomban nagyon bejött a Dysanchely tagságnak Útközben összefutottam a No-Sign-os Ádámmal, dumáltunk az aktualitásokról, majd ajándékbeszerzés - kifelé jövet összefutottam Tibcsyvel ésketten mentünk a garázsig. Lassan befutottak Rolandék, majd Döme is, pakoltunk és mentünk a Killing Art próbahelyre /ez volt a találkozási pont/ ott aztán szét is váltunk, mert Dömével tankoltunk, a köv. találkahely a komáromi Mol-kút lett - Döme ezt jelölte ki - de útközben némi aggodalommal jelezte, hogy ? tulajdonképpen a tatai kútra gondolt, mikor a Mol-t mondta és fogalma sincs, hogy Komáromban hol lehet ilyesmi, de aztán volt ott egy és tényleg találkoztunk. Kis pihi, majd mentünk tovább - határ - útfolytatás. Rolandék a túloldalon tankoltak, de jelezték, hogy ne várjunk rájuk - ennek hatására persze le is maradtak és Trnava elején találkoztunk velük újra (illetve az egyik városban kissé elkeveredtünk, ott állítólag egyszer szembejöttünk velük, de aztán ?k is elkeveredtek, így maradt a szétszóródás). A városi kalandok során Dagadt a Terrorral ízelít?t nyújtott a kés?bb már nevével fémjelzett fordulóra (180 fokos fordulat kisbusszal, tekintet nélkül a forgalmi- és a világ nagyobbik részén általánosan elfogadtott bármiféle szabályrendszerekre )
Megálltunk Trnava elején egy kútnál, mert ott találkoztunk a napközben Pozsonyba látogató Bokros Petiékkel (KA billenty?s). Itt vártuk be Rolandékat is, illetve megvártuk míg Ákos kicsit felépül az el?z? napi Kék Yuk-as élmények utóhatásából ) Dagadt elkérte az egyetlen várostérképet (a Dysanchelys srácok bejelölték rajta a követend? utat) és folytatták a konvoj vezetését. Ezután némi városnézés következett, rengeteg Dagadt-fordulóval, végül kikötöttünk a vasút/buszvég állomáson és inkább felhívtam Romant (Dys. basszusgitáros) és megkértem, hogy legyen lángoszlop és vezessen minket a helyszínre. Csakhamar megérkeztek kocsival és a klubba kalauzoltak minket - id?közben kiderült, hogy Kaktusz jól mérte fel a terepet a Terrorban, már hogy hol lehet a klub, csak aztán a Racs família - életükben talán el?ször közös nevez?re jutotva - csendre intette ) Mindegy, odaértünk, a hely gyakorlatilag a rend?rségt?l kb. 50 m-re volt, ez némi szigort kölcsönzött a helyszínnek
Bepakoltunk, köszöntöttük a Dysanchely-t, Roman bemutatta Ivan-t, akir?l kiderült, hogy Budapesten tanul - azt hiszem az Államigazgatásin lehet, valamilyen egy éves kurzust nyomat, azt nem tudom pontosan, hogy mit. De a lényeg az, hogy ? volt a hivatalos tolmácsunk - (angol-szlovák) - így téve gördülékenyebbé az esti diskurzust. Aztán elhelyezkedtünk a pub részen, mindenki csillogtatta nemzetközi kommunikációs ismereteit és lám-lám mindenki sörhöz és különböz? töményekhez jutott, hála a globalizációnak ) Innent?l nem is nagyon volt különbség a hazai klubokhoz képest, mert a koncertterem felé -a hangzavar miatt - f?leg a metakommunikáció m?ködött - italozni/koccintani meg minden nyelven megy Ez a rész valószín?leg kicsit rövidebben lesz kifejtve a Killing Art naplóban, mert Krisztián elaludt (nem kid?lt, csak ülve aludt ) az asztalnál, mire hangosan jeleztem neki, hogy '? aztán tud élni' , erre felkelt és a rendesen fel is pörgött Persze lehet, hogy addig sem aludt, csak várt (mint Chuck Norris ) ). Szóval ment az ugratás, kicsit felélénkültünk, mert az út elég hosszú volt és tényleg jó hangulat uralkodott a helyen. Kicsit aggódtunk is, mert megnyertük a két utolsó pozíciót, és a hazai helyzet alapján inkább arra számítottunk, hogy csak páran maradnak majd, de úgy t?nik itt nem nagyon tör?dtek az id?vel és szinte végig tele volt a hely. Szóval ment a duma, lassan eljött az id? a bepakolásra /ez már olyan éjfél körül vagy után lehetett/, majd kezdett a Killing Art. Az srácok hamar levették a banda feszes zenéjét, a harmadik nóta körül már ment a pogo, próbálták Lackóval üvölteni az amúgy magyar szövegeket - illetve némi derültséget is keltett a rengeteg 'thank you very much'-csal De a lényeg, hogy nagyon beindultak az emberek. Nem is lett volna semmi gond, csak túllépték a számukra kiszabott fél órát és meg is jelent a rend?rség, ilyen símaszkos szekrények, géppisztolyokkal. Leállították a zenét, a helyiek szó nélkül a fal felé gy?ltek, oda fordultak, az els? sorok a falra is helyezték kezüket. Gondoltunk mi is így teszünk, mert akkor és ott valahogy jó ötletnek t?nt Aztán mire vége volt, Lackóékat már elszállították, én mindig is mondtam, hogy egy zenekarnak azt kell megtanulnia els?ként, hogy a m?sorid? szent, bár ezt az eljárást némileg végletesnek tartottam...
Na, de viccet félretéve, végül is nem ezért vitték el ?ket, hanem mert valaki félreértette az általuk terjesztett hírt, miszerint a 'Terror Trnavába megy', plusz félrevezette ?ket a jó öreg Terrorban kiplakátozott Arafat fotó, szóval azért várható volt, hogy valaki id?vel lekapcsolja ?ket. Mindenesetre így könnyebb is volt felcuccolni a színpadra, mert nem kellett megvárni ?ket, amíg lepakolnak.
Na, de viccet félretéve nem volt semmi gond, nem vitték el ?ket (miel?tt még valaki komolyan veszi ). Szóval mindenki álldogált a fal felé fordulva, volt némi igazoltatás, bár nem nagyon tudtak mit kezdeni az útlevelemmel, meg a többiek igazolványával - így megkérdezték, hogy hány 'madjarszki' van itt, mondtuk, hogy kb. 20 f? és békénhagytak minket. Amúgy is f?leg a jelen lév? rövidhajú népességet vették górcs? alá, de aztán úgy negyed óra után leléptek - ekkor volt valami szláv nyelv? felzúdulás, valaki ki is szedte Lackó kezéb?l a mikrofont és hangosan lenyomott egy monológot, amib?l igazándiból csak a 'Fuck the Police!' üzenetet értettem meg (még jó, hogy gondoltak a jelen lév? külföldiekre is ) A bejelentést hatalmas tapsvihar és kurjongatás fogadta. Gondoltam, akkor Lackót mégiscsak beviszik :), de aztán a tömeg visszarendez?dött és lenyomtak még egy nótát, a pogó ment, mintha mi sem történt volna - egy kicsit talán súlyosabban is az el?z?eknél, szóval minden jó-ha-a-vége jó feeling alakult ki. (A dal után kb. hárman jöttek oda jóllakott óvodásként vigyorogva, hogy most már biztosan lesz mit írnom a naplóba )
Persze jöttek a jobbnál jobb ötletek, ki mit gondolt, mikor el?ször meglátta a símaszkos fickókat, ezek közül a "Baszki, mégis lesz Slipknot!" vitte a pálmát, de a Lackó féle "Azt hittem valami black metal suhanc akarja a mikrofont" sem volt gyenge
Átpakoltunk, voltak ilyen dalcím-fordításaink (magyar-szlovák) egy A4-es lapon, igyekeztem valami olyan helyre rakni, ahol azért el tudom még olvasni. Ment az intro, azt nyomtuk a programot. Érdekességként - miért is ne alapon - az intro után az EdenEast-tel kezdtünk, s csak utána tértem rá a háromnyelv? konferálásra (mert ugye a zenekar is nagyjából szerette volna sejteni, hogy melyik dal következik). Ezért a szövegtörzs angol volt, a dalcímek meg mentek magyarul és szlovákul. Néhol némi zavar is keletkezett nálam, mert volt, hogy a cím el?tt-után nem váltottam vissza angolra, így az egész némileg hasonlított a környei kocsmák kétnyelv? idillére, de végül is m?ködött a dolog. Ment a zúzás, pogo kevésbé - érdekes volt látni, hogy miképp próbálják követni a srácok a magyar nyelv? ordításokat, szóval igazándiból nem volt észlelhet? olyasmi, hogy bármi problémát is jelentett volna, hogy nem angolul megy a hörg?-metal. Egyszer sikerült rosszul lépnem és majdnem rád?lnöm Pöpire, amúgy is gyakran voltam fél lábbal a dobon, de akkor valahogy csakis a jószerencse óvott meg egyszer csak ott teremjek neki a perg?n, de végül is megúsztam és folytattam az ugra-bugrát - persze közkinccsé teszem a megfelel? dalcímeket, nyomtuk a 'Chvala krize'-t, volt 'Sedy usvit', de nem maradhatott ki a 'Bez korenov' és a 'Pádam' sem. Zárásképpen nyomattuk a 'Tmavy raj'-t - utána jött visszatapsolás. Ez némileg mókás volt, mert igazándiból nem voltunk rá felkészülve, már csak annyiban sem, hogy a jóég tudja, hogy mit mondanak ilyenkor, ha erre van igény, de valami 'még egyet' vagy valami hasonlót skándáltak, szóval jó volt a hangulat. Utolsóként a Remény-t nyomtuk, ennek nem kértem a fordítását, így csak angolul mondtam be, de végül is sütött így is
Utána gyors pakolás. Úgy kértük az útiköltséget, hogy ha megoldható, akkor vegyenek bel?le egy tálca Zlaty-t - nagy derültséget keltett, amikor kicígöltem a tálcányi sört Szóval jó volt a hangulat, aztán kocsiba ültünk és hazaindult a konvoj...

2006.04.01. - Sopron, Hangár

Négy körül találkoztunk a garázsnál. Ezúton Franky és Döme voltak a pilóták. Indulás után volt némi felszerelkezés a komáromi Penny-ben, mert élelmes kollégáink találtak valami sört, ami hiperolcsó és mégis jó /valamint édes utóíze van . Nem szálltam be, mert mostanság odaúton csak teázgatok, mert az autós sörözést?l mindig csak elalszom
Sopron felé kicsit leszakadtunk a másik járgánytól. Fel is hívtam Andrist (Dalriada), hogy az aluljáró utáni els? vagy a második elágazásban kell befordulni a klubhoz, mire jelezte, hogy az els?n - persze némi városnézés után kiderült, hogy a helyes válasz inkább a második lett volna
A helyszínen kiirtottak minden nagy fát, így els?re túl is mentünk a klubbon, de aztán észleltük a hibát. Tibcsy kihívta Pöpit, hogy mutassa meg, hol lehet bemenni kocsival /+már nagyon bement volna a klubba WC-re Pöpi ki is jött az ajtón, majd a kérésre, hogy ne csukja be az ajtót, persze becsukta, ezzel bezárta - így mindenki mehetett körbe
Mikor beértem, a Dalriada már tartotta a beállást, körbeköszöntem. Hangot is adtam Andris lakóhelyismeretével kapcsolatos aggályaimnak, mire jelezte, hogy ja, az els? elágazás az új gityósukhoz visz (Matyi), erre jeleztem, hogy OK, de ? valszeg nem volt otthon Aztán hagytuk ?ket dolgozni. Astrodusték már ott voltak, beköszöntem, majd mentem az öltöz?be. Itt birtokba is vettük a WC-t, amit igen mókás volt kezelni, mert lehúzója nem volt, viszont teteje sem, így meg lehetett csodálni a bels?, leny?göz? mechanikai megoldásokat. Aztán egy id? után sikerült meglelni a vízadagolásért felel?s alkotóelemet. Szóval ismét tanultunk valamit. Soporni Ászok ismét nem volt üvegesben, így ez ismét kimaradt. De lassan kezd?dött is az Astrodust. Új introjuk van (állítólag Szaki írta), szerintem tök jó lett, nagyon hangulatos. Pár új dalt is hallottunk t?lük, ezek is jófajta dallamos, északi rock'n'roll-ok /mikor ezt jeleztem Halunak ('dust gitáros), mondta, hogy valóban, de ez neki még mindig nem elég zord Meg jól is szóltak - mint az este folyamán mindenki - szóval dicséret érte a hangmérnöknek!
Aztán mi jöttünk. Tibcsy hála az égnek hamar elhagyta az öltöz?t, mert nekem még melóznom kellett a szülinapi pezsg?vel. Ilyen esetekben el?re szoktam bontani, mert a színpadon három-négy dal után már túlságosan megviselt vagyok ahhoz, hogy ilyen érzékenységet igényl? m?veletet végezzek, mint a pezsg?bontás. Szóval most is ez történt, csak némi probléma adódott. Ilyen parafa pezsg?dugó volt, és felbontás után átalakult tollaslabdává és esélytelen volt a visszagyömöszölés. Így aztán visszatettem a csillámpapírt, meg a fémvázat kívülr?l, hogy színpadra menet ki ne szökjön a ned?. Utána már csak arra kellett figyelnem, hogy Dávid ne ással be mindenféle állványok alá az üveget, mert macerás lett volna el?szednem, amikor kell.
Elindult az intro, amit némi ováció követett, mindez nagyon meglep? volt, mert eddig Sopronban inkább csak az aktív, ám udvarias érdekl?dés volt jellemz? a banda zenéje iránt és ez most úgy t?nik továbblépett zúzásirányba Ez persze bel?lünk is inkább kihozta a rock'n'roll feelinget, utólag Döme azt jelezte, hogy a Szürkület és 'A rengeteg' cím? dalnál kimondottan gonoszak voltunk - bármit is jelentsen ez nála.
A negyedik dal után jött a Tibcsy köszöntés Méltattam a "18. szülinapja" alkalmából, majd el?halásztam a pezsg?t, amit az ünnepelt megkezdett, körbement és természetesen az ott egybegy?lteket sem hagytuk ki a mókából, így a jobb szélen közzétettem a közös élmény fokozásának céljából
Aztán folytattuk a koncertet. Némi változásképpen a programban a Horizont helyett most 'A rengeteg' cím? dalt adtuk el?, els?ként él?ben - szóval lassacskán bemutogatjuk az új dalokat is, remélhet?leg mihamarabb elkészülünk a keveréssel, így közreadhatunk párat felvételr?l is Sajnos a köszöntés miatt kicsúsztunk az id?b?l és visszataps után nem tudtuk már lejátszani a záró dalt, sajnos tényleg nem kalkuláltunk az id?tényez?vel, majd legközelebb...
Utána némi pihen? következett. Találkoztam Zsuzsával, aki sepsiszentgyörgyi, csak Sopronban tanul. Némi házi köményes pálinkával is megörvendeztetett minket Winternight is ott mulatott, ha minden jól megy, hamarosan küld pár linket, ahol néhány közelmúlt-béli koncert képanyaga lesz elérhet?.
A színpadon WMD-ék jöttek, mintegy tet?zve Komárom-Esztergom Megye soproni térnyerését ?k is nagyot zúztak, öregbítették hírnevüket. Kés?bb Eszenyi Imi-t zaklattuk az öltöz?ben, sajnos már nem emlékszem pontosan mivel, de lehet, hogy jobb is így
A többiek is folytatták a gyilkos csocsó-partikat, meg italoztunk, beszélgettünk. Dalriada-éknak most volt a lemezbemutatójuk, érdekes volt az új dalokat most már él?ben is hallani. Laura (énekesn?) most szerintem nagyon ott volt, persze van még hova fejl?dnie - mivel még mindig nem hörög ) - de ett?l az apróságtól eltekintve eléggé sütött a produkció.
Miután lenyomták a bulit mindeféle pakolás következett, így nem nagyon tudtunk dumálni a házigazdákkal. Mindenesetre egyeztettünk egy jöv?beni közös ivászat-mulatságról (hiszen már majd' két éve nem történt ilyen), aztán mi is hazaindultunk.
Ment a száguldás, aztán szokásos módon a végcéltól pár km-re le lettünk meszelve - ezúttal Tatán (Ecsegfalváról hazajövet már Tatabányán) - így kezd gyökeret verni bennem a gyanú, hogy városunk környéke az ország többi részéhez képest szinte már rend?r-állam ) De ezt leszámítva ép b?rrel megúsztuk a hazautat.
Nagyon szépen köszönjük az Echo of Dalriada zenekarnak a meghívást, a soproni rockereknek pedig azt a szívélyes fogadtatást, amelyben minket részesítettek!

