2007.11.23. Budapest - Henry J. Beans Pub

Az este úgy indult, hogy találkozom Kaktusz mesterrel valahol, mert fél hat körül végez és hát amúgy is rég futottunk össze, majd most jól pótoljuk. A helyet csak azért volt kicsit kacifántos, mert terveztem egy kis pihenést meló után, de hát akkor ez elmaradt. Végül is a Nyugati mellett találkoztunk és az aluljáróban találtunk is egy megfelelő helyet :)

 Időközben hívtak a Sollenből, hogy nem tudunk-e mikrofont vinni a koncertre - illetve, hogy mikor érünk oda - de jeleztem, hogy a többiek még csak akkortájt indultak, szóval Sollen kezdésig bizonyosan nem érnek a helyszínre. De legalább, mikor hívtam a többieket, kiderült, hogy nincs meg a saját mikrofonom - eltűnt az underground káoszában valahol ... mondanom sem kell, mennyire hiányzott ez a tény, de legalább idén már nincs olyan koncertünk, amire kellene vinni. Nade a végén persze az lett, hogy Sollenék mentették meg az esténket technikailag, de ez későbbi történet.

 Szóval idővel lementünk Kaktuszékkal a helyre, a Sollen már játszott és ahogy lementünk hárman egyből megdupláztuk a nézőközönség létszámát :) Szóval nem indult túl erősen az este, de nem mondom, hogy meglepődtem, mert a hely nem egy közismert feketezenei gyülekezőhely - egyszer voltam ott eddig egy Velvet Revolver albumbemutató rituálén.

 Kaktuszékkal kihasználtuk az alkalmat és kipróbáltuk a kétszemélyes csocsót. Nem voltam a helyzet magaslatán, mert mind Kaktusztól, mind pedig Cukitól megalázó vereséget szenvedtem, de kompenzáltam sörrel :) Ja, a kétszemélyes csocsót úgy kell elképzelni, hogy oldalanként két rúddal - egy kapus, egy csatár-közép-hátvéd-sor (szóval egy mindenessor asszem két bábuval) és hát nagyjából egy méter hosszú pálya, széltében talán normál csocsó-szélte. Szóval nincs túl nagy játéktér viszont akár a WCben is elfér :)

 A zenekar már ott italozott, a Sollen nyomta az északi metalt. Szóval ment a buli, lassan leszállingóztak az érdeklődők. Átszereltünk, szívtam a technikával rendesen - végül is volt a hely, volt a hangosítás és volt a keverő úgy magában, személyzet nemigen - a technikai móka eléggé hajazott a B63-as bulira. Kiderült, hogy a mikrofonbemenet nem fogadja a normál jack-et, így végül Sollen-ék madzagjával sikerült valamelyest megoldanunk a problémát. Viszont a sok technikai ....-ág miatt elment az idő, így talán egy fél óra fért már csak bele, de az végül is hangulatos volt, csak tényeg szívás volt megint a beszerelés.

 Addigra már szépen összegyűltek az emberek, kialakult némi hangulat is. Mentek a dalok, a végén meg szóltak, hogy akkor 5 perc múlva csendespihenő és akkor némileg a program is megakadt. De végül is azért a vége bőven hangulatosabb volt, mint ami lepergett előttem, mikor beléptünk a helyre.

 Utána italozás, majd mikor már elkezdtek kidobálni minket a helyszínről, pakolás. Dagatték bevásároltak a hely melletti törökben (Szeráj :) ). Amúgy meg a Terror-ral valami hihetetlen manőverrel, de sikerült a klub előtt parkolniuk, ami azért valljuk be őszintén nem mindennapos a körúton :)

 Az este még nem ért véget, mert Narancs barátomék jelezték, hogy a Vígszínház melletti italmérésben tervezik folytatni az estét, de én még maradt a Pub felső részén pár újdonsült ismerőssel, akikről kiderült, hogy valamelyikük bajnai illetőségű és a közelben laknak - kb. 120 m-nek mondta a távot, és hogy végül is azért jöttek le, mert úgy voltak vele, hogy ennél közelebb már biztosan nem játszunk a lakásához :) Aztán asztaltársaság-csere, Tináékkal italoztunk, ő születésnapos volt, köszöntve is lett, a sörözés során kicsit megváratta a rá valahol várakozó barátját, de hát hideg volt kint, sör meg akadt bent :) Végül otthagytuk a helyet, mert nem nagyon volt rocker helyszín, sem a zene, sem a társaság. Rolandot felhívtam, hogy küldje el Narancs számát, mert jelen telefonomban nemigen szerepelt. Át is küldött egy számot, aminek a végén egy álmos női hang jelezte, hogy igen rosszkor keresem - na jó, csak valami nyüszügést hallottam, mert igen nagy volt a zaj, de valahogy átjött, hogy nem Narancs hangja (a hívott félnek biztos nincsenek lökött haverjai, akik miatt éjszakára ki kell kapcsolnia a telefont :) ) - a hívás közben jött egy SMS-es pittyenés is, amiben Roland jelezte, hogy bocs, elírta az egyik számjegyet és akkor ez-és-ez a hiteles szám. Valóban az volt, így mentem tovább az éjben, a közeli Serlock Holmes-ről elnevezett helyszínre. Itt vártak Narancsék, be is társultam egy Soproni Démonnal - EZ ITT A REKLÁM HELYE - ez azért volt különleges, mert itt üvegeset ittam és eddig csak a a Rock Randevúban - EZ MEGINT A REKLÁM HELYE - futottam össze vele, ott csapolt változatban (úgyis nagyon finom :) ). No, beszélgettünk, amiről ilyenkor beszélgetni lehet, aztán itt is bekövetkezett a záróra és láss csudát Naranccsal átmentünk az Íjász nevű helyszínre (onnan 4 körül tettek ki minket), ami azért érdekes, mert a B63 után is végződött anno az este, szóval a párhuzamosság ennél a pontnál már végképp tagadhatatlan. :) Ha jól emlékszem, a végszó az volt, hogy mindenképpen meg kell néznem a Pink Floyd-tól a The Wall-t, mert az fasza :) Aztán hazapályáztunk. 

 Ezúton is köszönjük a Sollen zenekar meghívását, a buli fasza volt, az utójáték fasza volt, csak az az átkozott technika húzta le az estét :)
 

2007.11.17. Tatabánya, November Rock Night

Sokáig kerestem a szavakat, miképpen tudnám körülírni az aznapi eseményeket, de leginkább a "sajnos alig emlékszem" költői kitétel tapint rá a lényeges kérdésekre :) Az egész valahogy úgy kezdődött, hogy hosszú tervezés után aznap délutánra jelöltük ki a még szeptemberben beszerzett áfonyalikőr elfogyasztását Árpiéknál és ennek megfelelően cselekedtünk :) Fogyasztottuk a finom áfonyásat, egy kevés sört és sokat Kriszti finom melegszendvicseiből, aztán idővel egy családi taxival átjutottunk a Puskinba. Már az Alhana ment mikor beértünk, úgyhogy a már helyben lévő ismerősök üdvözlése után nem is voltam rest menni az öltözőbe és készülni a többiekkel. Ment is minden, mint a karikacsapás. A mindenféle díszletek miatt csak a kisebbik Agrezászlót tudtuk feltenni, de pont elég volt, hogy tudjuk mi vagyunk fent. Pakolás. Aztán ment a rocknroll :) Jó volt korán játszani - valamivel 20.00 óra után kezdtünk, szemben a tavalyelőtti hajnali jóégtudjahánnyal - a közönség elemében volt és mivel elég sokat játszunk mostanság Tbányán, kicsit megváltoztattuk a programot - pl. nosztalgiáztunk és a Hattyútánccal kezdtünk, csakúgy, mint az második Metal Millenniumon /ami nekünk az első volt és mert, hogy ez a Metal Millennium utódrendezvénye és abból ez az első és ezúttal nekünk is az első :) /

 Aztán jött a meglepetés, merthogy fel lettem köszöntve - tényleg nem készültem, kicsit meg is zavarodtam, hogy mi van :) Aztán kaptam egy üveg pezsgőt, onnan már ment, hogy mi a teendő. Megitattam a zenekart és mivel úgy gondoltam, hogy az nem nagy show az érdeklődőknek, hogy a banda pezsgőzik a színpadon (még akkor sem, ha olyan faszák a fények, mint aznap este voltak :) ) inkább leadtam az üveget az első soroknak, fogyasszák egészséggel - ezzel is tudatosítani az emberekben, hogy bár az elsősori lét általában nehéz, bizonyos kiváltságokkal azért jár :) Nagyon hangos buzdítást kaptunk a visszajövetelre, ami tök jól esett és jött is a zenész-táncos Sötét éden :)

 Utána főleg a fogyasztással és a jóérzéssel voltunk elfoglalva. Mókáztunk Tibcsyivel :) Bandáztunk Fekete Seregékkel, de jó fejek lehettünk és ők is, mert nem ébredtünk kardélen :)  Kalapácsék is befutottak, így Kicsiékkel is italoztunk és igazándiból jól telt az egész este, hajnal - volt tánc is :) Szóval kicsit zavaros a befejezés, de a Puskin valahogy mindig ilyen - kivétel, ha rendezők vagyunk, vagy ha későn játszunk - de mivel nem állt így a helyzet, így bepótoltunk mindent! :) Biztos ezen kívül egy csomó hasznos és tanulságos dolog is történt aznap este, de hát ha nem gond, akkor ez most kimarad :) A lényeg, hogy köszönjük Fecának és a Cross Bornsak a meghívást - jut eszembe, elfelejtettem megdicsérni Atesz dögös mocsárvidéki rock\\\'n\\\'roll kiállását, Tibcsyvel végig szerelmesek voltunk belé :) - szóval köszi a lehetőséget, nagyon jól éreztük magunkat :)