2006.04.08. - Érsekújvár by Döme

Rendhagyó napló következik, ugyanis, ha nem teljesen küls?sként, de mindenképpen zenekaron kívüli emberként veszek részt az Agregator bulijain.

Talán a kommandósok zavartak meg minket esetleg a Zlaty Bazant (bár ezt nem hiszem?, vagy csak simán elfelejtettük, de ott maradt egy gitár a múltkor Trnavában, így korábban indultunk a többieknél. Tass, Dávid és Erika voltak az utasok. A csapat másik felét Franky szállította. Dávid térképolvasási tehetségének köszönhet?en sima utunk volt Trnaváig, ahol átvehettük a gitárt. (Csak azért visszük mindig, hogy legyen egy tartalék, ha bármi történne, de eddig sosem kellett még, ezért is feledkeztünk meg róla olyan könnyen) Szóval a Dysanchely gitárostól átvettük az elveszett hangszert. Némi chips és sör beszerzése után indultunk is vissza Érsekújvár felé. Mivel Dávid folyamatosan dumált és románul tanított minket, rossz helyen hajtottam le az autóútról. Kb öt kilométert mentünk, mert nem lehetett megfordulni sehol, de ennek a kis kitér?nek köszönhet?en felfedezhettük Pata nev? kis falucska rejtett szépségeit :)
Érsekújvárra érve kifogytak készleteink, így újabb benzinkútas bevásárlást csináltunk, közben Tass telefonos segítséget kért az Intruders Motoros Club megtalálásához. Franky jött elénk és vezetett minket a helyhez.
Az I.M.C. klubhelység egyben szórakozóhelyként is funkcionál. Roppant kellemes környezetben, egy építkezés területén található. A hely közepén, körben volt a bárpult. Így bárhonnan hozzá lehetett jutni az éltet? ned?khöz.
Igazi motoros feeling érz?dött az egész helységben. Nemcsak motoros cuccok, de motorok is voltak a padok között. Minket a konyhából kinevezett öltöz?be vezettek, ahol lepakoltunk. Ide kerültek be kés?bb a gépek is, hogy ne zavarják a mulatozni vágyókat. Kb kétszázan gy?ltünk össze a kezdésre.
Lassan vége lett a Neurasthenia beállásnak, és kezdték a bulit. A durva Metal zenéjükkel sikerült megmozgatniuk néhány embert. A Killing Art, igaz, hogy szóltak már jobban is, de szintén remek koncertet nyomott. A harmadik számtól kezdve volt is mozgolódás a színpad el?tt. Agregatorék számait sokan ismerték, így ment a zúzás végig rendesen. Volt egy srác, aki félig guggolva, félig lehajolva egy kockás inget rázogatott egész buli alatt. Furcsa látvány volt. Kés?bb egy bárszéken hasalva aludt. Úgy lógott le róla, mint egy ottfelejtett kabát :)
Buli után körbevezettek minket az egész klubban. Megnéztük a m?helyt, ahol a motorokat szerelik, és a hálóhelyet. Felajánlották, hogy ott is aludhatunk, de egyikünk sem úgy készült.
Mivel a csapolt Kozel és a koncert miatt kifáradt mindenki, lassan búcsúzni kezdtünk. Az elindulás a frissen szerzett élmények és ismer?sök hatása miatt mindig nehézkes szokott lenni. Most is így volt. Mint egy rendetlen óvodáscsoportot, úgy kellett kiterelni mindenkit a kocsikhoz. :) Hazafelé Dávid sem volt már túl aktív, így komolyabb esemény, és újabb nyelvlecke nélkül utaztunk.

2006.04.08. - Érsekújvár

Olyan négy körül volt a gyülekez? a garázsnál. A jelenlev?kb?l gyorsan összeállítottunk egy csapatot, aki most Döme segítségével utazik, mert nekünk még el kellett mennünk Nagyszombatra a múltkor ott felejtett gitárért.
Dávid volt a navigátor. Odafelé viszonylag jól mentünk - hallgattuk a Country Metal válogatást (ez itt a reklám helye ) ), Dávid pedig egyéb fontos feladatai mellett mindig felolvasta, hogy éppen melyik banda nyomja /csak, hogy mi is kapjunk egy helyzetképet a m?köd? vidéki bandákról . Aztán visszatértünk Bruce Dickinsonhoz, majd az Alice Cooper: Trash albuma került be id?vel és kiderült, hogy minden résztvev?re nagy hatással volt, még arra is, aki eredetileg Bon Jovit hitte az el?adónak
Nadeszóval, sikeresen és id?ben elértük azt a benzinkutat, ahol múltkor is összegy?lést tartottunk Trnavába hajtás el?tt. Itt már várt a Dysanchely gitáros Dodo és családja a gitárral. Dumáltunk kicsit, majd átadtam számára egy üvegnyi legendás áfonyást /biztos nem néznek minket alkesznak, minden alkalommal más fajta töményt viszünk/, hiszen mégiscsak két hétig szállást adtak a gitárgépnek Aztán búcsúztunk, mert mi is iszkoltunk Érsekújvárra, Dodo párja is jelezte, hogy ? már éhes és menjenek vacsizni Nem sokkal kés?bb kaptunk is egy SMS-t, hogy nagyon bejön a családnak az áfonyás /a megszólításunk Attila fiai volt / és hogy a hatásra épp magyar dalokat énekelgetnek Úgy néz ki egyre szorosabbra fonjuk a régió alkohol-alapú kötelékeit (az áfonyás ugye román pia /az erdélyiek szerint a román ipar egyetlen értékelhet? terméke .
Visszafelé az út már kalandosabbnak bizonyult, egyik elágazást elvétettük és megkezd?dött a táj-járás Dávid abszulút kiesett a navigációból, annyira próbált a térképen szerepl? nevek alapján navigálni, hogy nem t?nt fel számára, hogy tök ellenkez? irányba haladunk, mint amerre az általa tájékozódási pontnak kijelölt települések fekszenek - így kevés sikerélménye akadt az útjelz? táblák olvasásakor. Így keveredtünk el a legendás Patára, ahol majdnem vacsiztunk is egyet a hires-neves Korona étteremben, de aztán nem álltunk meg és szendvicset sem fogyasztottunk. Igazándiból nagyon jól éreztök magunkat a tévelygés ellenére, mindenesetre hamarosan visszakeveredtünk az útra és mentünk tovább.
Frenky kijött elénk egy áruház parkolójába és onnan vezetett minket a helyszínre. Az Intruders' Music Club ilyen szigorú ipartelep jelleg? helyen van, nagyon jól néz ki, de hihetetlenül körülményes odakeveredni.
Bementünk a helyszínre, egy nagyon hangulatosan kialakított motoros klub fogadott, hatalmas bárpulttal és már voltak is jópáran.
Nem sokkal érkezésünk után megérkezett Conan is Nádszegr?l, egy haverjával stoppolták végig az utat, de szerencsésen megérkeztek Holth is itt volt és hoztam is számára a könyvet, amit a Húsdaráló feszten elfelejtettem - ezúton is köszönöm a Marosnak továbbítást .
Lecuccoltunk az ölt?z?ben - ilyen ebédl? helység volt kinevezve erre a célre, kellemesen tágas volt, elfért mindenki. Aztán mentünk vissza a klubba és leheveredtünk a hatalmas fotelekbe, hever?re ami ott volt közvetlenül a színpad mellett.
Csoszék (Neurasthenia) lassacskán felpakoltak a színpadra és kezdetét vette a zúzás. Egyenl?re még csak két dalukat tudom megkülöböztetni - a Wilderness...-t, amit nemrég vettek fel, a másik pedig az Anathema:Sleepless A többi is ilyen dallamosan zúzós, de a címük nem nagyon van meg.
Utána jöttek Killing Art-ék. A közönség a kezdeti érdekl?dve figyelés után átváltott zúzó-pogózó-ba Ismét sikerült rendesen beindítaniuk a jelenlév?ket
Aztán mi is felvonultunk. Frankyval ketten pakoltuk fel az Agre-zászlót - egy partfissal megtámogatva ugyan, de így is elég jól kiegyenesedtem, mire sikerült rögzíteni az álmennyezetként szolgáló vasrácsra (akkor láttam meg, hogy a falat több helyen motoralkatrészek díszitik, szóval nagyon jól össze van rakva az a klub).
Aztán jött az intro és nyomtuk a bulit. A régi dalok mellett ismét leadtunk négyet az új albumról /illetve 2+2-t, mert a Szürkület és a Zuhanás már közzé van téve . Jó volt a dalok fogadtatása, ment is a zúzás. Tetszett a dolog. Lenyomtuk a teljes m?sort, a végére eléggé kitikkadtunk. A vége után lepakoltunk, majd mentem az öltöz?be meghalni. Általában máskor is eléggé le vagyok merülve bulik után, de most tényleg majdnem leállt a szervezet Szóval kis pihi következett az egyik padon. Utána pakolgattunk, a többi zenekar lépett - nálunk Pöpi és Roland roppant mód feléledt és pörögtek össze-vissza Az egyik motoros srác megmutatta a klub többi részét, m?hely, motorok, motordíszítések /szigorúan mindent a szemnek és egy pihen?helyet, ahol jópár emeletes ágy várta a jöv?beni bulik túlél?it . Utána még dumáltunk, egyik srác csinált magának egy ropi-s szendvicset, ami elég extravagánsnak t?nt (mondjuk hozzá kell tenni, hogy nem volt józan ). Utána lassacskán bepakoltunk Döméhez, búcsúzkodtunk, majd leléptünk /Roland és Pöpi akkor már kezelhetetlenek voltak, vadul töményeztek a bárpultnál és már nem nagyon akartuk megvárni ?ket, mert nagyon mehetnékünk volt .
Átérve a határon tartottunk egy kis pihen?t egy benzinkútnál. Kávé, csoki, ciki, stb. Mikor beértünk Tatabányára, hívtuk a másik járgányt, hogy merre vannak. Már ?k is a városban jártak, kitették Tibcsy-t, aztán jöttek a garázshoz. Ott egy igen hosszú élmény volt, amíg Pöpit újraélesztettük /ilyenkor iszonyat mélyen bealszik/, mert nála volt a garázskulcs. Nem ment egyszer?en - mindemellett nagyon hideg volt - szóval utána siet?sen pakoltunk, majd ment mindenki haza.

2006.04.21. Esztergom - Molothow

Mivel elég kés?n értem haza,ezért nem a garázsnál csatlakoztam a többiekhez, hanem eljöttek értem, majd mentünk Dávidért és úgy mentünk Esztergomba. A helyszínen aztán találkoztunk az Amphoteros és a Killing Art tagsággal. Egy darabig lézengtünk, majd megtörtént a kipakolás. Kaktusszal nyertük meg az ajtónálló pozíciót, ? kezelte a kasszát, én meg pecsételtem :) A 100% Rocker pecsétet vittük (hiszen a 'B?NÖS' dedikáltan haragnapi). Fejleszteni kellett egy fél-automata pecsétnyomási technikát, mert néha nem nagyon akaródzott neki fognia, de ha alapból annyira be lett nyomva, hogy a nyomtatófelület már készenállt a festékfelvitelre, akkor már csak rá kellett nyomni és kész is volt a testfestés :) Az eljárást azt hiszem Kaktusz fejlesztette ki, de ebben nem vagyok egészen biztos - mindenesetre ? a legtanultabb/tanítóbb ember közöttünk, szóval el?fordulhat, hogy övé volt a szikra :)
A beosztás miatt a produkciók nagy részér?l le is maradtam, mindenesetre nem unatkoztam, mert odakint Sáráék cikáztak, fotóztak. Megjelent az Epidemic és az Empyema tagság, mint lábatlani kommandó, Eszenyi Imi meg a WMD-t képviselte - Csoszék megleptek minket Hetényb?l, szóval elég sok banda összejött ott aznap este - természetesen hoztak némi hetényi bort is, aminek nem lehetett ellenállni.
Killing Art alatt Tibcsyék leváltottak, bementem dumálni és szórakozni az egybegy?ltekkel. Külön élmény volt összefutni Cztomi barátommal, aki már egészen korai id?k óta részese a 'Regator történelemnek :)
A koncert is hangulatos volt - mondjuk nem értem Barni miért t?lünk kért régi Sable dalokat, amikor ott volt a Killing Art, akiknek jelen tagsága írta meg azokat anno - de hát az már történelem :)) Mivel nem volt elég helyem kitenni a program-lista cédulámat, ezért sikerült viszonylag közszemlére tenni, így az els? sor egy darabig el?re tudta, mi várható - aztán viszont a közepe táján beindult a változás /nem mondom, hogy szabadprogram, de volt pár el?re meghatározott eltérés a listához képest/ innent?l már nem volt olyan olajozott az els? sorral való együttm?ködés :) Viszont például a listán nem szerepl? - ám mégis el?adott Hattyútánc miatt sem érte szó a ház elejét :))
Koncert után nem nagyon maradtunk, mert másnap reggel jópár helyre kellett mennem és a debreceni indulás is elég korainak ígérkezett ahhoz, hogy ne nagyon álljunk neki dorbézolni.
A hajnal egy érdekes pontja volt a cuccokat-visszavinni-a-Killing-Art-próbahelyre kaland. Ez annyiból állt, hogy én még nem voltam ezen a helyen és a kapuból egy kb. 40-50 m hosszú udvaron kellett végigmenni a próbahelyig, amit - számomra - nyakmagasságban kifeszített drótkötelek védtek /gondolom a svédekt?l vagy NBA-s harcosoktól :)/ - és ezt ugye nem tudtam, így csak az enyhe holdvilág mentett meg egy kínos tatai kalandtól :) - illetve az éppen szállított KA felszerelése sem úszta volna meg, ha felcsavarodok a kötelükre :)
Aztán meg szép lassan hazamentünk...

2006.04.22. - Debrecen, Új Vígadó

Elég fáradt voltam induláskor és ez nem sokban módosult az út során. Ismét Franky vezette a járgányt, köszönjük neki, hiszen vizsgájára készülése el?l vettük el az idejét! A keleti országrész épp víz alatt állt. Ahol nem a Tisza volt, ott a belvíz hullámzott - szóval elég súlyos volt a látvány itt-ott.

Viszonylag hamar odataláltunk a helyre - hála a még évekkel ezel?tt kapott Debrecen kocsmái és koncetrhelyei térképnek :) Persze kicsit az is segített, hogy egyszer már jártunk ott. :)

Parkoltunk, majd találkoztam Tóth Csabival. Tartott némi élménybeszámolót az el?z? napról, majd mentünk a klubba és néztük az els? zenekart. Utána ki, majd dumáltam Sátánnal (ex-Wrong Side, ex-Chrysos Calva, most Harm Inc.) természetesen a régi szép id?kr?l - gyanús Sziget élmények, stb. :) - érkeztek Lemniwáék, velük is volt némi csevely az aktualitásokról és a mindenféle egyebekr?l.

Összefutottam régi cimboránkkal Ferge Zolival is. Be is szereztem T?le egy ilyen támogató CDt, amir?l kés?bb kiderült, hogy ezen szerepel Roland és Miki már nem annyira él? közös grind projectjüknek (azt hiszem Shit Grind Fuckers) egyik nótája :) Hiába, kicsi a világ :).

Volt még némi duma a Dim Vision tagsággal + italozás is, mert hát meg kellett kóstolni a kincseiket :). Id?nk volt b?ven, mert némi helycseréknek hála ismét a vége felé kezdtünk szorulni és végül is az ötödik pozíciót nyertük meg, 30-35 perces m?sorid?vel.

A Fekete Sereg után felpakoltunk. Frankyvel felraktuk a zenekari zászlót vagy mit - elég mókás volt, ilyen szinte-stabil kis létrán álldogállni, hogy rögzíteni tudjam, de végül is sikerült.

A koncert tök jó volt. Ismét megtekinthettük a legendás debreceni összekapaszkodós els? sor zúzdát :) Játszottuk a régi illetve az új dalokat vegyesen, majd búcsú és gyors pakolás.

Ezúttal is sikerült majdnem elhagyni valamit - azt hiszem múltkor egy mikrofon maradt Debrecenben (Nádszegen perg?, Nagyszombaton gitár, Debrecen-Hangfogó hátizsák stb.) ezúttal még id?ben észlelve lett egy tam hiánya és még a városban megfordultunk , gyors beszerzés, majd haladtunk haza...

2006.05.09. - Esztergom, Vitéz Napok

Els? körben mindenképpen szeretném méltatni a szervez?ket. Az ügy háttere, hogy eddig a Vitéz János Tanítóképz? F?iskola f?iskolai napjain els?sorban a hagyományokon volt a hangsúly és idén - gondolom vért és verítéket nem kímélve - sikerült összehozniuk, hogy legyen egy rendhagyó, rock-fesztivál jelleg? nap is, több zenekarral, szabadtérrel, stb. Szerintem ez a kezdeményezés mindenképpen példaérték?, már csak ezért is érzem így, mert tanoncéveimet megfelel?en rugalmatlan, tekintélyelv? intézményekben töltöttem, így átérzem a kezdeményezés értékét - remélem m?ködött annyira a történet, hogy jöv?re is lehessen hasonló!

Nadeszóval a történet. Az el?z? napi egésznapos es?zés után szikrázóan kék ég várt reggel + kánikula. Ez némileg megnyugtatott, mert tartottam az es? rendezvényekre gyakorolt káros hatásától. Negyed egy felé találkoztunk a garázsnál, pakolás, majd mentünk Tibcsyért, amíg vártunk, addig letáboroztunk az el?ttük lév? parkban :) Nem kapkodta el az érkezést, ráadásul az effektjei is majdnem fent maradtak - szóval még vissza-kör. Ennek megfelel?en a ránk Tatán váró Dagatt nyaktekerésre váró mozdulatokkal köszöntött minket, de mindent Tibcsyre hárítottunk (amúgy munkatársak, majd elintézik napközben :) )

Dagatt vette át a volánt, majd mentünk Egomba. Útközben összeszedtük a napokat kezd? és a Neurasthenia helyére beugró Red Light District-et /valahol Dunaalmás felé várakoztak/, majd mentünk tovább, egészen a Molothow parkolóig. Itt csatlakozott hozzánk az egyik szervez?, Annamari és elvezette a társaságot a fesztivál helyszínére - elég tekervényes volt az út, magunktól valszeg sosem találtunk volna oda :)

Leparkoltunk, kivonultunk, a szervez?k meg is vendégeltek minket egy körre :) Aztán várakoztunk. Elég hangulatos volt a hely, a színpad ilyen beton-alap volt, alatta helyiségekkel - mondták is a lányok, hogy egy nappal el?tte még valami fürd?szoba is állt rajta, azt és a többi romot ?k bontották el.

Nagyon meleg volt, igazi nyári fesztivál feeling. Szép lassan érkeztek az emberek. Ment az italozás. Szép lassan sajnos a felh?k is érkeztek. A Red Light District lenyomta az RHCP feldolgozásokból álló programját, utána jött is az els? es?-adag. A színpadról lemenekítettük a felszerelést, amit meg nem tudtunk, szemeteszsákokkal fedtünk le. Az es? ideje alatt a beton-színpad alatti 'pincében' vészeltük át a helyzetet, mondtam is Krisztiánnak (KA), ez az igazi underground :)

Az es? elállta után következett a Killing Art. ?k is már rövidített m?sor nyomtak, mert az egész program a Beatrice kezdéséhez volt id?ben bel?ve, illetve az el?tte játszó Zagastic ideje volt még fix - mi csak a rock/metal-matinét adtuk.

Szóval lement a Killing Art és utána, mai már abszulút nem kellett volna, jött egy újabb adag zuhé, ami rendesen el is mosta a m?sorid?nket. Sajnos az ázás után nekünk már csak négy dalra jutott id? - ezúton is elnézést kérünk azoktól, akik a metal szekció miatt érkeztek - sajnos az id?járás eléggé eláztatta a nehezebb zenéket.

Utána már nem volt terjedelmesebb ázás. Italoztunk a folytatás alatt, beszélgettünk a jelenlév?kkel. Néhány nótát megnéztünk a Beatricéb?l, majd húztunk haza, mert másnap munka..

Ezúton is köszönöm mindenkinek, aki kilátogatott a rendezvényre és rendez?knek is a meghívást - sok sikert nekik a jöv?re nézve! Els?re szabadtéri fesztivált szervezni eléggé embert próbáló feladat, nagyon sok mindenre kell figyelni. Biztosan jó helyre kerül majd az idei bulin felhalmozott tapasztalat - és talán jöv?re tet? alá kerülnek a zenekarok is :))

2006.06.02. Tatabánya, Gladiátor

Olyan háromnegyed kilenc felé értem a Gladiátorba. Lackóék már javában pakolták felfelé a felszerelést a színpadra. Lassan befutott a zenekar többi része is és elkezdtük összerakni a programot. Az este érdekessége az volt, hogy igyekeztünk belevenni a programba minden új dalt, ezek közül csak a 'Les Gueules Cassées' marad ki, mert egyenl?re a vokál részt még nem gyakorolta be Roland.Telet?zdeltük régi dalokkal a programot, szóval igazi, saját magunkhoz képest maratoni el?adás terve nézett vissza ránk a listáról. :)

A Killing Art után átszerkesztettük a színpadot. Mindent felpakoltunk rá, hogy ne kelljen el?tte játszanunk - nem mintha nem m?ködne úgy is, de így rock'n'roll-osabb volt a feeling :) Meg hát kellett a hely is a zúzógnak/pogózóknak. F?leg a harmadik sor környékén alakult ki egy táncoló-daloló hölgy csoport, akik ki is használták az asztalokig rendelkezésre álló teret :)

Adódott némi logisztikai nehézségünk is - különböz? technikai okok miatt program cetli csak Pöpihez és Dávidhoz került (pláne Dávid és köztem ott állt még Roland is) - így viszont elég érdekes volt felkonferálni a dalokat, lévén tök új sorrend volt és megfelel? mód hosszú - szóval id?nként komolyan utána kellett járnom, hogy melyik nóta is következik, mert magától persze egyik rovott múltúnak sem jutott eszébe, hogy tudassa velem, mi is jön - megnézték, ?k tudták és türelmesen várták, hogy majd jól bemondom :)

A buli mindenesetre jó hangulatúan telt. Persze az új daloknál mindig volt némi érdekl?d? tekintgetés, hogy mégis mi ez - f?leg a B?n még ég okozott fennakadást, mert némiképp eltér a megszokottól, de aztán némi mosolygással átvették a ritmust - ez kicsit a 'Gyökerek nélkül' meglep?, szalontáncos fogadtatására emlékeztetett :) Lement a Lackós duettünk /Krómszín ég alatt/ is - szóval végül is tök jó volt az egész, nagyon kellemes volt a hangulat - el is ment a buli úgy éjfélig :)

Utána már nemigen tudtam maradni, mert a másnapi Undead feszt miatt az italozást ásványvízre kellett korlátoznom, hogy egy ilyen egészestés produkció után másnap még meg tudjak szólalni és ne csak 'Keresztapa' idézetekkel tudjam szórakoztatni a nagyérdem?t :)) Amúgy is, els?sorban a vasárnapi záróbulit l?ttem be mulatság-estnek és abban végül is nem volt hiba :))

2006.06.03. Budapest, Undead Fesztivál

Délel?tt Tóth Balázs szólt,hogy ne kapkodjunk az érkezéssel, mert a hatóság letiltotta az amúgy általa el?zetesen már engedélyezett küls? fesztivál-helyszínt, így kés?bb fogunk játszani és nem a szabadtéren, hanem a Kék Yukban. Így már valamikor délutánra tettük át a találkát, és mentünk fel Budapestre Döme járgányával - míg a többieket Franky vitte. Útközben hallgattuk az új Ideas lemezt, a m?fajában szerintem nagyon jó, más kérdés, hogy az új vonalnak semmi köze sincs a '98-as Maze albuméhoz, amit annyira szerettünk anno, de hát mindenki változik :)
Ahogy közeledtünk a f?város felé, elkezdett romlani az id?. Némi keresgélés után megtaláltuk a Yukak hátsó kocsibejáróját, bepakoltunk. Astrodust-ék már készültek a koncertre, még az el?ttük lév? banda ment a Kék Yukba. Miki elég jól nézett ki, ahhoz képest, hogy három bordája oda volt és a koncertjüket is nagyon keményen lenyomta - azt persze csak a jobban értesültek tudhatták, hogy nem azért fogta a vége felé id?nként az oldalát, mert ? a Michael Jackson, hanem mert épp tartotta vissza a bels? szerveit - pedig felbukkanásuk egy death metal partyn még el?nyös is lehet. Már játszották az új dalokat is, az Ébredés az eléggé tetszett, szóval jó buli volt.
Utánuk átpakoltunk mi is. Sajnos a három-színpad-m?sorát-két-színpadon-kell-lenyomni hatósági projekt hatására a m?sorunk fél órára lett vágva, ez kb. 5-6 nótát jelentett, szóval ismét csak igen rövid játékid? állt rendelkezésre. Úgy volt, hogy megint játszani fogjuk a Krómszín ég alatt-ot, ha már úgyis ott volt Lackó, csak némi kommunikációs hiba miatt ez elmaradt. A tatai népek már nagyon akartak indulni haza, Kávéházas buliba és nemigen volt úgy, hogy maradnak m?sor végéig, de Lackóval lebeszéltük, hogy azért még megvárják. Aztán mikor mentünk fel a színpadra, akkor Dagatt szólt, hogy nem lesz itt semmiféle death-duett, mert indulnak és a forgatagban ár is írtam a programot. Aztán persze mikor lejöttünk, kierült, hogy nem így van, mert nem mentek, Lackó meg végig oldalt várt, hogy mikor jöhetne - a tanulság az, hogy abból csak probléma van, ha az ember komolyan vesz egy dobost :))
Addigra már az es? is rákezdett, igazi monszun akakult ki. Találkoztunk jópár ismer?ssel, Czibula Tomival, Rattussal, a Gate of Darkness legénységgel. Jómagam továbbra sem italoztam, mert tartalékoltam magam a másnapi záró Glad-parádéra :) Pöpi Weisz Kicsivel múlatta az id?t, Roland meg rocksztárkodást gyakorolt és mindent megtett, hogy hidegre tegye Sára fényképez?gépét.
Aztán lassan indulni kellett, elbúcsúztunk mindenkit?l - Pöpivel kicsit lemaradtunk a Gate of Darkness-es Dugónál, mire körülnéztünk, a többiek leléceltek kocsiirányt, de nekünk fogalmunk sem volt, hogy az merre van. Aztán a XXI. század, meg mobiltelefon persze kihúzott a csávából. Roland valamit h?bölgött a kocsiknál, majd visszapályázott a klubba, mi meg mentünk haza...