2007.11.03. Budapest, Total Metal Klub

Utánanéztem a zenekari archívumokban - utoljára 2002. március 2-án játszottunk itt, még Seller Lacival - hjaj, nosztalgia, kérem, nosztalgia. Azt hiszem akkor születésnapja is volt a helynek, volt torta, meg minden, ja és asszem a Sundone volt a másik zenekar, aki tolta még aznap. Szóval rég nem voltam a helyen - kicsit még nosztalgia, hogy először a \\\'90-es évek vége felé estem be ide, Dies Irae koncertre érkeztem, mondták a srácok, hogy tolják majd a nagyvárosban és a Rudi nevű szórakozóhelyen sikerült kalandossá válnom, így hát vonatra fel és valami metróállomáson belőttem az utcát és jó darabig el is találtam, utána már kóborlássá fajult, de végül láttam egy világító lejáratot, gondoltam megkérdezem, hogy hova is mehetek, s mikor leértem - ugye életveszélyes a lejárati belmagasság :) - szóval nem is nagyon kellett kérdeznem, mert kihallatszott valamelyik híres DI nóta - talán a Tolókocsis, vagy a Postás halála esetleg az, amelyik egy festettszőke rockerlány brutális lemészárlásáról szól :) Szóval a lényeg,hogy vannak élményeim a hely kapcsán.

Valszeg Timon-nak is vannak élményei, mert saját bevallása szerint már két órája várt minket az utcafronton :) Saját bevallása szerint valamit régen csinált ott és most szemrevételezi a helyszínt. Mondjuk persze nem tesszük fel a kérdést, hogy mit is csinált régebben Timon ott az utcafronton :) Mindenesetre parkolóhelyet nem foglalt, az biztos :) Mondjuk az ottani parkolási élethaláljarcot ismerve, ha megpróbálja lehet, hogy csak egy menő-manó felfestést láthattunk volna belőle az aszfalton, de már azon is állt volna kocsi. Volt némi körözés, aztán némi anyázás, amíg várták a mögöttünk álló közlekedők, hogy kipakoljunk - és persze csomó jó ötletük volt, hogy hol és mikor kellett volna megoldani a kirakodást és ez mind eltért az aktuális körülményektől :) Lepakolás, sörözés, várakozás. A pultnál összefutottam a koncert létrejöttét előremozdító Angyallal - neki ezúton is köszönjük :) Érkeztek az ismerősök, és hála az égnek a koncert kezdetére már volt ott 15-20 ember, akikkel már el is értük a teltházat és meg volt a lehetőség arra, hogy tényleg hangulatos buli készüljön. Asszem lement a teljes program, időben is kezdtünk - itt is időhöz voltunk kötve. Valszeg a Marco Polós est lesz az egyetlen, amikor nem lesz különösebb időzár a bandán /már a nagyfalui bulik közül :)/. Párszor a tisztesség kedvéért fejjel büntettem Dávid gitárját, de különösebb sérülés egyik oldalon sem történt. Aztán levonulás és pihi. Még kb. egy órát maradtunk, aztán pakolás felfelé, majd újabb forgalomkorlátozás (hihetetlen, hogy mekkor forgalom van arrafelé :) ). Hazafelé még ettünk valahol valamit és azt hiszem bántottuk Timont kicsit, csak hogy szokja :) 

2007.11.02. Győr, V2 hajó

Kellemesen nyugis napnak indult a péntek - addigra már úgy-ahogy kipihentem a Wigwamos Akela búcsúkoncert eseményeit :) Ez ilyen hosszú hétvége volt, így a pénteki koncert sem okozott nagy problémát - általában ilyenkor gond van azzal, hogy mikor érünk oda. Szóval minden csak kényelmesen ment.

Lackó hajójával mentünk, a cuccokat Dagatt vitte külön a Terror-ral. Útközben kellemes volt a hangulat :) Lackó a helyszínre is odatalált, pedig nem nagyon tudtuk - mondjuk abból azért sejtettünk valamit, hogy a hely nevében benne volt, hogy hajó :) Szóval beparkoltunk a Terror mellé. A srácok is nemrég érkezhettek meg, mert még csak akkor nézegették a helyet. Pakoltunk és nekiálltunk sörözgetni.

 Először alig voltak a helyszínen, de szép lassan beszivárogtak a nézelődők és már egészen működképesnek tűnt a mulatság. Jött a pakolás, színpad, technológia hiányában végül is intro nélkül csaptunk bele a lecsóba és ment a móka. Akadt némi mozgás is, de inkább csak néző volt a közönségünk, amivel végül is nincs semmi gond, mert túl gyakran nem játszunk Győrben - de azért látszott, hogy a szövegek mennek és annyi zúzás épp volt, hogy ne érezzük magunkat egyedül a rokkolásban. A lényeg, hogy kellemes hangulat kerekedett, aztán elpakoltunk és jött az Endless River.

 Itt most sajnos nagyjából vége is szakad a beszámolónak, mert hivatalos voltam egy győri városnézésre és italozásra, így nem a többiekkel mentem haza, bár a beszámolók szerint ők is nagyon jól szórakoztak - főleg, mikor felmerült az össze-vissza kattogó metronóm esete - s eme esetet fedje jótékony homály! :)

2007.10.22. Tatabánya - Klipforgatás

 Az ügy viszonylag bonyolultan indult - előző este az A38-on voltunk Dark Tranquillity koncerten (volt ott más is, de azoknak csak Lackó tudja a nevét :) ). Aztán utána Dagatt, Geri és Lackó ott aludt nálam, mert másnap hajnalban Lackó ment vissza melózni Tatabányára, Dagatt és Geri pedig a Terror-t hajtva mentek a forgatásos cuccokért a Sánta Balázs rendező által megadott helyre. A hajnali török-ös étkezés után még csatlakozott a ramazurihoz Rózsa és Sé is, de a pontos részletekbe nem mennék bele, mert itt-ott kissé zavaros számomra, de kevesen voltunk akkor már szomjasak :) /És külön köszönet a debreceni kommandónak - Tóth Csabinak és Sátánnak - mert hatékony közreműködésük nélkül nem jutottunk volna el a Hunor nevű helyszínre, ami nagyszerű bemelegítést biztosított az A38 elé.

 Nade a lényeg, hogy mindenki lelépett kilenc felé, aztán még pilledtem egy darabig és olyan öt felé értem másik haza (Tatabánya). Összepakoltam magam és jöttek értem a srácok, majd némi navigáció után csatlakoztunk a stáb azon részéhez, akik elugrottak bevásárolni a két forgatás között (délután felvettek pár részt a sztorihoz) és odavezéreltek a város egy kies részén található gyárépülethez - vagyis annak maradványaihoz. Meleg már akkor sem volt, de ez még kicsit romlott a nap folyamán :) Bepakoltuk a cuccainkat, majd próbáltuk összellítani, hogy végül is hol legyen a mi, stb.

 A bepakolásnál adódott némi móka, mert az épületet nem lehetett dirketben megközelíteni. A parkoló és a bejárat között volt két sínpár (négy botlási lehetőség), dzsungel-dzsumbuj (dús alnövényzet), hogy ne  lássuk hova lépünk, sötétedés (hogy még jobban ne lássuk hova lépünk), a célegyenesben pedig egy magas-dzsumbuj (hogy ne lássunk semmit) és egy csatorna (amibe bele lehet esni, de legalábbis földre visz). Szóval így bajlódva hoztuk-vittük a cuccokat - Pöpinek volt is egy kalandja, hogy hirtelen eltűnt a lábdobbal a növényzetben, hogy még a kalapja sem tűnt elő. Mikor Roland rákérdezett, hogy mégis mit csinál, akkor azt a választ kapta, hogy "Így szoktam letenni!", meg, hogy "Pihenek!" :) Szóval azért akadt kaland :)

 Pöpinek leraktuk a dobszőnyegét, majd miután összerakta rajta a dobot, nekiállt egy kisebb sziklakertet építeni a szőnyeg széleire. Azelőtt is jellemző életveszélyes mókákat művelt -mindenféle betonlapokat pakolt magához dobszőnyeg-alapnak. Elég megerőltetőnek tűnt, így leginkább nem segítettünk neki. Balázsék hoztak csini kesztyűket - azzal biztonságosabban ment a pakolás. A sziklakertnél már kisebb tárgyak kerültek mozgatásra, abba már belementem :)

 Nem készültem védőitallal, merthogy az előző nap eléggé levett, de a későbbiekben már érezhető volt, hogy nagy szükség lenne rá. Pöpi hozott valami keserű italt, Rolandnál is akadt némi bor, ezeket igyekeztem felváltva használni - így valamelyest elviselhetőbb volt az este :)