2006.06.09. - Komárno, Rév

Csoszék (Neurasthenia) meghívására érkeztünk a buliba. Jumby nagy örömmel fogadott minket, hogy végre ismer?s?ket is lát. Partnere pedig folyamatosan dokumentálta az eseményeket :) Üdvözötlük Csoszékat, majd közösen bevonultunk a klubba. Tetszet?s hely, sörök, stb. Csakhamar befutott Anita és Dankó Gabi is, hordozták magukkal a már szalonspicces Gesztenyét, aki amúgy a Darálós fesztiválon is részt vett Amphoteros legénységét is er?síti. Aztán dumálgattunk Csoszékkal, a Killing Arttal, elég light-os este volt, kevés itallal. Jut eszembe, mindenképpen meg kell említenem a hely egyik mókás nevezettességét - miszerint az egyik helyen a plafonra volt er?sítve egy komplett asztal, székekkel,étellel + itallal :) Elég furcsa látvány volt, de mindenképpen ötletes design :)
Lementek a bandák, aztán mi következtünk - ismét hosszú m?sorral készültünk, igyekszünk kompenzálni a rövidebb bulikat. Ment az ugrabugra, volt Krómszín duett, minden, ami szem-szájnak ingere. A Túlontúlt és jópár nótát a visszataps utánra hagytuk. Szóval ment a közönság visszatartó tapsolása, és akkor jött volna a Túlontúl, de Tibcsy sztrájkba keztdett és mindenáron a Krómszín akusztikus kezdése jött a kezéb?l :)) Aztán a jelenlév?k hangos 'Tibcsy' bíztatására végre rátalált a nótára és onnantúl ment az old-school 'regator zúzda :) Ismét nagy élmény kerekedett a felvidéki koncertb?l, ezúton is köszönöm Csoszéknak a meghívást.
Az egyedüli fura dolog az volt, hogy miután lement a koncert, a tulaj egyb?l zárta a helyet - lehetett vagy 1-2 óra, pedig szerintem jópáran maradtak volna még - els? buszig v. ilyesmi - szóval ez egy kicsit visszatetsz? volt, hiszen ez azért nem szociális dolog, hiszen a rocker hajnalban is fogyaszt, de hát mindegy, ez van.
Köszönjük a meghívást és mindenkinek, aki eljött, hogy ott volt és remélem legalább annyira élvezték azt az estét, amennyire mi!

2006.07.07. - Ecsegfalva, NightBreed fesztivál

Olyan 10.30 felé találkoztunk a garázsoknál, csatlakoztunk a Killing Art-hoz és a Terrorral mentünk Pöpivel, mint az els? hullám képvisel?i. Mindig élmény Dagattékkal utazni, azt általuk gyakorolt közlekedési morál mindig új színt hoz az életembe, de Lackó megnyugtatott, hogy a Terror volánjánál még Bokros Peti (amúgy nyugodt kolléga) is elállatiasodik, üvöltözik, mutogat - ez egy ilyen pozíció :) De túléltük és leértünk Ecsegfalvára olyan fél három felé. Segítettünk pakolni a srácoknak, meg ment az italozás - részemr?l a teázás. Igaz, amikor megérkezett Attila a Tesstimony-ból, nem sikerült kihagyni az enyhe töményezést, mikor meg továbbindultunk a pulttól, beesett Zero és kötelez?vé tette a további házipálinka kóstolót, amit meg is ejtettünk az id?közben befutó Mulicz Ferivel (Vale of Tears). Ekkor egy kicsit be is lassítottam, mert a meleg hatására éreztem, hogy mégiscsak ideje lesz fékezni (Annak ellenére, hogy Zero leginkább valami olyesmit kántált, hogy 'Nem fékezünk!' :) ) Megettem Pöpi maradék levesét, közben megérkeztek Szabiék is a Black Leavesb?l és letelepedtek a szomszéd asztalnál. Szóval lassan megérkezett mindenki, csak a zenekar többi része nem, elkezd?dött a telefonálgatás és kiderült, hogy valami közlekedési balesetes fennakadásba keveredtek, ezért er?s késésben voltak - végül is hála a Vale of Tears és Tóth Gyula segít?készségének, meg lehetett oldani egy cserével az ügyet és így a Vale of Tears után kerültünk színpadra - Feriék nagyon nagy show-t nyomtak, emberek mindenhol - a színpadon, színpad el?tt - megy az ugrabugra, röpködtek a sörök, meg?rjítették a közönséget, nagy élmény volt nézni azt a rock'n'roll orgiát! :)

Utána gyors átszerelés és ment is a program, hét nóta fért bele az el?adásba, szerintem elég jó hangulatú buli volt, a színpadon is lehetett jönni-menni, a vége felé egyszer abszulút elvesztettem Rolandot, mert hirtelen nem láttam sehol és semmiképpen sem akartam ütközni vele jövés-menésben, de aztán kiderült, hogy valahol Ticsy környékén lebzsel :) A Zuhanásnál kialakult némi zenetánc, a záró Sötét édenre pedig megsokasodott a táncos közönség, szóval jó kis buli volt :)

A fesztiválok között amúgy nagyon csípem a NightBreed-et, mindenki nagyon mosolygós, megy az italozás és teljesen családias a történet, jópár ismer?ssel csak ezen a rendezvényen tudok találkozni. Épp ezért sajnálatos, hogy az id?pont miatt nem tudtam maradni sátorozni, de a jöv? heti két koncertes üvöltözésemet eléggé ellehetetlenítené egy intenzív fesztiválozás - márpedig a NightBreeden nem lehet viccelni :)

Olyan fél tíz körül indultunk is vissza a Terror-ral, Tibcsy jött velünk Pöpi helyett, aki még maradni akart, így aztán végigsiklottunk a péntek éjszakai országon.

Végezetül nagyon szépen köszönjük mindenkinek, aki ott volt és részese volt az élménynek, valamint a Vale of Tearsnek és a szervez?knek, hogy mindenzt lehet?vé tették!

2006.07.12. Pécs, Rockmaraton

Reggel 11 felé futottak be hozzánk a srácok a kocsival, felpakoltam a hosszú kalandtúra csomagjait, reméltem, hogy nem hagyok otthon semmit, ami miatt mondjuk nem kelhetnék át a határon, meg ilyesmi :) Kocsiban gyors okmányellen?rzés, mindenkinél volt minden, így aztán nekiindultunk Pécsnek. Viszonylag hamar odaértünk, benéztünk a szálláshelynek kinézett kollégiumba, Tamással mentünk be és rendeztük az adminisztrációt, majd folytattuk utunkat a fesztivál területére. Ott ismét adódott némi bürokrácia, de aztán sikeresen beparkoltunk a Rockinform színpad mellé.

Iszonyatosan meleg volt, így aztán gyorsan ki is néztünk a fesztivál más részeire. Találkoztunk megyebeli ismer?sökkel, Móniék már egy ideje lent voltak - csodálkozom is, miképpen bírják Ecsegfalva óta a fesztiválozást, de voltak ismer?sök Tatabányáról, Sopronból és Csépr?l is.

Kezdés környékén visszamerészkedtünk a színpadhoz, a Sudden Death játszott, még nem ismertük ?ket személyesen, de nagyon szimpatikus arcok voltak - mikor lefelé szereltek, kiderült, hogy a dobos nagy hard rock rajongó :) Volt visszataps is, ami után a színpadmester továbbengedte a produkciót - persze akkor még nem tudtuk, hogy ezt utána rajtunk fogják behozni...

Mindegy, amikor felmentünk a színpadra, meglepve tapasztaltam, hogy az legalább három irányba lejt :) Gondoltam, hogy akkor itt nem lesz nagy ugrabugra, inkább csak stabilitásra törekvés :) Segítettem pakolni, majd lassan jött a beállás. Igen meleg volt már akkor is, talán így sikerülhetett az, hogy amikor a hangmérnök megkérdezte, hogy mit is kérek a kontrollba, akkor az jött, hogy leginkább az Iron Maident?l a Number of the Beast-jének örülnék, de nem vette a lapot, így maradtak a szokásos gitárok/énekek :)

Jópáran összegy?ltek a bulira, így igen kellemes zúzda alakult ki. A közös rock-tapsoknál akadtak résztvev?k még egészen hátul is, szóval jófajta mulatság kerekedett. Nem is bírtuk ki pusztán stabilitás-meg?rzéssel, így amikor ketten ugráltunk Tibcsy-vel, a színpad össze-vissza mozgott - reméltem, hogy nem kerülünk be a híradásokba, hogy porig romboltuk a Rockinform színpadot, nem sok kedvem lett volna 40 fokban deszkákat szögelni :) Aztán valahány nóta után, de még két-három számmal a tényleges zárás el?tt a színpadmester jelezte, hogy az aktuális az utolsó dal, így történt, hogy a Szürkület lett a záró-nóta. Sajnos utána már nem tudtuk folytatni, pedig volt visszahívás rendesen, sajnáljuk, de ilyenkor meg van kötve a kezünk.

Koncert után valahogy lekeveredtem a színpadról, sikerült kihámozni magunkat a b?rnadrágokból, majd utána némi bürokrácia és kezdetét vette a levezetés :) Csakhamar hangulatos sörözésbe kezdtünk az ott lév? ismer?sökkel, el?ször a Rockinform színpad mellett, majd pár órára rá megnéztünk pár egyéb helyet is.
Id?vel befutott a Christian Epidemic személyzete, Imivel nosztalgiáztunk kicsit, majd ahogy jött az este, ismét a Rockinform színpadnál folytattuk az italozást. Azt hiszem a Ahriman-t néztük a kever? mögötti asztal mell?l. Majd valamikor megérkezett a CasketGarden is és Istivel nem tudtuk kihagyni a közös tömény gondolatokat, f?leg mert Tóth Balázs (HBMC) is el?került, valami furán kontyba szedett hajjal. Szóval így telt-múlt az id?, végül visszakeveredtünk a kollégiumba és eltettük magunkat holnapra...

2006.07.13. - Odüsszeia

Olyan hajnali kilenc körül kezdtünk magunkhoz térni. Valamennyire sikerült kipihennünk magunkat, elvégre elég aktív volt az esténk - hajnalunk - így a pécsi Rockmaratonon. Zuhany + némi éledezés, aztán elhagytuk a szállást és némi aktuális Tesco-s étkezés és készletfeltöltés után nekivágtunk az el?ttünk lév? laza 700 km-nek.

Zeneileg nagyjából itt kezdett el igen kritikussá válni a helyzet, mert a kocsiban csak kazettás magnó volt - így a hozott CDket max. pörgethettük az ujjunkon - egyedül Pöpi hozott kazikat - s ezek közül kett? volt használható, mert a többi ellen a magnó fizikailag lépett fel. Így jött össze, hogy az út tizenegynéhány óráján keresztül kizárólag egy MÖTÖRHEAD és egy KISS album (Pyscho Circus) váltakozott, eleinte vicces volt, id?vel inkább apatikus, aztán néha ismét mókás. Id?nként felhangzott a kérdés, hogy akkor most mit is hallgassunk és jöttek a válaszok, mint "Nem lehetne mondjuk valami a KISS-t?l?", "Nincs véletlenül egy MÖTÖRHEAD kazi?". Szóval igazi agymosás volt, a végén kitaláltuk, hogy a jöv?ben csakis KissMotor -feliratos pólóban fogunk feszíteni és igaz rajongói leszünk a bandáknak :) Végül is nem volt rossz, bár nekem a KISS album tetszett jobban - persze, ha a Mötley Crüe kazit nem ette volna a magnó, akkor valszeg az vitte volna a prímet :)

Megálltunk valahol kis pihen?re. Volt egy félórás sörszünet, lett volna mellé ajándék pogácsa is, de a pultnál mondták, hogy az sör-mellé-járó készlet már a múlté, szóval pogi nem volt. Ekkor némi meglepetés történt, mert a pultos mögötti ajtóból - ami el?tt volt valami h?t? is - Tamás és Roland tekintgetett kifelé, de aztán szóltak nekik, hogy rossz ajtón át próbálják elhagyni a mosdót és lesz ott egy másik is. :)

A pihen? közben a kocsi megtelt legyekkel, így Pöpi le volt kötve egy-két órán át, amíg irtotta ?ket, szóval igazi mészárosként írta be magát a légy-történelembe, szó szerint elütötte az id?t. Id?nként Dávid is beszállt a küzdelembe, a két szöszi amúgy is végigtrécselte az utat :)

Megérkeztünk a határhoz. Vadul reménykedtünk, hogy a hangszerátvitel úgy fog történni, ahogy azt információként kaptuk a tatabányai vámhivatalban - ugye sose lehet tudni a hazai bürokrácia milyen újdonságokkal áll el? :). Így aztán Pöpi és Dávid el?rementek nyomtatványért, ott cikáztak a kocsiknál, mint valami gyalogátkel?k. Némileg ugyan aggasztó volt, hogy az útlevelük eközben a kocsiban volt, vártuk, hogy mikor csípik ?ket fülön. Aztán felírták a szükséges hangszeradatokat a cédulára, majd mikor átkeltünk félreállítottak minket, hogy majd megnézik, hogy valóban megvan-e. Mikor már álltunk Pöpinek természetesen eszébe jutott, nem írt fel mindent, de mondtuk, hogy nyugalom, max. nem hozhatja vissza az országba esetleg pedig tegyen félre a vámra :) Szóval még visszament egy új cetliért, aztán ráírta a maradékot :) Persze nem jött senki, húsz perc után szóltak, hogy isten velünk :)

Utána jött a fert?tlenítés 5 lejért - lepermetezték a kocsit, hogy ne vigyük be a baromfivészt az országba. Újabb útlevelezés, majd elkezdtük vadul kutatni a pénzváltókat és úthasználati-matrica árusítókat. Az úthasználati cucc volt a kritikusabb, mert annak hiányában esetleg lemeszelnek minket - ami nem lett volna jó. Az els? helyen tábla volt, hogy van és ki is volt írva az épületre, természetesen nem volt. De kés?bb lesz. A második helyen felirat volt, tábla nem és matrica sem. Ekkor találtunk egy pénzváltót, ahol beváltottuk forintjainkat lejre - Tibcsy id?közben bekommandózott valami vendégl? küls? WC-jébe, persze csak megfelel?, bels? döntéshozatali huza-vona után (menjen, ne menje), s csak akkor kezdte meg az akciót, amikor már mindenki visszajött a váltásból és tényleg csak rá vártunk, ami a napsütéses negyven fokban azért nem esett olyan jól :)

Aztán jött egy matrica-tábla és volt matrica is, meg kérdéseik. Ezt Erdély-szakért?nk, Dávid intézte - mondta, hogy bent gondok adódtak, mert nagyon bonyolult a dokumentuk és ha rosszul van kitültve, az adminisztrátor is büntetve lesz (lám-lám, nem csak a hazai bürokrácia szigorú) és hogy hány napra kérjük, de némi tanakodás után inkább egy egész heteset vettünk, mert nem volt sokkal drágább a négy db napinál és végül is így volt egyszer?bb.

Utána folytattuk az utunkat. Most egészen más irányból mentünk Udvarhelyre, mint szoktunk, így lehet?ségünk nyílt átmenni olyan helyeken, amiket eddig nem láttunk, de történelmileg/irodalmilag már olvastunk róla. Ilyen volt pl. Arad, Déva, Segesvár. Az út a hegyek mellett/között haladt, szóval nem volt nagy szintkülönbség, de így is láttunk csuda dolgokat - valahol útközben volt akkora nagy gyár, amihez hasonlót utoljára a "Bolygó neve: Halálban" láttam, mint légkör-átalakító :)

Amúgy az út viszonylag eseménytelenül telt. A pilóták önmaguk és Dávid utasítására mindig dudáltak a kinti lányokra és próbálták elkerülni a kinti szigorú közlekedési szabályozásból ("Er?sebb kutya ...." ill. "Farkastörvények") adódó veszélyeket :) Id?nként volt pár igen rázós helyzet, de csak az utóhatásokat érzékeltem, mert csak a lábam látott ki, lévén mindeféle pózokat kellett felvennem a sz?k hely miatt :)

Útközben elég értelmes beszélgetések bontakoztak ki, amelyekt?l most megkímélem a világot, mert inkább volt szórakoztató, mint magvas és mély :) De Dávid kijelentése azért megmaradt, hogy mikor elértük Déva várát, megjegyezte, hogy "Hiába, asszony kell a házba!" :).

Az is kiderült, hogy a világon minden 90 km-re van t?lünk, mert Frenky-ék id?vel a navigációs kérdéseinkre kizárólag ezt a választ adták, ezzel tartva bennünket állandó bizonytalanságban :). Ja, kifelejtettem még, hogy útközben még figyeltük az ezerarcú Dacia fejlesztéseket, mert volt egy-két általunk ismeretlen megoldás a kivitelezésükben :)

Este nyolc óra tájban még megálltunk egy hegyvidéki kocsmában, de ott csak pilledtem, s csak akkor szálltam ki, amikor össze kellett szedni a bandát, hogy tudjunk tovább menni. Akkor már biztosan látszott, hogy nem fogunk emberi id?ben a helyszínre érni, így lebeszéltem a szervez?kkel, hogy miképpen lehet majd eljutni a szállásra. Pontosabban ez már úgy hajnali fél egy-egy óra tájban történt, de végül is addig nem történt semmi érdekes, csak utaztunk és folyamatosan túléltünk helyzeteket. :)

Szóval hajnal fél kett?, kett? körül érkeztünk ahhoz az iskolához, amelynek a kollégiumában voltunk elszállásolva. Annyi érdekessége volt a dolognak, hogy két éve ett?l a helyszínt?l kb. 100 m-re, egy másik koleszban laktunk, de ez most nem az volt :) Kellemes kis kétágyas szobák szolgáltak új otthonunkként. Roland aludt egyedül, a szerencsén kívül ebben persze közrejátszhatott az általa útközben elfogyasztott babkonzerv - senki sem mert kockáztatni :)

Frenkyvel osztottuk meg a szobát, kiderült, hogy ? is kollégista volt, így nosztalgiáztunk kicsit - reggel kiderült, hogy Tibcsy-éket a mély mormogásunk ringatta álomba, aztán id?vel már annyira belassultunk, hogy két mondat között egyszercsak megszakítottuk a témát és elszunnyadtunk... :)

2006.07.14. Szejkefürd?, Székelyföldi Rockmaraton

Valamikor délel?tt tértünk magunkhoz. Mire Frenkivel összekészül?dtünk, a többiek már bementek a városba körülnézni. Mi is elindultunk, pár száz méterre rá szembe is találkoztunk a portyázó 'Regator tagokkal. Roland és Tamás már visszafelé tartott, de Tibcsyékkel még mentünk egy kört, kerestünk reggelit. Útközben összefutottunk az Auróra tagsággal, akik épp a benzinkútnál készültek a hazaútra. Mondták, hogy jó a buli és kiderült, hogy a legutóbbi tatabányai Szentivánéji Karneválon Pöpi az egyik Auróra taggal italozott hajnalig a 'Katéter'-es Delbó Pityu társaságában (kicsi a világ) :).

Aztán mentünk tovább bevásárolni. Bár Dávid jelezte már az új lej váltásából adódó lehet?ségeket, azért sikerült belekeverednem. Megpróbálom emlékeimb?l el?szedni a tanultakat, szóval lehet, hogy hülyeséget fogok írni, de azért igyekszem érzékeltetni a problémát. Szóval az új lej úgy áll össze, hogy elosztják 10.000-el a régi lejt. Tehát 10.000 régi lej = 1 új lej. Igen ám, azonban a régi szóhasználatban úgy megy, hogy szóban 1.000-rel osztják a régi lejt (mintegy megszokásból, így ügyet sem vetve az új lej dolgaira, viszont persze az új lejnek megfelel?en váltanak). Naszóval, tehát ha veszek valamit és azt mondják, hogy 54 lesz, akkor az nem 54 új lej, hanem 54.000 régi, ami 5.4 új lej-t jelent. Ez igen mókás akkor, amikor az ember kezében vegyesen ott vannak az idegen bankók (egyiken rengeteg nulla a másikon csak pár szám, mindenféle színben és méretben :) ). Ilyenkor jön össze a bamba-kép?-túrista effektus, amikor is az ember feladja és inkább hagyja, hogy az eladó kiválogassa a pénzkészletb?l, amit szeretne. :) Mindemellett egy élmény volt vásárolni, a bolti eladóhölgy olyan készséges határozottsággal kezelte az ügyeket, hogy tényleg nem lehetett panaszunk a kiszolgálásra. Szóval bevásároltunk, Frenki vett egy 'méretes' felvágott darabkát (kért 15 dkg-t, ez keveredett a 'méretes' kategóriába. Gondolom 50 dkg-nál kezd?dhet az 'emberes' adag :) ).

Visszamentünk és megreggeliztünk. Majd kimentünk a fesztiválra. Ott egyb?l találkoztunk régi ismer?sökkel. Ki vígan, ki kevésbbé vígan érkezett (itt szembesültünk az eddig szokatlan rendevédelmi szigorral, mert boldog-boldogtalant megbüntettek mindenféle értelmetlen ügyekb?l kifolyólag :( ). Megtörtént az adminisztráció, megkaptuk a pass-okat és az ebédjegyeket, majd gyorsan mentünk is sörért. :) Itt ismét újdonsággal találkoztunk. Ez pedig a m?anyag poharakban árult, ártatlan meggy-bef?ttnek látszó, ám a valóságban pálinkával vadított, abban ölésre érlelt-nevelt gyilkos-meggy volt. Nem is mertem komolyabb ismeretséget kötni vele, mert fél? volt, hogy nyomot hagyott volna a koncerten :) Ezután elszakadtam a többiekt?l és Lacikáékkal átmentünk a Bodegába. Ez a fesztivál helyszínéhez roppant közel álló kocsma, itt konkrétan azt hiszem nem voltam tavaly - persze az "azt hiszem" kijelentés a tavalyi élményeket ismerve nem biztos, hogy bármiféle kapcsolatban áll a valóságos eseményekkel :) Mindegy, újdonságként éltem meg, itt is volt sör és gyilkos-meggy :) Kellemes asztaltársaság keveredett, dumáltunk mindenfélér?l.

Valamikor aztán enni is ettünk az étteremben. Volt valamilyen nagyon finom leves és inkább érdekes juh-túrós puliszka v. ilyesmi. Ez általában némi problémát okozott a többieknek, de mivel gyakran eszem ilyen jelleg? kajákat - pontosabban gomolyát, meg ehhez hasonlókat - ezért nem okozott akkor problémát. Tamás pedig megevett mindent, szóval ? volt a csúcs, én csak a kétharmadáig jutottam, mert nemrég reggeliztünk - a többiek meg abszulút semmire :)

Aztán lassan kezd?dtek a bandák, kiültünk mi is nézeld?ni. Készítettem pár fotót a Killing Art-ról, jó volt látni, hogy igen kellemes érdekl?dés alakult ki irántuk. Nagyon sok lányt/srácot láttunk elvetemültebb metal pólókban, szóval er?s alapjai vannak itt a súlyosabb metal zenéknek. Szóval volt zúzás, meg minden, ami kell. Aztán jött a többi zenekar, ekkortájt már rászoktam az öszibaracklére, amit a közeli darazsak pozitívumként értékeltek - gondolom már nagyon unták a sört :)

A Moby Dick kezdésekor mi is hátramentünk és elkezdtünk készül?dni. Bocóka hozott egy nyeremény-gitárt, amit a másnapi léggitár-verseny gy?ztesének tartogattak és a Moby Dick mellett mi is szignáltuk - ez tök jól esett, ilyet még nem csináltunk, reméljük nagyon sok kellemes élményt hoz majd a nyertesnek - illetve már hozott, mert ugye kicsit elmaradtam a naplóval :). Bocókának amúgy is köszönettel tartozunk, segédkezett a koncert rögzítésében. Problémázott is a meglepetés mézes-barackos pálinka miatt, merthogy túl szép az üveg, sajnálja majd megbontani, mert hogy fog kinézni üresen. Természetesen egyb?l tanácsoltuk neki, hogy utána töltse meg vízzel :) Ezúton is köszönünk mindent Botinak!

Id?közben volt némi macera a színpadon, mert kés?bb kiderült, hogy, amit mi hátul a rendezkedés közben kiállásnak véltünk, az gyak. m?szaki probléma volt a színpadon. Mondjuk így, hogy ezt nem tudtuk,könnyebb volt, eggyel kevesebb dolog miatt kellett aggódni :). El?revittem a kever?höz az intro-CD-t, mire a srác jelezte, hogy nem ez az els? élménye az Agregatorral, mert pár éve az EFOTT-on a színpad mögött - némi alkohol-os tudatmódosítás hatása alatt - próbált elszenderedni és folyton ébredésre bírtuk a koncertünkkel :) Így megy ez... :) Ismét csak kicsi a világ :)

Aztán jött a koncert. Örültem, mert madzagmentes volt a mikrofon és azzal lehet ugrabugrálni. :) Helyem is volt rá, szóval mehetett az igyekezet. A nagyobb színpad buktatója viszont, hogy nem nagyon láttam az embereket, csak amikor épp nem vakított valamelyik lámpa és mondjuk ráesett a közönségre, de ami felt?nt, hogy tényleg rengetegen maradtak a bulinkra. Ez tényleg nagyon jó érzés volt. Aztán jöttek a dalok, elég sokat adtunk az újabb albumokról, volt közös 'Krómszín' Lackóval. Látszott a sorokon, hogy már igen fáradt mindenki - valamikor fél-éjfél/éjfél felé járhattunk már akkor. De azért az els? sorok elég aktívak voltak. Végül jött az utolsó blokk, csupa régi nóta, akkor aztán rendesen beindult elöl a daráló :) Szóval jó buli volt - tényleg az egyetlen macera része, hogy ilyenkor van egy terjedelmes távolság a zenekar és a néz?közönség között, amelyet a színpad el?tt álldogáló marcona ?r-emberek sem csökkentenek. Az els? koncertünkkor még a buli után is elzavartak a zenekari árokból ezek az arcok, úgyhogy inkább nem is próbálkoztam a lejutással. Mindegy, a buli ett?l eltekintve szerintem jól sült el. Arról nem is beszélve, hogy ezúttal nem is kerültünk a végkimerülés szélére, mert hiába volt több, mint egy órás a produkció - a természet igen er?s h?tést produkált (gyakorlatilag lazán látszott a lehelletünk), így utána rövid átöltözést követ?en bele is lehetett vágni az italozásba :).