 Nade, az első körben elkezdtünk felvenni egy szereplős részt. Anikó volt betekerve, bekenve mindenféléle mocskos dologgal és hát melege sem volt és miközben mi játszottunk és rokkerkedtünk a zenére ő a gödörben, ahol többé kevésbé mi is tartózkodtunk, csúszott-mászott, ami biztosan kellemes volt, mert amúgy igen hűvös volt :) A sztorit nem is nagyon akarom most lelőni, már csak azert sem mert nem tudom töviről-hegyire, nade szóval ilyesmik voltak a következőkben. Különböző szögből lettek felvéve mindenféle helyzetek. Főleg az volt kellemes, amikor még mászkáltunk is a gödörben - ez nagyjából úgy nézett ki, mint egy ilyen inverz kőrakás - a hangyalesőknek vannak ilyen cuccaik, csak homokból, hogy ne tudjon kimenni, aki már belesett, na itt kövekből volt, ahol lazán mozogni nem nagyon lehetett, leginkább csak esni-kelni. :) Ja, a gödörben még volt egy bazi nagy szikla, ami tényleg nagyon-nagy volt, felettünk meg pár beszakadt emelet - a tetővel is lehetett macera, mert esett be ott az eső, ja és az egész egy nagy gyárcsarnokban volt. (Most már aztán mindenki tud mindent :) ) Naszóval úgy nézett ki, mintha valaki ráejtett volna az épületre egy nagy sziklát, az meg végigment a földszintre. Sok egyéb kődarabbal, oszlopokkal volt még bélelve, meg betört ipari ablakok. Szóval leginkább metal volt a környék, de rock sem volt kevés :)

 Aztán legvégül Pöpire összpontosult a figyelem, addig ritkán látszott, mert a füstgép jól betakarta :) Lement pár felvétel, aztán kezdődött a pakolás része. Időközben már esett az eső, nem is kicsit, melegebb sem lett, szóval mókás kipakolás következett a Terrorba. Hazadobtuk a zenei cuccokat, meg a zenekar nagyobbik részét. Lackóval csak ketten fértünk a gépbe a második körhöz, mert akkor hoztuk el a kamera sínjét, állványokat, meg egyéb mókás cuccokat - amik hála az égnek nehezek is voltak, amellett, hogy ritkán lehetett jól megfogni őket - ja, meg esett is, meg voltak sínek, ahol jól meg lehetett botlani - csupa móka-kacagás volt, de persze tűléltük :) Elbúcsúztunk Balázséktól, majd Lackó kodobott otthon ő pedig ment tovább Tatára a Terrorral.
 

2007.10.20. Esztergom - Molothow Liget

Ez a koncert elég erős programmal indult - Embers, Arcanum, Tesstimony - az egész támogatására használtuk fel a HungaroConnection pályázat hazai fordulóját. Mindenképpen történelmi volt az este, mert hosszú évek után ez volt az első olyan esztergomi bulink, amikor ténylegesen azok a zenekarok játszottak, akik rajtunk kívül előzetesen meg lettek hirdetve :) Az pedig már csak hab a tortán, hogy az első olyan este volt, amikor a meghívott osztrák csapat meg is érkezett! /+játszott is/ :)

 Az Embers kicsit késve érkezett, bár az egyik gitárosuk hamarabb jött - ő nem szombathelyi, hanem Szentendrén lakik - sikerült is angolul beszélgetnünk egy sort :) Mivel nem nagyon ismerek minden tagot náluk látásból, de legalább úgy volt, hogy ők még javában úton voltak, így logikusnak tűnt, hogy az Arcanumból van, ahol az énekesről tudtam ugyan, hogy magyar származású, de hát a srác gitárral volt. De nem volt gond, mert ugye ők is nemzetköziek, szóval kedélyesen elbeszélgettünk, aztán idővel kiderült, hogy magyarul is folytathatjuk :)

 Befutott a Tesstimony is és idővel az Arcanum tagjai is befutottak. Természetesen igyekeztünk jelesre vizsgázni vendégszeretetből - ez pedig itthon azt jelenti, hogy sok-sok töményt kell meginniuk velünk :) Dzsinya csakhamar ki is futott a mézes-barack készletéből :) Utána főztem nekik pizzát :) Eredetileg Don Pepét gondoltam, de Dzsinya meggyőzött, hogy van itt sokkal faszább is és hát bepróbálkoztam ott. Mivel mindenféle infók nélkül hívtam, ezért elhúzódott az egyeztetés - mindenáron valami mindentbeleésrája pizza volt az ajánlat, de igyekeztem magyarosra konfigurálni, mert hogy magyarok-vagyunk-vagy-mi :) Na jó, csak a hazai ízek miatt, de hát mint tudjuk a gulyásos-pacalos pizza nem annyira elterjedt, de hát nem is akartam rögtön végezni a srácokkal egy laza pacal-pizzával :)

 Aztán kiderült, hogy elfogyott a váltópénz, Roland-ék bent szedték a beugrót és jött a hír - jeleztem meg, hogy oldja meg rugalmasan, aztán mentem ki a városba apróban dúskáló helyet keresni. Mondjuk Roland nem hitt a dologban, legalábbis erre következtettem az \\\'Jól meggondoltad? Esztergomban, szombat este?\\\' kérdéséből :) Viszont saját meglepetésemre már a második helyen találtam olyan igényt, hogy megszabadítsam őket aprópénzüktől :) Ez mindig ilyen tapogatózós diplomácia jellegű cucc. Nem lehet úgy berontani, hogy van 5-6000 forintom, amit be kellene váltani, hanem óvatoskodni kell. A helyek nagy részének szintén szüksége van váltópénzre - mondjuk, ha a helységben látszik nyerő-automata, akkor az már jó jel :) Naszóval a fel tudnátok váltani egy ezrest az alapkérdés, ami aztán attól függően folytatódik, hogy mennyire rugalmasan megy a váltás. Most úgy adódott, hogy volt egy csomó ötvenesük - ez már kicsit kicsi nekünk, de szükség törvényt bont. Ellenben az ötvenesek nem voltak elegen, ezért a szükség még inkább bontotta a törvényt kb. 2000 Ft értékű 20 forintosig - ezzel egyben bebiztosítottam magam, hogy a következő harminc évben ne kelljen 20-ast váltanom az Intersparban (a bevásárló kocsihoz ugye :) ). Naszóval siker koronázta a tettet :)

 Az Embers csúszott még magukhoz képest is kicsit, ráadásul azt hiszem valami probléma is lett a lábgépükkel, így a helyzet úgy hozta, hogy három-négy nóta után el kellett hagyniuk a színpadot. Négy zenekaros program sajnos nem enged meg egy bizonyos csúszás utáni rugalmasságot, sajnos ez most így jött ki. Ezidőtájt mondjuk nem is nagyon voltam lent, mert váltópénzért futkostam, meg kint dumáltunk Arcanumékkal.

 Ők jöttek másodiknak - szerintem elég jó produkciót nyújtottak és náluk láttam az első olyan élő példát rá, hogy létezik olyan, hogy ha az énekes mondja a közönségnek, hogy jöjjenek előre, akkor előfordulhat, hogy tényleg előre megy valaki :) OK, itt is csak egy fő mozdult rá, mindenesetre valszeg továbbra sem veszem be ezt a repertoárba, már csak azért sem, mert én se mennék be csak úgy kérésre sehova :) A végére már néhány nótánál tök jó pogo alakult ki, szóval ment a mozgás és végül is a srácok tök jó élményekkel távozhattak a színpadról, mert hát végül is az első itteni koncertjük volt, ami kevesebb mozgást szokott jelenteni - ilyenkor inkább csak megnézik a zenekart.

 Utána Tesstimony - Balázsék jó hangulatban vették át a színpadot :) Nyomták az északi fémslágereket. Az egyik nótánál Csiga körül kezdett a technika ördöge mutatkozni, így idővel Dávid cuccára cserélődött az erőlködője - közben Balázs kifejtette, hogy rock\\\'n\\\'roll egy gitárral is rock\\\'n\\\'roll és nem is érti, hogy miért is kell két gitáros a színpadra :) Szóval végül is fasza bulit nyomtak, a végén egy Type-O feldolgozással, amiről először azt hittem csak egy poén lesz, de teljesen lenyomták :)

 Ekkor már olyan hajnali egy lehetett, lassanként színpadra mentünk. Jött néhány elmaradhatatlan Kisbér-Kisbér kántálás :) Talán a Sable-magasztalás maradt csak el (megjegyzem, hogy most már a jelenlegi felállás 3/5-e játszott anno a Sable-ben :) - ha legközelebb Dagatt kisegít valahol, akkor lehet, hogy már le is nyomhatunk egy régi nótát :) ). A buli lement, jó volt, a hajnali időpont ellenére azért még maradt energia az emberekben :) Aztán pakolás, búcsúzás és go home :)

2007.10.05. Tatabánya - Roxxy Music Café

Itt leginkább csak a koncert dolgai történtek, mert mulatság szempontból inkább a másnapi Zorall koncertre és az utána szokványos hajnalig-mulatságra gyúrtam.

 Nem sokkal 8 után értem a Roxxy-ba, addigra már az előttünk játsszó Art of Darkness már ott volt, épp küzdöttek a cuccal. Végigköszöngettem, majd lassanként összekaptuk magunkat és beültünk az ajtóba Rolanddal, Lackóval meg néha Dáviddal beugrót szedni és pecsételni, ahogy azt komoly emberekhez illik. Volt jegy is meg minden, de Lackó nem akarta tovább terhelni a világot azzal, hogy sorszámok szerint sorrendbe is tegye őket :)

 Az Art of Darkness lenyomta a show-t, továbbra is ilyen trash-es muzsikát nyomnak. Utána jött Lacika és átvette a beléptető pozíciót, majd cuccoltunk színpadra.