Olyan hajnali négyig ment a sörözés/töményezés. Igazándiból csak most tudtunk köszönetet mondani a szervez?knek is, mert addig a mindenféle feladatok miatt személyesen alig találkoztunk - szóval ezúton is köszönet Gusztinak és OP-nek a lehet?ségért! :)
Aztán id?vel visszamentünk a szállásra és aludtunk reggelig...

2006.08.13. Budapest, Sziget Fesztivál

Idén sikerült az egész hetet kint töltenem a fesztiválon, így kénytelen voltam szombat hajnalban... - na jó, szóval a megyei kommandóval és tavaly megismert Tobias barátunkkal közösen italoztunk délel?tt 10-ig - szóval délel?tt inkább hazamentem egy napra aludni, hogy másnap legyen valami minimális esélyem bármiféle produkcióban való részvételre. A hazaút némileg kalandos volt, de sikeres - át is aludtam a szombatot + kiélveztem a meleg vízben fürd?zés luxusát :)

Vasárnap Dávidékkal gépjárm?veztem fel Bpestre, ezúton is köszönet Mariann édesanyjának a segítségért! Még a Dávidék háza el?tt lév? találkozási pont elérése el?tt rájöttem, hogy hoztam mindent, csak épp a fellép?-pólót/inget nem, így a kollégától kértem egy fekete pólót - már évek óta nem nyomtam rövidujjúban - de hát nyár van :) Szóval felutaztunk gond nélkül, volt némi kavarodás a Szigetre behajtás körül, míg megtaláltuk a legalsó rakpartot, de aztán minden összejött.

Áthajtottunk a kishídon, felvettük a pass-okat, majd rövid kavargás után - gyalog nem lehetett menni adott behajtón, kocsival meg a kapun nem engedtek át engedély nélkül, de aztán sikerült megoldani, hogy be is jussunk és ne sétáljunk hozzá kilométereket :)

Elvittem a sátramba a cuccaimat, majd visszamentem a többiekhez a Rockinform színpadhoz. Az Astrodust már javában nyomta, zúztak egy kellemeset délid?ben :)

Aztán mi kerültünk sorra - Rolanddal a biztonság kedvéért azért beizzítottunk egy unikumot, nehogy megártson a sok napfény :) Toltuk a programot, kicsit rock'n'roll-osra vettük, de csak alig mozogva, mert olyan sok hely nem volt lépkedni a színpadon. Jópáran összegy?ltek, csak néhányan zúztak id?nként, de ez teljesen érthet?, hiszen ebéd után elég ritkán táncoslábú az ember. :) Mondjuk az el?z? napokon párszor meborzongtam, amikor már a Rockinform színpad nyitásakor (12.00 óra) láttam arcokat, akik két feles absinth-tal a kezükben hagyták el a pultot :) Szóval a lényeg, hogy volt közönség, tapsot is kaptunk, jól is éreztük magunkat - a szabadtéri színpad nagy el?nye, hogy alapból jár a leveg? :). Aztán az utolsó el?tti dalnál - Sötét éden - minket is elért a Hammerworld/Rockinform helyszíneket kísér? technikai kaszás és kinyírta az er?sít?t, amin Dávid játszott, így a dal kicsit Tankcsapdásra sikeredett (egy gitár nyomta az áldást). Id?nk már nem volt, hogy kivárjunk egy esetleges helyrepofozást és még le is játsszuk a Hattyútáncot - így az el is maradt. A színpad mögött pihengettünk, majd el?került az Udvarhelyen Hunortól kapott áfonyás-lik?r :) Igyekeztünk megosztani a szakmával az élményt és eme igyekezetet némi siker is koronázta, egyedül a Without Face-es kollégák kérték a kóstoló koncert utánra halasztását - ez is azt példázza, hogy a progresszív zene tönkreteszi az embert :)

Utána volt még pihenés, ettünk, ittunk meg volt mászka mindenfelé, de nem történt semmi túlzottan érdekes - pláne a többi nap forgatagához képest :)

2006.08.25. Sopron, Hangár

A szokottnál valamennyivel korábban értem a városba, de nem annyival, mint amennyire szerettem volna - hála a budapesti forgalmi megoldásoknak lekéstem a vonatomat, ami persze ilyen esetben pontosan indul / láttam is távolodni, nagy öröm mondhatom :). Ami utána jött már persze késett, ettem is a kefét rendesen, de hát ez van... Az állomásról a helyi hangszerboltba vettem az irányt, mert ott lakott a régi fejládám és el kellett hozni, hogy a haragnapi vendégzenekaroknak legyen milyen ládán játszani. Ide jött értem Dagatt a Terrorral és mentünk a garázshoz, ahol már vártak ránk a többiek. Összegy?ltünk és elindultunk Sopron-irányt.

Nem volt túlzottan eseménydús az út, hallgattuk a Dagatt zene-válogatást, dumáltunk meg ilyesmi. Azért eléggé érz?dött, hogy munka után vagyunk - nem is csípem annyira a hétköznapra es? utazgatásokat, mert elég hervasztó tud lenni néha. Gy?r után megálltunk egy benzinkútnál némi elemózsiát vételezni, aztán folytattuk az utat. Beértünk Sopronba, természetesen ismét elvétettük az irányt - le is írom ide jegyzetnek, hogy ha legközelebb megyünk, el?tte erre rápillantva meg tudjam nézni - AZ ALULJÁRÓ UTÁN A MÁSODIK ELÁGAZÁSNÁL KELL JOBBRA FORDULNI! (aztán meg balra) :)). Szóval odaértünk, beparkoltunk, találkoztunk Tibivel a szervez?vel, majd leültünk és vártunk a sorunkra :) Id?vel megérkeztek Tadeuszék, gyorsan kért is dalszöveget, mert még magolni akarta a dolgot a külön el?adás el?tt - el is meséltem neki a Cross Borns Középfölde album-ot bemutató Metal Millennium-os anekdotámat, amikor is a koncert estéjén kaptunk egy kazettaborítót a szövegekkel, meg egy walkman-t, hogy készüljünk fel a dalok el?adására /el?tte egy fél évvel volt a felvétel, szóval nem sok minden maradt meg/. Nekem nem volt túl sok részem, szóval nem volt nagy gond, de Gabó barátomnak egy komplett nótát kellett rögzítenie - szenvedett is rendesen :) Jut eszembe, a Sziget-es naplóba el is felejtettem leírni, hogy közvetlenül a koncertünk el?tt két hölgy le-Gollam-ozott :), els?re bevallom nem is tudtam levenni, hogy mir?l van szó, aztán kapcsoltam és jeleztem, hogy tévednek, de Gollam is itt van valahol (Gabó is kint nyaralt), én csak minden vagyok, ami gonosz :) - utána már le lettem Sauron-olva, ez már közelebb állt a valósághoz (végül is voltam Sauron, balrog, nazgul, s még talán ent is :), de Gollam nem :) ).

Nadeszóval, üldögéltünk, beszélgettünk. Érkezett Marci is, a régi Dalriada-gitáros - már régebben is beszélgettünk valamiféle jöv?beni közös megoldásokról. Ennek beszéltük át a részleteit úgy nagyjábólra. Majd érkezett Zsuzsi is, valamint barátn?i, akik szintén megjárták Erdélyt. Aztán lassacskán kezdtek a zenekarok.

Els?ként a Sadist Angel lépett fel. ?k ilyen szikár death metal muzsikát nyomtak, els?re kicsit nehezen indult be a dolog, de az utolsó három dal - f?leg feldolgozások - már elég súlyosan szóltak. Némi zavart keltett, hogy ?k nem szerepeltek a kiíráson, így Dagatték a fenti zenekart követ? Trollheimen után elkezdtek felpakolni, de aztán tisztázódott a helyzet és az Excidium következett. ?k soproni banda, er?s Katatonia hatásokkal rendelkeznek. Érdekes zene, mivel a Katatoniát szeretem, az ? produkciójuk is tetszett.

Aztán már mi következtünk - lehetett olyan 23.30 körül az id?, tehát nem egy matiné jelleg? volt az id?zítés :). Elég hosszú programmal készültünk - Tibcsy ilyen hangyányi bet?s program-nyomtatványt készített, amit aztán inkább mell?ztünk és még a kocsiban filccel írtuk meg a programot - én a biztonság kedvéért két-oldalasra készítettem (mindegyiken 6-7 dallal), így nagyobb esélyem volt elolvasni :) Szóval jó hosszú volt a koncert, sok új, sok régi nótával. Meglep?en sokan maradtak a bulira, úgy t?nik a soproni rockerek megbarátkoztak a 'regatoros zenei ízekkel. Ennek örömére meg is invitáltuk Tadeuszt a színpadra, hogy meg legyen a 'Les Gueules Cassées' ?sbemutatója. Ez volt az utolsó dal az albumról, amit eddig nem játszottunk él?ben, most már ez is megvolt - kellemes zúzda kísérte. :)

Lement az újabb maratoni koncert, lebotorkáltunk a színpadról, aztán egyb?l részt vettünk a fellép? bandák közös fotóján - ami mondjuk nem volt könny?, mert természetesen macerás volt mindenkit összeszedni és egyben tartani /f?leg mert azért nem volt odakint túl meleg, mi meg még er?sen átnedvesedve álldogálltunk, de aztán összejött a fotó. Utána visszvonultunk kicsit az öltöz?be, átöltöztünk, pihentünk. Aztán végezetül elbúcsúztunk Zsuzsáéktól, Tibit?l, Tadeusztól, majd nekivágtunk a hazaútnak. Pöpi roppant mód jelentkezett, hogy el?re akar ülni, de ott ugye feltétel, hogy nem lehet aludni, mert szórakoztatnia kell a pilótát - a tapasztalatok alapján Pöpi az indulás után kb. öt perccel mindig elalszik - szóval er?s ellenállása ellenére is mehetett hátra Tibcsy-hez - és ott el is aludt, ahogy kell :)

Útközben próbáltuk elkerülni a mindenféle vadállatokat, amelyek ott hemzsegtek az úton, de végül is épen egészségben hazértünk olyan hajnali 5 óra felé...

2006.08.26. Tatabánya, Harag Napja Fesztivál

Olyan 11.00 óra felé sikerült annyira összeszednem magam, hogy lemenjek boltba, beszerezni a zenekarok jól tartásához szükséges felszerelést ( zsíroskenyér-alapanyagok + sör :) ) szakszer?en bele is púposodtam, mire hazacipeltem a málhazsákomban az ellátmányt :) Négy óra tájban érem a Puskinhoz, még javában folytak az esküv?i ceremóniák, Pöpi idejét f?leg az töltötte ki, hogy elzavarta a Puskin mögül a különböz? rokonságok rakodási területünkre parkolni vágyó tagjait :) Folyt a munka, színpadra-összeállítás - dobogók, díszítés, er?sít?k, stb. Berendeztük az öltöz?ket - kiderült, hogy a szokásos két és fél helyett csak másfél öltöz? áll rendelkezésünkre, így a meghívott bandák mentek az teljes szobába, míg a kis raktár jelleg? helységbe a Killing Arttal igyekeztünk elférni. Hamarosan befutottak Zsoltiék a hangosítással és elkezdték azt összeszerelni. Feltöltöttem a különböz? pecsétnyomókat tintával, összeraktuk a beléptet? asztalt, lassanként érkezett a stáb és a zenekarok.

A Dalriada-t sikerült mindenféle közlekedési rendre fittyet hányva benavigálni az egyirányú utca illegális oldaláról :) Egyszer?bbnek t?nt, mint körbejáratni velük a fél várost (újra, mert egyszer már felmentek a Gál ltp.-re onnan lettek telefonon visszavezetve a Pusiknhoz, szóval volt egy Tatabánya túrájuk :) ). Aztán már éppen hívni akartam a Dysanchely-t, hogy merre járnak, mikor begördültek a helyszín mellé :) Ekkor ugrott be, hogy sikerült nem váltanom Euro-t (?k abban kérték a tiszteledíjukat), úgyhogy Körte értékes segítségével eljutottam gyorsan az InterSpar-hoz, ahol hála az égnek még nyitva volt a pénzváltó :) Köszi Körte! :) A nap további része is ilyen t?zoltó jelleg? volt. Id?vel ismét elfogyott a váltópénz, így mentünk Rolanddal aprót váltani, sikerült is annyit, hogy azzal már akár játéktermet is lehetett volna nyitni :) Nem tudom próbált-e már valaki úgy hosszabb utat megtenni, hogy a zsebei tele vannak 5-5000 Ft-nyi százforintossal, mondhatom érdemes élmény - nem árt er?teljesebb övvel megtámogatni a gatyát, mert könnyedén fordulhat el? így baleset - szóval ne próbáljátok ki otthon :)

Ismét a szokásos ruhatár-szolgálatot adtam, most nem volt csokilik?r, de hát egyszer volt Budán kutyavásár :) Most könnyedén ment a dolog, mert nyáron koránt sincs annyi cucc, mint a téli fesztiválon, szóval kezelhet? volt a látogatók igényeinek ellátása :) A büfé is id?ben nyitott, de párhuzamosan ment a Velencével - az utóbbi el?nyére :) Panda tréfált meg, mert kérdezte, hogy beviheti-e az 'öcskös'-t a házba? Néztem, amerre mutatott, de nem láttam senkit, aki valamilyen oknál fogva (pl. nem tud járni, v. ilyesmi) és értetlenkedve néztem, hogy mit is akar tulajdonképpen? :) Aztán még párszor megismétl?dött a kérdés, de gondolom egyre tanácstalanabb fejet vághattam, mert aztán rá lettem vezetve, hogy az 'öcskös' tulajonképpen egy jól megtermett (5l) kannányi bor volt :) Mondtam, hogy OK, csak ne nagyon lóbálja a büfések el?tt, mert bár nincs semmiféle kötelezettségünk az ilyesmire, de nem is szeretném, hogy legyen... :)

Jöttek, mentek a zenekarok. Koko volt ismét a színpadmester, így nagyrészt sikerült is tartani a menetrendet. Sajnos a bandákat nem nagyon láttam, de úgy t?nt, hogy jól érezték magukat az emberek :) Romanéktól (Dysanchely) végre kaptunk autentikus szlovák töményt - eddig csak sör jött ill. becherovka (ami cseh ugye :) ). Majd következ? alkalommal sokkoljuk ?ket valami szilvával - azt azt hiszem még nem vittünk, de lehet, hogy majd közönségszavazásra bocsátjuk, hogy mi a leg-autentikusabb magyar ital (olyan tömény, ami azért nem csökkenti drasztikusan a fogyasztó maximálisan elérhet? életkorának mértékét :) ).