 A koncert elég kellemes volt - Rolanddal megtettük a most már szinte szertartásos bemelegítő lépéseket :) Elég hosszú volt a program, volt mozgás is, figyelem, fegyelem - szóval kellemes koncert volt - még ha itt a Roxxyban nem is lehet kilométereket futkosni a színpadon, de legalább gyakran ütközni lehet a többiekkel :)

 Buli után rehabilitáció az öltözőben, eléggé felforrtam, Rolandtól kértem is két üveg vizet :) Még segédkeztem a pakolásnál, aztán mikor végeztünk léptem is, így a mulatság része kimaradt - vagy inkább áttevődött a szombati napra :)

2007.09.15. Sepsiszentgyörgy - Sportcsarnok

Most korábbi indulást terveztünk - elvileg a szokásos este tíz helyett nyolc órát tűztünk ki. Volt pár tíz percem otthon, gyorsan összepakoltam a cuccaimat, gondoltam majd az InterSparban veszek kazettát a videokameránkhoz, mert a héten elfelejtettem felhajtani számára a betevőt. Természetesen mire odaért a jármű hozzánk, addigra már felelősen gondolkodó ember nem tervezett volna azzal az üzlettel (este 9 körül zár :) ), így aztán pályamódosítással a Tesco-t vettük irányba, ott aztán kiderült, hogy kőkorszaki géphez nem tartanak már ilyesmit - és persze Budaörsön is kiderült, de ott már vettem helyette egy üveg bort, ami bár nem javított technikai felkészültségemen, jobban be tudtam kapcsolódni a kocsibeli éjszakázásba.

 Csoszkó és Tamás volt a pilótánk, ők már nagyrészt megszoktak minket, így nem sikerült számukra meglepetéseket okoznunk - mondjuk Pöpi nosztalgiázott és egy üveg  \\\'csinzánóval\\\' kardozott útközben - egyből beugrott, hogy amikor utoljára csinált ilyet, akkor kért a boráros téri McDonald\\\'s-ban pacalt, majd mikor mondták, hogy itt ilyen nincs, akkor "Mindegy, akkor adj egy sört!" adta meg a lehetőséget a vendéglőnek való bizonyításra :) Pár órára rá meg majdnem kinyírták egymást a Black Leaves-es Győrik Szabival, arrará pedig meg már roppant szerelmesek voltak egymásban. Igen, kicsit azért aggódtam :) Bár most, ahogy így belegondolok - elvégre már két hete volt ez - szóval nem is azzal kezdett, hanem egy üveg hubival - ennek kapcsán Ecsegfalván elkövetett csínytevései ugrottak be - amit később elalvás után megosztott mindenkivel :) Persze, a csinzánót (fogalmam sincs hogy írják :) ) már egy román benzinkútnál vette méregdrágán :) Na, szóval mentünk Szegednek. Ott aztán Roland heves vitába szállt a népekkel, miszerint Makón a paprika híres és nem a hagyma, de mivel Makón minden tábla krumpli eladását hirdette, ezért a békét a Makón a krumpli híres végeredménnyel zártuk. Persze voltak még mókák, de hát hosszú az út és nagy a család :)

 A határ átlépése után még Csoszkó vezetett és ismét bebizonyította, hogy őt bizony mindig megállítja a rendőr - ezúttal román hivatalos személy volt (a későbbi út során, a falvak közepén ill. között állomásó rendőrautók mellett később is ugyanez a személy állt, így biztosra vettük, hogy a román közlekedési rendőröket bizony klónozzák, ami az országban uralkodó közlekedési morál mellett ésszerű megoldás, már ha figyelembe vesszük az úthoz közel álló páncélozatlan biológiai bármi várható élettartamát). De nem volt semmi, mert nem nagyon tudtak szót érteni és tovább lettünk intve - pláne, hogy jó túrista módjára úthasználati matricánk is volt :)

 Ismét kiderült, hogy a táblák csak tájékoztató jelleggel vannak az út mellett, a sebességhatár a csillagos ég volt, az útviszonyoknak megfelelő sebesség megválasztása pedig erősen tartott affelé. Egy két pihenőnknél - főleg, amikor egy erdőben, töksötét útszakaszon, még épp fény alatti sebességgel közlekedő kamionok gyakori előfordulás mellett kellett megállnunk, ráadásul Roland valamit matatott a csomagtérben és ajtózárásig nem volt hátsó világítás, szóval volt pár pillanat, amikor nem fogadtam volna magunkra, de azért összejött.

 Koradélután érkeztünk Szentgyörgyre, készítettünk egy fotót a táblánál - ott le is merült a fotómasinám - aztán mentünk a Sportcsarnokba. Ott már javában folytak az előkészületek, Martinka Jancsi üdvözölt is bennünket, bepakoltunk az öltözőbe, ittunk áldomást az alpolgármesterrel - a pálinka nem kicsit volt hatásos és nem kicsit volt sok :) Kaptunk finom szendvicseket is, szóval nagyon jól voltunk tartva. Ezután a szállásra mentünk, de mivel igyekeztem beszerezni némi vásárfiát, ezért a szállás melletti piacot is célba vettük Tamással és Pöpivel. Vettünk mindenfélét, de leginkább áfonyalikőrt és mézet. Mikor Pöpivel kijöttünk az utolsó boltból, Tamást nem találtuk (ő addig kint maradt a mézekkel), ezért visszamentünk a szállásra, mikor aztán ott sem találtuk, visszamentünk a piacra. Csakhamar észleltük, hogy ott behúzódott az egyik italmérési egységbe, csatlakoztunk is hozzá, nehogy eltévedjen :) Nem maradtunk sokat, mert még kellett egyet aludni.

 Alvás után vissza a helyszínre. Akkor kezdett a Black Leaves, akik az eseményre egy tűzpiros tűzoltói járgánnyal érkeztek - nem sokkal színpadra állásuk előtt, ami azért nem kis teljesítmény, mert úgy volt, hogy korábban indulnak nálunk, rövidebb úton :) Persze meglátogatták Albi szüleit és ez némi késést eredményezett :)

 Találkoztam Lacikáékkal, akik egyből sörözni invitáltak, ami olyannyira jól sikerült, hogy Pöpinek kellett jönnie értem, hogy elcibáljon vacsorázni :) Ott találkoztunk Benjivel, váltottunk néhány szót és átadtuk a zenekar ajándékait. A vacsora nagyon finom volt, el is húzódott kicsit. Majd mentünk vissza italozni a kültéri söröztető részre (a csarnokba nem lehetett bevinni italt, előtte voltak a pultok/csapok). Volt fogyasztás rendesen, mert kétszer nem tudtam ugyanolyan sört venni. Lacikáék még vacsora előtt meghívtak egy Hargitára, a visszahívást már csak Ciuc-ban tudtam megtenni, de amikor újra fordultam, már temesvári sör volt a nyertes, végül pedig csapolt volt. Dimmu ismét meginvitált minket az Almási barlangokhoz, remélhetőleg jövőre tudunk majd úgy menni, hogy nem koncertezni, hanem egy hetet ott tölteni és megnézni a vidéket - előtte lehet, hogy be kell majd hűteni a tartalék-májat :) Most kaptunk szép prospektust a helyről, remélhetőleg összejön majd az út.

 Már ment a Judas Beast, amikor Pöpi elkezdte felállítani a kis-színpadot (Nagyszombat óta úgy hívjuk a helyszínt, ahol Pöpi összerakja a dobját még mielőtt színpadra vinné). Majd utánuk pakolás és irány színpad. Segítettünk Krisztinának a sorsolásban - ajándéktárgyak mentek ki tombolára. Aztán mikor minden nyertes hozzájutott a nyereményhez, ment az intro.

 A buli jól sikerült, igyekeztem teljesíteni a buli előtt megkapott kívánság-listát, mit, kinek, miért küldjünk :) Néha kicsit túl sok füstgépet kaptunk és tök eltévedtünk a színpadon, de sikerült megúsznunk az ütközéseket :) Amúgy jó volt a hangulat. Kellemes rock-est volt :) Lejövetel után kicsit meghaltam, mert elég jól kiugrabugráltam magam :) Megindult a sosem túl sikeres próbálkozás, hogy megleljük az összes zenekari tagot a fotók és aláírások céljára. Persze a történet kétirányú volt, hiszen mi is elvártuk a plakát-dedikálásokat - a végeredmény megtekinthető a fotók között illetve most már a próbáhely-garázs falán :)

 Nem sokat maradtunk a koncert után, mert úgy terveztük, hogy hajnali négy felé indulunk. Ez kb. másfél óra alvást jelentett a pilótáknak. Elbúcsúztunk az ott megjelent barátoktól, a szervezőktől, a helyszíntől és visszamentünk a szállásra. Ott zuhany, majd alvás. Roland úgy döntött, hogy egy órára nem fog lefeküdni és italozással töltötte az így támadt szabadidejét + megtalálta és kitöltötte a panzió vendégkönyvét (az eredmény szintén látható a képeknél!). Hajnalban indulás haza. Ez viszonylag eseménytelenül telt, mentünk, mentünk, senki sem volt túl jól :) Tamásnak ütemezett töltéssel sikerült némi árengedményhez jutnia az egyik kútnál, ami igen jól jött mert már eléggé csekély lej-készletünk volt :) Aztán mentünk-mentünk-mentünk végül meg hazaértünk :)

 Végezetül ezúton is sok sikert kívánunk Benjinek a gyógyuláshoz! Valamint ezer köszönet a szervezőknek - Nagy Krisztinának és Martinka Jánosnak (ERSZI) és mindenkinek másnak, aki lehetővé tette, hogy mi is részt vehessünk a segítésben! Köszönjük Tamásnak és Csoszkónak, hogy egy darabban hoztak-vittek minket! Köszönjük Lacikának, Dimmunak, Pálffynak, Jocónak az italoztatást és az invitálást! Jómagam külön Bibicnek és Rózsának, hogy nem vertek nagyon szemmel a keveredésért! :) Szóval mindenkinek mindent, remélhetőleg még összefutunk valahol! :)

2007.09.01. Budapest, Vörös Yuk - Antiparádé

 Az előző napi Antiparádé kezdés és ilyen olyan elszállásolási megoldások miatt olyan reggel nyolc felé értem haza, végigaludtam a napot, aztán mentem fel újra a Yukakba, mert besegítettem Balázsnak a szervezésbe és igyekeztem megoldani, hogy lehetőleg jelentősebb csúszások nélkül menjen le a szombati nap (is). :) 

Hat körül értem a Yukba, még nem ment a beléptetés, így aztán lecseréltem az előző napi programokat, beszéltem az aznapi technikusokkal, múlattuk az időt. Aztán olyan hét körül megérkeztek a többiek - megnyitották a pultot, ment a lepakolás, ilyesmi.

 Az első banda némi késéssel érkezett, de viszonylag gyorsan beálltak és lenyomták a bulit. Utánuk gyorsan felpakoltunk - sikerült a zászlót is rögzíteni némi cellux bevetésével - bár az A-betű eltűnt a kontroll mögött, meg Pöpitől sem sok látszott, de fent volt :)

 Hogy beleférjünk az időbe le kellett húznunk a Puszta lét és a Soha már dalokat a programból (ez utóbbi miatt Kata palotaforradalmat helyezett kilátásba az este egy későbbi pontján :) ).

 Mindenesetre a korai időpont ellenére jópáran megjelentek és kellemes hangulatú koncert kerekedett. Mondjuk a szokásos Vörös YUk-as problémák előjöttek - nem nagyon lehetett futkosni-mászkálni a színpadon, meg úgy általában elférni sem könnyű. Ilyenkor igyekszem minden lépésnél figyelni, hogy ne essek-keljek, lépjek rá, rúgjam fel, üljek bele - illetve kerüljem el más hasonló manővereit :) Sikerült, mindenki túlélte :)

 A koncert után lementünk az öltőzői pokolba - a színpadon is forróság volt, az öltözőben mindössze a levegő nem mozdult :) Mondjuk volt fent ventillátor - amiről csak a Christian Epidemic koncert után derült ki, hogy addig nem fújt, hanem szívott :) Na szóval, utána ott folytunk szét, próbáltunk nem útban lenni.

 Pihegtünk, túléltünk - Pöpi hosszan kereste valamelyik cinjét, amiről később kiderült, hogy azért nem leli, mert rátette a cinek tokját :) Jómagam ugyanezt követtem el, csak a telefonom tokjával. És persze szemem sem rebbent, amikor a problémám megoldásaként Pöpi javasolta, hogy hívjam fel magam :)

 Szóval folyt a túlélés. A színpadon csak még forróbb lett a pokol - Epidemicék többen is vannak + a ventillátor még ott sem ontotta a levegőt :) Mikor szóltam nekik az utolsó öt percről, Imi gyakorlatilag lemenekült a színpadról és lejött levegőzni - az öltözőbe - sokkal nem került előrébb, aztán valamilyen fondorlatos módon visszacsalogatták a színpadra, így lemehetett az utolsó nóta is.

 Az utolsó daluknál elkezdtük felvinni a cuccokat, hogy a CE tudjon hova pakolni és a Fagyhamunak se legyünk útban, ez sikerült (ezért nem is tudom, hogy Imit mivel csalogatták vissza :) ).

 Aztán már lehetett járni-kelni. Összefutottam Rockerrel és barátjával, akik sajnos lekésték a bulit. Illetve jópáran voltak székely haverok, akikkel nagy eséllyel találkozunk a sepsiszentgyörgyi bulin.

 Mászkáltam, intéztem az intézendőket - a többiek idővel eltűntek és várták az érkezést. Mikor az utolsó banda is elkezdte a Vörösben, végeztem a teendőkkel, így lassan a távozás mezejére léptünk. Idővel sikerült összeszedni a zenekart és elindultunk hazafelé. Csoszkó vezetett és sikerült is rossz irányba indulnunk a Yukak elől - és persze egyől egy rendőrautó jött szembe. Ha egy perccel korábban érkezik, akkor Roland egyből akár csekkel is lehetett volna gazdagabb köztéri mókázás kapcsán :) De a közeg megelégedett azzal, hogy beszélgetett Csabival az ablakból - ő pedig úgy tud beszélni, hogy bármilyen jóérzésű rendfenntartó egyből előcsomagolja a szondát. Ez itt is felmerült, de  végül is továbbengedett minket :)

 Pöpi feltűnően aktív volt hazafelé, pedig többen is többször kértük, hogy inkább aludjon (mint ahogy általában szokott is) :) Útközben nagyon mókásak voltunk, de bevallom nem nagyon emlékszem a témákra, de gyakran vigyorogtunk. Pl. tudom, hogy felfedeztük a kapcsolódást, hogy akárhányszor Csoszkó vezet, megállítanak minket a rendőrök. Asszem Bicskével kezdődött, Ekecsről hazafelé is bejött, most is - kicsit aggódom Erdély kapcsán, de talán vége szakad a tendenciának. :)

 Aztán garázs, aztán haza :)

2007.05.05 - Esztergom, Molothow

Az első olyan Molothow beli koncertünk, amelyik szombati napra esett - ennek megfelelően az első olyan is, amikor mi értünk a helyszínre. Már megszoktuk, hogy a meghirdetett osztrák zenekar sosem érkezik, de most volt az első olyan eset, hogy rajtunk kívül gyakorlatilag az összes elsőre meghirdetett a buli lemondására kényszerült. Az Arcanumos énekes, Peti hangszálai begyulladtak és adott pár hét programját egy-az-egyben lemondani kényszerültek, a Vale of Tears meghívást kapott egy bukaresti koncert erejéig, a Tesstimony pedig a koncert napján jelezte, hogy nem fog összejönni a bulijuk, mert gitárosuk nem fog visszaérni addig Romániából. Este nyolc körülig még vártuk, hogy mi lesz, de aztán továbbra sem jött pozitív hír ezügyben, igy három zenekarosra szűkült az este. A két beugró banda a szlovák Dysanchely és a felvidéki Neurasthenia voltak, mindkét banda kedves ismerősünk és zenéjük tökéletesen fedte az aznapra meghirdetett metal-műfaji kereteket.

 Szóval megérkeztünk időben, a hangosítás is a helyére került - meg kell jegyeznem, hogy a Molothow belső technikája fényévekkel javult - a hang részével eddig sem volt gond, de olyan fénytechnikát szereztek be, hogy megnyalhattuk mind a tíz ujjunkat utána :)

 A Neurasthenia kezdett - már jó rég nem láttam őket, azóta meg is jelent egy demójuk, ajánlom őket mindenki szíves figyelmébe! Jófajta dallamos death metalt játszanak, a tagság is változott, aki szeretei az ilyen zenét az nem fog majd elmenni a banda mellett.

 A Dysanchely is régi jó barát, ők jönnek majd a Metal Camping-re is, remélem jó idejük lesz. Már játszottak a Molothowban, plusz tavaly is jópáran beszerezték az akkori kiadványukat a Harag Napján leadott show-juk után. Most is egy nagyon feszes, gyilkos programot nyomtak - utána meg megjelölték a Terror-t egy Dysanchely matricával :)

 A saját koncert nagyon hangulatos volt. Esztergomban mindig nagyon jók a bulik, ha sokan vannak, ha kevesen, mindig ég a tűz! :) Igazándiból  a Molothow-os bulik a legközvetlenebbek, sok a párbeszéd a közönség és banda között, sok a humor, valamikor biztosan felhangzik a \\\'Kisbér-Kisbér\\\' skandálás - szóval általában félholtan, de fülig érő szájjal jövünk le a színpadról. Most sem volt ez másképp és tényleg nagyon király buli alakult ki, pedig nem volt túl korai az időpont.

 Dagatt nyomta a dobnál, őt is megtapsolták külön, Körte meg pilóta volt + fényképész, így nagyon hamar felkerültek a fotók a honlapra :)

 Szóval jó volt a buli, akik eljöttek jól szórakoztak, meg mi is jól szórakoztunk (külön köszönet Dzsinyának a welcome-drinkért + a Dysanchely-nek a rengeteg doboz fácánért + a Neurastheniának, hogy eljöttek, mert már nagyon rég nem láttuk őket!)

2007.04.30. - Budapest, Gothica Fesztivál

A hosszú hétvégék mindig veszélyesek, ezért a péntek-szombati aktivitás után vasárnap inkább takarékon tartottam magam, hogy kibírjam az egész napos fesztiválozást, plusz persze magát a koncertet.