Aztán szépen lassan lement minden, a koncert szerintem jól sikerült. Kicsit már az ?szi program nótáit játszottuk - f?leg az új dalokra kihegyezve, de fele részben ott voltak a régiek is - játszottuk a Les Gueules Cassées-t Tadeusszal - most rövidebb programot adtunk, mert csak 40-50 percünk volt a show-ra. A végére Pöpi kicsit elpilledt, de a közönség bíztatásának hatására azért még sikerült újraéleszteni a Hattyútánchoz :) Mondjuk védelmére legyen mondva, ? is már reggel óta nyomta a szervezést és Sopronban eléggé maratoni programot nyomtunk el?z? hajnalban... :)

Utánunk még lement a Christian Epidemic, addigra már átvették a srácok/lányok a ruhatárat, így elég volt a túléléssel/leveg?höz jutással tör?dnöm :)

A rendezvény végeztével nekiálltunk a környék rendbetételéhez, amiben jópáran segítettek - Rózsa, Panda, Krisztián akikre konkrétan emlékszem, de köszi minden más résztvev?nek is! Ez eltartott jó darabig, de Barniék megvártak minket a Bulldog-ba menetellel - azt hiszem a sarkon még Csoszék is ott várakoztak, mert nem nagyon sikerült d?l?re jutniuk, miképpen is keveredjenek vissza Komáromig. :) Aztán azt hiszem a Bulldogba ?k már nem jöttek, hanem mentek valahova - talán vasútállomás...

Szóval Bulldog, ezúttal csak a hat órási egomi buszig italoztunk ott, mindenki eléggé fáradt volt a résztvev?k közül, hogy ne próbálkozzunk a hajnalozással - kivéve Mónika és Zsanett :) - de aztán a többség akaratának engedve szépen megindult a csapat a buszvég felé - a körforgalomnál Koko-val búcsúztunk, majd Kertváros felé vettük az irányt...

Ezúton is szeretném megköszönni mindenkinek, aki eljött - remélem jól éreztetek magatokat - a zenekaroknak, hogy elfogadták a meghívást. Mindemellett köszönet a stábnak - a Killing Art-os társszervez?knek és besegít? barátaiknak :), Móninak, Erikának, Zsoltinak, Balázskának, Dinkának, Kokónak, Totesznek és mindenki másnak, aki hozzájárult, hogy ez a rendezvény minden érdekl?d?nek kedvére tehessen! :)

2006.10.06. Esztergom, Molothow

Fél hétkor volt a találka a garázsnál. Dagatt hozta a Terrort, meg a zenekar dózsakerti részét - de el vannak kényelmesedve :) - aztán pakoltunk. Úgy volt, hogy Gabó jön velünk Egomba, de aztán beteget jelentett és mivel Dankó Gabi pont ráért, így ? jött velünk világgá. :)

Odafelé simán érkeztünk, mondjuk a Terrorba a középs? ülés-sor nagyobb kanyar-centrifugális terhelés esetén elmozdult az er?hatás irányába - és mondjuk Dagatt nyomta neki rendesen, szóval ment a tánc :) De id?vel felkészültünk és már meg is tudtuk gátolni az ilyen kéretlen vitustáncot :)

Amikorra odaértünk, Exodikon-ék már a helyszínen voltak. Beköszöntünk, majd id?vel bepakoltuk a motyót. Fél kilenc felé már nagyjából a helyükön voltak a cuccok, Rolanddal körbementünk beugró-gyanánt, majd utána vissza a kijárathoz. Ja, közben persze megérkeztek Alhanáék - egyb?l nyomtak egy kisebb csocsó-bajnokságot :) Ment némi italozás is - Sigli mondjuk pilótáskodott, így most nem lehetett lealjasodni :) Meg kell említenem azt is, hogy nagyon szemrevaló lányokat hoztak magukkal - persze az élményb?l levon, hogy utána el is vitték ?ket, vissza a nagyfaluba - így megy ez :))

Last chance-ékkal is alkalmam volt dumálni - személyesen eddig nem találkoztam velük, Pöpi ismerte a bandát. Szimpatikus arcok :) Mivel van szlovák-szlovák tagja is a bandának, ismét alkalmam nyílt kamatoztatni széleskör? nyelvismeretemet - persze azért az irodalmi Nobel-díj még várat magára :)

Exodikonkéknak ez volt a második v. max. harmadik fellépésük, de szerintem nagyon jól tolták. Zúztak is a színpadon, meg a zene is a helyén volt. A buli után felbátorodtak italozásilag, gyanús is volt, hogy Pöpi mindig sokatmondó vigyorral tér vissza a kocsijuktól - igazi, családi csomagos jager-készlet volt a birtokukban és nem fukarkodtak vele :)

Id?vel felt?ntek a lábatlani éjszaka képvisel?i - Gábor a C. Epidemic-b?l, igen hamar eljutott a faltól falig közlekedésig /faltól-falig "flipperezett" copyright by Kocsis Imi/, illetve Kocsis Imi, Vénusz, Koko is ott nyomta - össze is ismertettek egy - ha jól emlékszem - valamilyen mechanikai alkatrészekb?l összeszerkesztett hmmm... berendezéssel, ami roppant jól m?ködött és a design-ja is lehengerl? volt - de még koncert el?tt álltunk, így igyekeztem nem csúcsra járatni - pláne, hogy id?közben engem is megvendégelt az Exodikon :) El? is került anekdotaként a mindeddig egyetlen lábatlani koncertünk, ahol is volt csúcsrajáratás - Pöpi akkor elég jól bírta, mert csak akkor lázadt fel, mikor már harmadszorra kezdtük volna újra a teljes programot - mondjuk ? nem osztozott a csúcsrajáratottságban :) Elég érdekes este volt az, bár azt hiszem a vad szó inkább leírná :)

Nagyjából ekkortájt talált meg Dankó Gabi, hogy segítenem kellene egy - az unión belüli kapcsolatokat továbbfejleszt? - programban /a konkrétumokat majd egyszer talán közzéteszem az emlékirataimban, mert egyel?re g?zöm sincs mikor évül el, de hát mindent a rock'n'roll-ért :)/

Elbúcsúztunk Alhanáéktól, mert iszkoltak haza egy házibuliba :) (Végre egy elfogadható érv az id? el?tti lelécelésre :)/

Olyan éjfél körül kerültünk színpadra, átszerelés, stb. Kicsit aggódtunk, mert már tényleg nagyon kés?/korán volt, de az esztergomi hangulat ismét nagyon ott volt. Végig ment a zúzás, tet?fokon volt a hangulat, nagyon jó este volt! Már nagyon régóta kérték 'Az életút' cím? dalt - ezt talán 2002/2003 körül játszhattuk utoljára él?ben, tehát én pl. énekesként még soha - és nagyon jó volt látni, hogy talált a dolog, érdemes volt újra el?venni. Úgy 11-12 nótát terveztünk be a programba, mindemellett nyitottak voltunk a b?vítésre - így külön kérésre bekerült a Hattyútánc is, illetve a végén volt némi szavazás is, hogy 'táncolós' vagy 'kultúrális' zárás legyen -> meglep? módon a tánc gy?zött (Sötét éden), de végül lement a kultúr-blokk is (B?n még ég/Szürkület), de ezután már sajnos nem tudtuk folytatni, mert a basszus-részen valami elszállt és nem sikerült úrrá lenni a problémán...

Utána leh?lés, pakolás, búcsú, majd Terrorral vissza haza - Dagatt nyomta neki ezerrel, de így is csak olyan hajnali négy felé értünk a városba (szóval a Gladiátor/Roxyról lekéstünk :) ). Itt még némi nehézség adódott, amíg megszabadultunk a ritmusszekciótól (mert ugye aludtak végig és kiszálláskor Rolandnak igen látványosan hiányzott a fogalma arról, hogy hol az ördögben is vagyunk - utána Pöpi volt némileg zavarba, hogy most Bánhidára vagy Kertvárosba jön, így kidobtuk ?t is Dózsakertben és együtt bolyongtak tovább az éjszakában :) ). Tibcsy félálomban nyitott a garázst, kipakoltunk, majd iszkoltunk haza, Dinkát és engem kitettek, majd elnyelte ?ket az októberi éj... :)

2006.11.25. - Budapest, Vörös Yuk

El?z? este szólt Balázs, hogy be tudnék-e vállalni ezt-azt a másnapi bulin, amire rá is bólintottam, csak jeleztem, hogy délre valszeg nem tudok odaérni, mert még van egy kis dolgom délel?tt Tatabányán. Aztán ez természetesen el is húzódott, mert az InterCity, amivel terveztem, hogy megyek - lévén siettem - szóval késett 70 percet. Persze csak akkor mondták be, hogy egyáltalán késni fog, amikor az épp aktuális személyvonat elindult (még szerencse, hogy nem veszik hülyére az embereket a MÁV-nál), utána pedig szépen-ügyesen növelték a késés várható idejét, de egy-és-negyed óra után jött a vonat is, Még szerencse, hogy volt ott ismer?s - aki lekéste az induló személyt, mert azt hitte, hogy az majd bevárja az InterCityt, így eltrécselte az id?t (gondolom nem ? volt az els? balszerencsés, aki megpróbálta kiszámítani a MÁV-ot :) )

 Nadeszóval, olyan 2-3 óra tájban odaértem a Vörös Yukhoz, találkoztam pár erdélyi ismer?ssel, akik épp csatos üvegb?l melegítettek - ki is próbáltam :) Persze csak kicsit, mert munka volt. Az els? kapu még zárva volt, így aztán a parkolón keresztük közelítettem meg a helyet. Ott épp Forray Tomi állt ajtót, be is csatlakoztam hozzá, mert máshol épp úgyse volt hasznom, szóval boldogítottam. Az volt a feladat, hogy elzavarjuk a hátulról betébláboló nem szakmai vendégeket, Tomi sikeresen el is zavarta az els? fellép? zenekar egy tagját - de hát az nem reklamált, hogy fellépni jön :)

 Nyitás felé megkaptam a vendéglistát és én lettem a felismer?-ember, szóval kezeltem a cuccot. Nem is nagyon italoztam, mert a másnapi tehetségkutató miatt aznap nem akartam lenullázni magam. Eltébláboltam a bejáratnál, nagyjából hasonló volt a helyzet, mint a Puskinos ruhatár pozícióval, nem nagyon kellett unatkozni, mert mindig akadt józan-v-kevésbé-józan ismer?s, aki szórakoztatott :) Különösen izgalmas volt egy kolléga bravúrja, aki épp el?tte kért pontos beszámolót egy régebbi naplóban közzétett másik kollgéga (aki neki egyébként közeli kollégája :) ) pontos helyszíni szereplésér?l (mert valahonnan sejtette, hogy azért valamelyest tompítottam a tényeken). Naszóval ez a kolléga a kés?bbiek során odaténfergett, már kevéssé volt józan és egyszer csak úgy izomból nekitámaszkodott a mögöttem álló paravánnak, ami lévén nem oldalfal volt és a sráccal együtt oldalra d?lt, rá az oda tett ideiglenes ruhatár fogasaira/kabátjaira. A haver gyorsan fel is kecmergett, nem is lett volna baj - egy kabát sem esett le, meg minden - ez csak akkor jött, mikor egy szintén igen fáradt tbányai haverommal együtt lelkesen nekiálltak elhárítani a helyzetet és ott estek-keltek a paraván körül, leverve minden mozdíthatót, amíg az egyik kidobó el nem zavarta ?ket a jószándékú károkozás láttán :)

 Ezt leszámítva eseménymentesen telt a szolgálat, úgyhogy írnék még a buliról, lévén közben az is volt.
Szóval a koncert idejére otthagytam a posztomat, sikeresen túléltük a röp-pakolást (nem nagyon volt hely semmire, mert az öltöz?ben inkább dobfelszerelések és egyéb cuccok voltak, emberek alig fértek be) de valahogy eljutottunk a színpadig. Az els? sorban ott feszítettek Mészy, Petya és Füsti (boldog névnapot! :) ), mert lejöttek mulatni, úgy volt, hogy ott alszanak nálam és úgy megyunk tovább majd az A38-ra másnap. Na, szóval már úgy beálltunk, meg minden, aztán nagyon vigyorogtak a m?kedvel?k, úgyhogy gyorsan mondtam nekik valami olyasmit - itt eltér?ek a vélemények, de írom a legkedveltebbet - "Amelyik b..zik, az az állomáson alszik!" - onnantól már kenyérre lehetett kenni ?ket :)

 A koncert amúgy jó volt, volt mozgás, mi is jól éreztük magunkat. Csak itt továbbra sem lehetett ugrálni - eléggé alacsony a plafon :) A buli után annak ellenére sokan Petizték és Pöpizték Dagattot, hogy bemondtam, hogy beugró dobos és, hogy köszi, hogy ilyen gyorsan felkészült - és persze tapsot is kapott, de azért, aki sz?ke és nálunk dobol, csak Pöpi/Peti lehet - asszem volt egy mókás rész is, valaki mesélte hajnalban, hogy Dagatt-tól kért valaki dobver?t és mondta "Pöpi adjál már egy dobver?t", mire valaki a bandából szólt, hogy "Nem Pöpi, hanem Dagatt", mire "Jól van, akkor Pöpatt, adjál már egy...".