 A Terror-ral mentük fel a nagyfaluba, Dagatt vezetése mellett mindig érdekes az út, van egyfajta sajátos kommunikációs megoldása, amivel bünteti a közlekedésben résztvevő egyéb sofőröket, de hát őt így szeretjük. Az utazás eseménytelenül telt, sok humorral, aminek nagy részére már nem emlékszem, vagy inkább nem merem közölni :)

 Megérkeztünk a helyszínre, ilyenkor mindig élmény kitapasztalni az aktuális protokoll-t, hova, hogyan kell behajtani, milyen engedélyt, kitől kell beszerezni a pass-t + karszalagokat, melyik ajtó hova vezet :) Szóval mókás az ügy, de végül is betudtuk a Terror-t a PeCsa szabadterére és elkezdtünk körülnézni.

 Érdekes módon minden ismerős - kezdve Zéró barátommal - azzal kezdte a beszélgetést, hogy láttam-e már a Pokolbugyr színpadot (ahova is ki voltunk írva), meg hogy be fogom verni a fejem. Ezért aztán úgy döntöttem, hogy egy darabig nem is nézem meg, majd csak idővel :)

 A helyszín elhelyezkedése elég formabontó volt - a szabadtéri színpad egyik felében kaptak helyet az énekesnővel operáló bandák (a színpad másik fele a nézőtér volt), a szabadtéri színpad előtti -általában- nézőtér pedig a parkoló funkcióját töltötte be. Volt még a beltér, a nagyszínpad, ott semmi különös - a gonosz színpad (a későbbi szemrevételezés alapján) pedig leginkább leírhatatlan volt. :) Mondjuk az undergroundban edzett lénynek révén az ember már csak megvonja a vállát, ha itt kell, akkor itt kell és inkább humorosan próbáltuk megközelíteni a témát.("Ti is a büfé-színpadon lesztek?" v. "Végül is, nem játszottunk még bárpulton!" :) Mondjuk az igazsághoz még hozzá tartozik, hogy Luigi gitárosunk annak idején igenis játzott bárpulton, Debrecenben az egyik klubban volt egy hosszú pult, ami elhaladt a színpad mellett és akkor időnként át-átlépett rá :) Na mindegy. Öltöző sem volt, ezért közvetlenül a kocsiból kellett pakolni az udvarról, ami eléggé megnehezítette a cuccolást, de erről majd később.

 Szóval megérkeztünk, körülnéztünk. Idővel csatlakoztunk néhány székely rockerhez, velük néztük a szabadtéri színpad műsorát. Volt Cross Borns, Ideas, szóval jó lokálpatrióták lévén jelen voltunk a hazai koncerteken.

 Jó sokan voltak a helyszínen, gótok, metalosok, meg ilyesmik. A weben láttam fanyalgó hozzászólásokat a ruhaköltemények, a gót külsőségek miatt, meg, hogy mennyire nem fedi a fesztivál neve a mögöttes tartalmat ... Nos, ott voltam az első Gothicán, még a Vikingben és úgy érzem, hogy azóta nagyon sokat fejlődött a fesztivál sok szempontból - pl. külföldi előadók jelenléte - vannak szempontok, amelyek nem annyira /kisszínpad-kivitelezés, 30 perces műsoridők (ebből 10-15 perc csak az átszerelés). Persze vannak dolgok, amelyek szükségessé teszik ezt a kivitelezést 40+ zenekar egy napra, de én azért úgy érzem, hogy a kevesebb néha több jeligével meg lehetne találni azt a megoldást, ami mindenkinek jó, mert ha valaki mondjuk olyan zenekarokért jön, akiknek három nótáját látja csak, mert annyira van idejük... Összességében nekem a Vikinges és a NemArt-os Gothicák jobban tetszettek, a PeCsa valahogy nem jött be nekem egyszer sem, a jóégtudja miért.

 A résztvevők külsöségei kapcsán úgy vagyok vele, hogy mindenki azt vesz fel,amit akar, amiben jól érzi magát, ha valaki "pózőr", akkor legyen "pózőr", ha úgy érzi jól magát. Szóval a lényeg a tolerancia - talán egyetlen gondolattal értek egyet, miszerint ezeket a fűzős ilyen-olyan göncöket igen macerás lehet lehámozni :)

 Aztán lassan jött-jött az idő, színpadon volt már az Astrodust, így elérkezettnek láttam az időt némi gyorsításra :) Ekkor kellett rádöbbenni, hogy gond van a töménnyel - a hűtése jégkockával történt -> kispohár, jégkocka, hatóanyag :)

 Aztán jött az Epidemic. Kíváncsi voltam az új felállásra, kicsit szorosan zsúfolódtak össze a színpadon, ez némileg kihúzta a méregfogát a szokásosan brutális előadásuknak - a zene ott volt, de tényleg kicsi volt nekik ez a hely. Adódott némi probléma a cuccolással is,  merthogy lekéstem róla pedig igyekeztem mindig a megbeszélt helyen sertepertélni, mindegy mehettem külön körben a Terrorhoz - ami bent állt ugye a szabadtéri színpadnál, nehezen ment a nyitása, de hála az égnek volt ott egy szakértő biztonsági őr, aki segített (már a kulccsal történő nyitásban :) ).

 Intro nem volt, mert hogy "egyik zenekar sem jelezte a technikai rider-ében, hogy legyen CD-lejátszó"... OK, mostantól bevettük a \\\'speciális technikai igények\\\' kategóriába - mindig tanul az ember, de azért kicsit gáz, mert egy klubban/kocsmában azért elnézi az ember, de egy országos fesztiválon ez necc ...

 Szóval bele is vágtunk a lecsóba, jó sokan voltak - a \\\'nézőtér\\\' három szintű volt - volt egy rész a színpad előtt, pár méterrel hátrébb egy mélyebb bevágás következett, így az ott állók jópár centivel mélyebben voltak, illetve volt a színpadtól jobbra, egy azzal egy szintben lévő \\\'karzat\\\' - elég katoikus volt :) Szóval jó sokan maradtak és a koncert végül is nagyon jól sült el. Fázni nem fáztunk, mert eléggé megrekedt bent a levegő és elég sokan is voltunk rá, szóval a végére sikerült elég jól kifáradni. Balázs (Tesstimony) koncert közben meg is lepett egy becher-frissítővel, ami igen jól esett - bár meg kellett küzdenem a benne lévő jégkockával, mert hát fél óra ugrabugra után azért az ember kicsit másképp kezeli a tárgyakat :) Jó sok időt kaptunk (1 óra) így aztán minden belefért, a közönség is jól érezte magát, ment a zúzás ezerrel. Utána lemenetel és végkimerülés :)

 Volt némi átöltözés is, meg pakolás - koncert után jót tett mindenkinek, hogy kénytelenek voltunk egyből kimenni az áprilisi éjbe pakolni. Mindegy, szóval eléggé fárasztó volt a cucc. Aztán beszélgettünk Jesperékkel, Dávidékkal - ilyenkor eléggé kiégek, nem nagyon megy semmi, csak lassú sörözgetés és túlélni vágyás, így amikor Dagatték szóltak, hogy megy haza a járat, akkor gyors döntéssel mégis inkább csatlakoztunk a Tatabánya menethez és nem volt Bpesten maradás. Aztán így ért véget a cucc, a buli jó volt, máskor majd újra ugyanitt :)

2007.04.06. - Tata, Café Moló

Az este elsősorban azért volt érdekes, mert Pöpi másik zenekarának - Hedonist Roosters - ez volt az első koncertje. El is jött a tbányai baráti társaság nagy része és végül is így jópáran összegyűltek a bulira. Sajnos a helyszín arculatváltásai elég mélyen rányomták a bélyeget a látogatottságra, pl. Tatáról nem is igen láttam vendéget, de hát ezzel sok mindent nem tudunk kezdeni.
 A buli lement, túléltük, mindenki túlélte, lesz még jobb is :)

2007.03.24. - Budapest, Frappáns B63 Music Club

Az előző nap elég tikkasztó volt, MetalMania Fesztivál az Almássy téren. Végül is már igen csak hajnalban mentünk haza, én még segítettem Zérónak ilyen-olyan pakolásokban /csomó újdonsággal találkoztam, berendezésekkel, amelyeket össze-vissza lehetett hajtogatni-csomagolni-tönkretenni/. Szállítottam nagy emberek cuccait, amire igazándiból a 2002-es Deicide roadolás óta nem volt példa, de hát rock\\\'n\\\'roll volt :)
 Nade a lényeg, hogy Rolandot nálam aludt, illetve már a fesztiválon is igencsak fáradt volt, de meg kellett várnia míg végzek, aztán hazasétáltunk, ami nem volt hosszú sem túl rövid. Közben nem találkoztunk a kissé zilát Bás mesterrel, szóval volt rá esélye, hogy épségben eljutott a \\\'csabai menekült-szállásra :)

 Dél körül kelés, majd némi reggeli ébresztő fogyasztás után úgy döntöttünk, hogy a mai nap alkalmatlan lesz Roland adóbevallásának elkészítéséhez, így inkább bevártuk Zérót (munkálni volt) és elpályáztunk ebédelni a korút melletti gyrososhoz. Kicsit aggódtunk, mert elég instabilnak tűnt a felső szint padlója és meg-megrezgett lépteink alatt, de végül is egyben maradt. Ebédeltünk, lassacskán, megfontoltan. Lentről némi csetepaté szűrődött be, miszerint a kisfiú nem hajlandó fizetni a kajáért, ezért izzé-porrá lesz zúzva, de végül is nem volt semmi, csak valami viccelődés történt :)

 Utána - mivel még volt időnk bőven - Adri ajánlására beugrottunk a Grafika nevű megfelelő árszínvonalnak örvendő sörözőbe, ahol fogyasztottunk. Hosszan. Egyszer csak befutott Narancs barátunk is, de ő valahogy eltűnt, amikor jóval később elindultunk a B63 irányába. Már Jesper-ék is gyülekeztek valahol, Sé is bejelentkezett, hogy akkor tényleg lesz-e koncert, de csak a legjobb tudomásom szerinti választ tudtam adni, miszerint remélem, ha már elindultunk a Grafikából :)

 Aztán útbaejtettük az otthonunkat a szükséges felszerelésért, majd mentünk a B63-ba. Hamar megtaláltuk a helyet, mert egyszer voltunk már itt Zéróval, amikor a Marco Polo helyett keresett helyet a Rémálomhoz, akkor sem volt olcsó, de most kifejezetten drága volt.

 Mire leértünk, már javában játszott az Art of Darkness. Mi helyet kerestünk magunknak, Pöpiék is ott voltak már, pakoltunk is kicsit (Rolandnak még mindig nehéz a kombója :) ). Köszöntöttük Cenobite-ékat, majd söröztünk kicsit. Időközben kidobtak minket a backstage-ből, merthogy nem volt :) Nem értettem pontosan a helyzetet, mert elvileg semmi gáz nem lehetett abból, ha páran ülnek egy asztalnál, ami máshol van mint a többi, de szóval kicsit kaotikus volt a helyzet. Végül is nem zavart, mert nem nagyon ültem ott, de máshol meg nemigen volt már ülőhely, szóval misztikus volt az élmény

 Érkezett Anett és Feri is, Anett ezúttal sem készült \\\'Regatoros festettséggel, úgy tűnik ez csak a Marco Polo-s bulikon érdemeljük meg :) Beszélgettünk, időközben Cenobite-ék is játszottak. Közben odajött hozzám a helyi technikus úr és hosszan beszélt valamiről, ami az énekhangosítással lehetett kapcsolatos, de részint a hangerő, részint amiatt, mert elmulasztotta közölni, hogy miről is beszél, eléggé elment mellettem a mondandója.Aztán Cenobite Zsófi metalosan felkonferált minket és elkezdtünk mi is beszerelni. A végén derült ki, mikor már a beállásnál tartottunk, hogy a technikus kolléga már hazament, így végül is Zéró segített ki minket az énekhangerő beállításánál - Zéró akkor már nagyon jól volt, de sikerrel teljesítette a feladatot :)

 Gyorsan még buli előtt élesítettünk egy tömény kört - amit aztán Adri és Dóri sokkal többel folytatott :) - majd kezdetét vette a koncert. Intro nem volt, de nem is nagyon kellett. Volt hangulat bőven. Ment a zúzás, jó volt a hangulat, annyira, hogy még a tavalyi karácsonyi buli átvezető szövegeit is nagy ívben túlteljesítettem, pedig abban is igen sok bölcsesség akadt :)

 Aztán az utolsó előtti nótánál jött az ukáz, hogy itt a hadsereg, vagy itt volt és, hogy halkabban - aha, persze :) még ha letekernénk magunkat, Pöpinek akkor is csak az orrát tudnánk, mert halkabban dobolni nem nagyon fog :) Szóval folytattuk a Sötét édennel, amire aztán a szigor hatására lett is nagy ugrabugra :) Utána volt visszataps rendesen, de a helyiség felelőse sajnos kiiktatta a végfokot, a többiek pedig szolidárisan nem kezdték el nélkülem a Hattyútáncot, így sajnos vége is szakadt a bulinak.

 Utána pakolás, sörözés, José maradt sereghajtónak, még gyűjtögette ott a kábeleket, meg tekergetett, pakolgatott, sörözgetett :) Felpakoltunk mindent, a többiek hazaindultak, majd némi intermezzo után - a csajoknál a töményezés kicsit kicsapta a biztosítékot :) - eljutottunk az Íjász nevű szórakozóhelyre, ahol folytattuk a mókát - akadt némi tömény is megint. Tompa barátommal próbáltam szót érteni, de mivel ő józan volt, én meg csak majdnem, ezért minduntalan magyarázkodnom kellett, mert érthető okokból kifolyólag nem sejtette mikor beszélek komolyan és mikor ugratom, de leginkább semmi értelme sem lehetett. Adri és Dóri vadul csicseregtek a sarokban, Zéró éberen sörözött, Grófocska vigyorgott és néha táncolt Dórival, bár zene nem igazán volt adott hozzá, Tompa pedig átkozta magát, hogy bevállalt a vezetést, mert az egész szituáció kezdett kaotikus lenni, amit az ember ital nélkül ugye általában nehezen tolerál :)

 Na, de száz szónak is egy a vége, nagyon szépen köszönjük az Art of Darknessnek a meghívást, várjuk őket vissza Tatabányára - ott a Roxxyban legalább ekkora mulatságot lehet csinálni - már a nap szórakozás részét nézve - a koncertek meg csak jobbak lehetnek - igazság szerint, nekem úgy tűnt, hogy a B63 legénysége egész egyszerűen nem volt felkészülve, hogy mivel is jár egy koncert (ital, infrastruktúra, 23 óra után nincs hangoskodás, stb.) Szóval remélhetőleg mindenki tanult az esetből és ezután sokkal jobb napra virradunk :)) Köszi mindenkinek, hogy eljöttek és ott voltak :)
 

2007.03.09. - Szeged, Mars tér

 Még délelőtt indultunk el, mert Budapesten még be kellett ugrani Pöpinek valami dob-kütyüért (a bolt természetesen a belvárosban van, a körúton, ami péntek délben... nos, halál, de Pöpi ismét kényelmes vol..). Utána mentünk még fel a Váci úton sokáig, ahol is a felkért pilóta, Nándi megkapta iratait párjától, Dóritól, így utána már meglehetős legalitással vezethette a járgányt :)

 Az idő eléggé lehangoló volt, esős, meg minden, de ahogy közeledtünk délnek, az eső elállt, a felhők maradtak ugyan, viszont az eső elmaradt.

 Odataláltunk a helyhez, ami egy nagy üvegpalota volt, elég hangulatos, nagy színpaddal. Ott aztán pakolgattunk, örömködtünk az öltőzőben, ilyesmi. Nézelődtünk, lement pár sör is, semmi különös. Igazság szerint egész nap elég lassú voltam és a hosszú utazgatás és a felhős idő sem segített ezen.

 Idővel rákezdett a Zuzu Petals, jófajta mocskos hard rock-ot nyomtak, volt benne energia, tetszett. Idővel aztán lejöttek és mi jöttünk egy fél órás produkcióval, ami jelen esetben hét nótát takart.

 Már rég nem játszottunk Szegeden, épp ezért nagyon jól esett, hogy azért volt, aki ismerte a nótákat, volt mozgás is - sajnos a közönséget csak időnként bírtam látni, mert nagyon erős fények voltak - ami kívülről nagyon jól mutat, de amikor benne vagy, nem sok minden látszik. Így aztán a biztonságos kereteken túl sem nagyon mertem menni a színpadon, mert tartottam tőle, hogy hamarabb lesz vége, mint vakon gondolnám :)

 Szóval jó volt, sajnos nem tudtunk eleget tenni a visszatapsnak, mert már nem volt időnk, de nagyon kellemes volt a tény, hogy visszavártak minket a szülővárosomba :) Utána pihengettünk az öltözőben, majd kipakoltuk a cuccokat, mert elég nagy jövés-menés volt várható, lévén jópár zenekarnak meg kellett fordulnia ott az este folyamán.

 Néztük a bandákat, voltak a megyéből is mások (Watch My Dying), mostanság jópárszor összefutunk velük, cseréltünk is CDt, de mindmáig nem hallottam, mert Roland lecsapott rá és azóta is nála van :) Beszéltünk az ottani srácokkal, volt némi italozás is, de amúgy csöndes volt az este. Megnéztük a Road-ot is, mert Nándi nagy kedvence és végül is én sem láttam még őket élőben, a Zorall-ba még belenéztünk, de már mindenki nagyon fáradt volt, ezért hazaindultunk.

 Hazafelé még megálltunk egy benzinkútnál, ahol jól belakmároztunk, majd unplugged DVD-k zenei anyagától hajtva haladtunk Tbánya felé. Bpesten visszajött az eső, ami tovább segítette a punnyadást, végül is a koncert kellemes élmény volt - lesznek képek, ahogy le tudjuk szedni valahogy Nándi fényképező szerkezetéből - az utazás és az időjárás pedig unalmas és nyomasztó. Mindenesetre lehetséges, hogy ősszel vissza tudunk menni majd játszani Szegedre, meglátjuk, hogy összejön-e valami újabb izgalmas klub-buli /...és talán nem is fogjuk megint ottfelejteni Pöpit, mit eccer régen :) /

2007.01.20. - Karcag, Ifjúsági Ház

 Előző nap Rómeó vérzik koncert a Wigwamban. Találkoztam jópár ismerőssel, Tatabányáról és Erdélyből is. Utána mulatság hajnalig - szóval elég lassú voltam délután. Kikecmeregtem a Lágymányosi-hídhoz, ott vettek fel a többiek. Utána elég csöndes volt az út.