 Szóval m?ködött a buli, nem unatkoztunk :) Utána pihi, majd vissza a posztra.
Nagyjából 23 óra után lett vége a jegyszedésnek, még mindig abban a hitben mentem át a Kék Yukba, hogy itt aztán nem lesz mulatság, tartogatom magam holnapra, de ott olyan látvány tárult a szemem elé, amit nem bírtam tovább ép elmével :) Az egyik hever? tele volt a tatabányai brigáddal - addig is felt?ntek itt-ott, de akkor ott már teljes volt a létszám. Az összes ismer?s már ezerrel hangulatban volt, nagyjából lejött az arckifejezésr?l - Zéró is már vadul készült a DJ-zésre (az egész család ott melózott aznap :) ) szóval én is bekapcsolódtam a készül?désbe, mert ezt nyomást nem lehett kibírni - szóval beindult a kispoharazás, mert úgy gondoltam, hogy a hideg sör jobban megárt, mint a rövid :) Szóval ment az italozás, zenetánc + megismerkedtünk a mosonmagyaróvári elefánttal :) Tévedésb?l kaptam egy kis whisky kiegészítést a becherovkámhoz - ami színre ugyan stimmelt az enyémmel - még összeöntés után is - de mikor belekóstoltam, rá kellett jönnöm, hogy ez nem az, amire számítottam (ne próbáljátok ki otthon :) ). Aztán volt valami váltás a DJ-knél, Zéró le, utána valami ilyen gót dizsi jött, amire tessék-lássék táncoltunk ugyan, de nem volt túl jó muzsika. Id?nként mondjuk Kata felpattant és boldog-boldogtalant beráncigált a táncrészre és - ami meglep? volt - azok egy darabig bent is maradtak (gondolom megijedtek) :)

 Aztán szép lassan jött a záróra, szálláslakóim is szép lassan magukhoz tértek - már csak Zéró volt mozgásképtelen, de mivel nem haza jött, ?t más mentette meg :) Szóval kisétáltunk az éjszakai járathoz - Füstiék felszerelkeztek valami fokhagymás kenyérrel/lepénnyel, ami nagyon finom volt - na, de az éjszakai járat az nem jött, hanem helyette a normál hajnali - amivel lementünk a Szabadság-hídig. (Kata közben leszált, bár némi navigációs probléma miatt csak egy megállóval kés?bb, de hát egy kis séta a jó leveg?n sosem árt :) )
 Aztán hajnalban át a hídon, fel a szállásra - természetesen csendben-maradási intelmeim csak addig m?ködtek, amíg nem sikerült öt percet szívnom a lépcs?ház-ajtó zárjával :) Na, szóval viszonylagos csendben felmentünk a harmadikra, aztán ott meg a bejárati ajtóval szívtam, kinyitottam minden zárat, de csak nem nyílt - ekkor elfogyott a tudomány. Még szerencse, hogy ott volt Töci is, aki próbából lenyomta a kilincset és láss csudát... :))
 

Aztán az éjszaka eseménytelenül telt - már azon kívül, hogy Mészy mindenhol szellemeket látott és végigparázta az estét :)

2006.11.26. - Budapest, A38 hajó

Szép lassan összerakták magukat a vendégek, Töci némi tanácstalansággal wi-fit keresett, de jeleztem neki, hogy azt legközelebb hozzon magával zsákban, ha akarja, hogy legyen :) Mondjuk végül is lenne - gondolom a szemközti irodaépületb?l sz?r?dik át - csak álnok módra lekódolták, így nem annyira használható. Ha olvassa ezt valami szakember és használható ötlettel áll el?, akkor persze díjaznám ajóégtudjamivel (sör,bor,pálinka,CD,póló, Negativeart koncertjegyek (benne vagy Zéró? :) ) ) - na jó nem, mert az illegális lenne - na, de egy kicsit mégis :)  Naszóval valamiféle aktivitás kezd?dött, Füstivel lesétáltunk reggeliért, addig még Roland aludt - Petya, Töci és Mészy a távozás mellett döntött, mert az el?z? esti tivornyában elszórták minden anyagi javukat v. javaikat (b?kez?ek voltak ugye az adományokkal :) ) és elkísérték Töcit a Vörös Yuk környékén parkoló járgányig. Ja és Töci igazi mecénás volt félálomban, köszönjük neki! - S ha legközelebb hoz zsákban wi-fit, akkor kap a felajánlott díjakból, de lekódoljuk ám delejt, nehogy má' a csóró szomszédok levegyék a sávszélességet! :)

 Aztán elmentek, Roland meg még mindig aludt, aztán ezért még reggeliztünk egy kevés bort - mert, hogy épp Tamás napot is tartottunk - amire nagyon szükségünk volt... :) Amikor már nagyon úgy t?nt, hogy ideje indulnunk - merthogy nem tudtuk mikor kezdünk - ilyen sorshúzásos sorrendalkotás volt - de az biztos volt, hogy Pöpinek kell húznia, mert neki szerencsés a keze. Szóval, amikor már Dávidék jelezték, hogy ?k már megérkeztek, akkor felkeltettük Rolandot, mert az ? készül?dési id?tartama, hasonlít az rádióaktív sugárzás felezési idejéhez (egy fizikus most biztosan a szívéhez kapott valahol, de bízom benne, hogy a hozzám hasonló dilettánsok azért sejtik, hogy mire gondolok, fizikusok pedig ritkán olvassák a naplót :) ). Szóval mikor elhagytuk a lakást, szikrázó napfény fogadott, ami els?re azért elég bántó volt, de id?vel hozzászoktunk - illetve csak hozzászoktam, mert a Szép-család (Roland & Füsti) egyb?l aktiválták a napszemüvegeiket - megint csak én nem voltam rock :)

 Elsétáltunk az A38-hoz, Füsti jelezte, hogy elege van a hidakból :) Addigra Pöpi már összeszedte a bilétákat (kellett neki, mert vendégjegy nem volt és ha nem ? ügyintéz, akkor jegyet vesz - szigor volt :) ) A cuccokat pedig megkaptuk Zitától, aki segített is feltenni a karszalagot. Én már nagyon jól voltam, úgyhogy miután lepakoltam a színpad mögötti öltöz?ben - és nem estem át a színpadon, a korláton, a lépcs?n, a csomagokon, a hangszereken és a kollégákon, inkább visszamentem a bejárathoz és beszélgettem az érkez? többiekkel. Ja, Pöpi ismét bizonyította, hogy szerencsés kez?, mert a 8. helyet húzta ki és ez így jó volt. :)

 Aztán érkeztek az ismer?sök, Joe-ék letáboroztak valahol a kiköt? parti oldalán, mert igen jól felkészültek bortermékekben, hogy egyel?re nem kívánták átverekedni magukat az átjárón. Megérkeztek CasketGarden-ék, rá is kérdeztem, hogy aznap ki fog náluk énekelni, merthogy Isti elég jól mókázott el?z? este és hát ugye akkor még csak úgy 8-10 órával voltunk az után, hogy elhagytuk a Vörös/Kék Yukat :) De mindenki szolid volt, így aztán ?ry úrral kellett átmennünk kajálni egy gyorskajáldába, már a fékezés jegyében :) De ez még kés?bb volt, mert még maradtunk kicsit, hisz jöttek a vendégek. Megjött Anett, Feri, Zoli - a lehet?ségekhez képest köszöntöttem ?ket, dumáltunk, majd lementek megnézni a bandákat - merthogy kezd?dött a m?sor. Egyik tatabányai ismer?s - ismét nem nevezek, mert cinkelni fogok :) - a Szent Gellért térr?l hívott és kérdezte, hogy merre van az A38. Igyekezetem kihagyni minden bal-jobb jelleg? információt, inkább mondtam, hogy Duna folyásirányát követve induljanak el és a következ? híd mellett már ott is a hajó :) Már gyanús volt, hogy nem nagyon sikerül ideérniük, amikor egy órára rá jött a hívás, hogy akkor most a fehér hajó az? Körbenéztem és minden leginkább kék volt körülöttem :) Nos, igen, 50%-os esély esetén más is hibázik :)

 Na, valamikor ezután mentünk át Öryvel a kajáldába - ? is ráért, mert a bandájuk csak utánunk játszott. Csomó jó történettel szórakoztatott, de mivel nem akarom korhatárossá tenni az oldalt, ezért inkább nem megyek bele a részletekbe, elég legyen annyi, hogy ?t még a Zombie Holocaustból ismertem és hát a sztorik is ilyesmik voltak :) Kaja. Vissza, aztán már lassan készülni kellett. Kiderült, hogy sikerült csak a pólót betennem a csomagomba, az inget otthon hagytam - állítólag Roland induláskor mondta, hogy ott látta az ágyon, de hát biztos halkan mondta :) Mindegy, megint rövidujjús koncert lett - a 'regator történetben már harmadszor - már amióta üvöltözöm - :) Viszonylag gyors koncertet terveztünk - végül is húsz perc állt a rendelkezésre - a stáb nagyon profi volt, jó volt velük dolgozni, minden bikán szólt, fények, kontroll pöpec - szóval álomfelszereltség volt. A koncert szerintem jól sikerült, az emberek levették a zenénket, az ilyen közös tapsban, meg mindenben benne voltak, szóval jó volt a buli, nekem bejött :) Aztán át is adtuk a terepet a következ? bandának. Némi pihenés kellett, mert lehet, hogy csak 20 perc volt, de az igen mozgalmasnak adódott - jó nagy színpad, lehetett futkosni :)

 Utána id?vel pakolás - szórakoztató volt felmozgatni az árut a hihetetlenül meredek hajólétrán, aztán nem beleesni a Dunába - végül is ilyen láncmegoldást alkalmaztunk (sorbanállás-adogatás) - végül némi szendvicsmegmentés és sörözgetés is adódott. Vártunk, végül eredményhirdetés, hazamenetel.

 Füsti nem fért be a Terrorba, mert Roland plusz személyzettel indult + Adri is maradt, mert ?t meg csak úgy ott felejtették :) Aztán még volt Anitánk, Joe-nk, Szaszánk - úgy volt, hogy elmegyünk italozni, csak felugrunk hozzánk letenni a csomagjaimat - végül is változott a terv és némi bevásárlás után áthelyez?dött hozzánk a központ és nem mentünk tovább. Füsti némileg ideges is lett, mert a boltban sikerült a kosárban hagynom a cigijét :) ...bár talán az agyvérzés-közeli állapot kifejezés közelebb állt a valósághoz :) Ja, és mikor átmentünk a hídon, jelezte, hogy már tényleg elege van a hidakból :)

 A mulatság végül is úgy keddig tartott nálam, majd Adri, Füsti, Joe még folytatták Tatabányán a Gurulóban, aztán végül is ennyi :)

2006.12.08. - Szombathely, Végállomás

Kicsit macerás el?játék után sikerült a buli, amikor kaptuk a felkérést, még volt egy tatabányai bulink erre a napra kilátásban, de következ? héten visszamondásra került - valszeg a másnapi Sportcsarnokos buli miatt. Mindegy, a lényeg, hogy egy év után ismét tiszteletünket tudtuk tenni Szombathelyen, a Végállomásról eddig csak hallotunk, de ott még nem játszottunk.

 Döme volt a pilóta, Kati is vele jött. Eléggé meg voltam zuhanva útközben - délel?tt szemvizsgálaton voltam, szóval fényérzékeny voltam, mint az új WMD album - így leginkább aludtam, de most legalább nem volt hóvihar, mint tavaly. (Miért is lett volna, ha ilyesmin vagyok, olyankor mindig szikrázó napsütés van, csak, hogy nagyobb legyen a buli :) )

 Megérkeztünk a helyszínre, volt némi sörözés. A klub személyzete nagyon kedves volt, tényleg nagyon hangulatos hely a Végállomás - olyan szinten kiszolgálás volt, hogy ha vettél dobozos sört, akkor helyben fel is bontották neked - ilyet még nem láttam, de kedves gesztus. Rolandék billiárdoztak én inkább csak söröztem. Lassan elkezdték Bloodkingdomék a bulit, jófajta svéd metal-t nyomtak, meglepett, hogy játszottak Amon Amarth-ot feldolgozásként, jó volt a cucc.

 Aztán jöttünk mi, lenyomtuk a teljes m?sort, id?nk volt b?ven, így aztán nem kellett sietnünk. :) Pár hete betanultuk a "Vándor a porban"-t, így amikor jött a kérés a srácok részér?l, hogy játsszuk - illetve "Fogadtunk egy sörbe, hogy nem lesz a Vándor a porban", akkor jeleznem kellett, hogy ezt sajnos bebukta :) Szóval volt minden :) Nem volt számlista, hogy úgy lesz, ahogy sikerül - ennek eredménye az volt, hogy ugye a vége felé már elég oxigénhiány volt, sehogyan sem ugrott be a "Ha lesz hajnal" címe és hát így a konferálása is nehézkes volt,  persze a zenekartól hiába vártam segítséget, amikor mondtam, hogy "Akkor érkezzen a hajnalsugaras nóta" - csak néztek rám, mint a moziban, egyik sem bökte ki volna vagy ilyesmi, de aztán beugrott és ment minden tovább :)

 A koncert után pihengetés az öltöz?ben, h?töttem magam némi vízzel, aztán jött a Bloodkingdom-os csapat + akik még eljöttek - nem érkezett sok vendég, de ?k annál lelkesebbek voltak - utána még volt kis sörözés, meg duma, meg pakolás. Aztán a Terrornál még duma, fotók, majd indulás.

 Visszafelé ismét volt éjszakai Tesco portya, majd mentünk haza :)