 Még csütörtökön lemondta a bulit a Depths of Desecration, betegség volt a bandában, így nem tudták bevállalni az utat - onnantól aztán telefon az összes szóba jöhető zenekarnak, ahol hörgés,krágokás vagy legalább pár káromkodás előfordul a zenében, míg végül a tatabányai Infection tudta bevállalni a bulit - ezt péntek este, már fél lábbal az éjszakában sikerült tető alá hozni.

 Mindegy, szóval utazás volt, hosszú, Bicske közelebb volt :) Befutottunk a helyszínre, hihetetlen de Tibcsy nagyjából képben volt Karcag kapcsán - egyszer Erdélybe menet ott vettük fel Vale of Tears-éket és ő erre még emlékezett (már, hogy hol van a hely) - én ebből annyira emlékszem, hogy sötét volt, és megmaradt a bárpult képe + hogy volt ott valaki, aki nem beszélt magyarul :) Mindegy, odataláltunk.

 Mulicz Feri volt a vendéglátónk, első körben sikerült is összekevernem Bokros Frenkyvel - jött ki Feri a kocsihoz, testalkat és hátrakötött haj, esélyem sem volt :)

 Kaptunk egy irodát öltözőnek, nagyon jó dolgunk volt - felpakoltunk, majd idővel kezdett az Infection. Addig italoztunk, kávéztunk a bárban, találkoztam Mysy-vel Debrecenből, dumáltunk kicsit az aktualitásokról.

 Aztán idővel mi is kezdtünk. Nem voltak sokan, talán harmincan nézték a produkciót, nem volt nagy zúzás sem, talán csak a végére - A rengeteg körül - kezdett metalosabb lenni a légkör, de végül is kellemes buli volt. Azért volt, aki ismerte a dalainkat, követték a szöveget, szóval mi is jól éreztük magunkat.

 Aztán lassacskán pakolás, kaptam némi kóstolót - talán záhonyi - pálinkából, hát kevés volt, de pont elég :) Amikor már úgy nagyban készen voltunk és az indulás is felmerült, egyszer csak jött egy hívás Dávidtól, hogy ők most be vannak zárva az öltöző-iroda folyosójára és valóban, ott kaparászták Mariannal az üvegajtót :)  Elsőre felmerült, hogy mi lenne, ha ott maradnának, nagyon jól néztek ki ott együtt :) Végül is megkértem Ferit, hogy adjon még egy esélyt számukra és engedje őket szabadon - mondjuk felmerült a kérdés, hogy vajon merre járhattak záráskor? :)

Aztán mentünk is haza ...

2007.01.13. Bicske, Művelődési Ház

 Itt is volt némi odüsszeia. Az a helyzet, hogy a koncert úgy kezdődött, hogy pénteken lementem a Gladiátorba, mert Tolóék játszottak és úgyis olyan régen jártam ott (előző pénteken). Aztán az este kicsit elhúzódott, mert Vili későn kezdte összerakni a zenemasinát és csak olyan fél egy felé indult el némi talpalávaló - addig botrányos volt a helyzet, mert nem volt becherovka, így hubi volt tesztelésen, de - itt bocs a hubi-fanatikusoktól - szóval önmagában nemigen volt működőképes. Na, mindegy szóval ment a zenetánc hajnalig, azt hiszem az aznapi kiemelt események az Anita-szülinap és az Eszti-szalagavatottság voltak. Szóval valahogy eltelt az idő, aztán Székely himnusz (az a már-ideje-lenne-hazamenni-mindenkinek-nóta, utána zár a hely) - összeszedtük magunkat és mivel Füsti panaszkodott, hogy amióta megír... azaz szóval mindenkit megajándékozott egy-egy Alice in Chains Unplugged DVD-vel, azóta ritkult a nála tartott örök házibuli legénysége, szóval úgy volt, hogy megyünk hozzá tovább, aztán majd meglátjuk. Közben kikísértük Anitát és Szaszát a vasútállomásra a hajnali vonatjaikhoz, s ha már úgyis ott voltunk Anita szülinapi ajándék bora felbontásra került, csak hogy menjen a móka. A vonatra várók mellett ott volt még velünk Adri és Joe, volt valami zavar a bor kibontásával, vagy csak Joe-t próbáltuk elküldeni minél messzebb üvegnyitó-botért, már nem emlékszem pontosan, de végül is zajlott a hajnal. Idővel jött Anita vonatja, ő el, Szasza pedig ott virgonckodott, mi meg nem nagyon figyeltük milyen vonatokról beszélnek. Aztán egyszer csak eliramodott, mert valami olyasmit mondott a hang, ami őt is érinti, de aztán nem voltunk benne biztosak, hogy a vonat amire felszállt megfelelő-e számára - már térben arra ment, ahová ő akart, csak lehet, hogy egy órával később :)

 Mindegy, kiderült, hogy a Kakas sokkal közelebb van az állomáshoz, mint Füstiék és hideg is volt, így módosítottuk az útirányt és oda mentünk. Tartottunk egy erdélyi út szimulációt, vagyis 12 órán át ott tartózkodunk (mint a kocsiban) s csak a legszükségesebbek miatt állunk fel (zenegép, pult, WC). Ez igazndiból már csak este Bicske felé derült ki - már hogy utat szimuláltunk - addig nem merült fel a hasonlóság a két élmény között.

 Az események, amelyek megszakították az utazás egyhangúságát - volt egy kamionsofőr, aki beszélt dolgokról és egy kört is állt, így ő roppant szinpatikus volt /néha elment, aztán újra feltűnt - kicsit zavaros volt az ügy). Valamikor 9-10 óra tájban hívott Adri (ő egy másik Adri, ahhoz képest, aki amúgy akkor még ott ült) hogy akkor a megbeszéltek szerint érkezik - ez kicsit új volt, de épp ráértem és a vasútállomás is közel volt. A megbeszéltek szerint kimentem az állomásra és mentünk vissza a Kakasba - ott volt némi szakmai információcsere, mert végül is egy Zenészegyletes projekt kapcsán tanácsadóként segít be a történetbe - és a lényeges az volt, hogy a névarányok kiegyenlítődtek - volt két Adri, két Tamás - egyedül Joe rongálta az összképet saját nem-AdriTamásságával :)

 Utána lassan ismét változtak a résztvevők, érkezett Adri el, Joe el, aztán már csak Füstivel dumáltuk a világ nagy dolgait, mert Adri viszonylag passzív volt. Lassanként megjelent Roland is, mert úgy este 18.00 v. 18.30 körül volt a találka a garázsoknál, s valahogy mintha Pöpi is odakeveredett volna - itt ismét kicsit zavaros a kép.

 Ami viszont biztos, hogy indulás előtt még megvacsoráztunk Gyroszos Tominál (akinek épp névnapja volt) és úgy mentünk tovább a garázsokhoz - Adri félúton továbbhaladt Kertváros felé, így négyesben sétáltunk le a helyszínre. Pakolás, kocsi, szunya. Persze nem sok, mert Bicske viszonylag közel van/volt/lesz. Akadt némi útkeresés a városban, segítségünkre voltak a rend éber őrei, miszerint olyan helyen kanyarodtunk jobbra, ahol ez nem illik és ezt táblákkal is igyekeztek nyomatékosítani :) Igazándiból ott vettük észre, hogy már nem Komárom-Esztergom megyében vagyunk, hogy jelezték, hogy nem kéne, nem pedig egyből bírság. De utána már gond nélkül odataláltunk a helyszínre.

 Szabiék üdvözöltek, gyorsan bepakoltunk a színpadi függöny mögé, majd kaptunk söröket és élveztük a showt. Érdekesség volt, hogy játszott egy banda - most nem ugrik be a nevük - az énekesük előző este ott deaktiválódott a Gladban az asztalunknál, de nem is a lényeg, hogy itt bőgőzött újra élőben Csiga barátom, aki anno a Trooperben nyomta Somlói Fecával (később belőlük (a Trooperből) és az Abducted zenekarból állt össze eggyé a Cross Borns. Ez csak ilyen kis történelem :).

 Na, aztán idővel színpadra keveredtünk, kezdődött a móka. Nem voltak nagyon sokan, de lelkesedés akadt bőven, ment a mozgás rendesen. Igyekeznem is kellett, mert Kati (Döme húga) jelezte, hogy a tanítványai is ott lesznek és ki kellett tenni a lelkünket nem ám még szó éri a ház elejét. Mókás volt, mert egyik dal közben óvatlan voltam és kaptam egy cuppanós csókot az orcámra egy srác nyakába felült lánytól :) Szóval izgalmas volt az este, utólag valami családi veszekedés foszlányai is feljutottak a színpadra (a szemtanúk beszámolója szerint az alul lévő srác hozzátartozója nem nézte jó szemmel a tevékenységét). Mindegy, ha rock van rock van, a veszteségek másodlagosak :) Szóval ment a buli rendesen, még nem játszottunk Bicskén és tényleg nagyon kellemes élmény volt. Utána pakolás, rock\'n\'roll-os dedikálás, majd néztük Szabiékat - közben kimentem, kértem fél liter bármilyen rostos levet, nem is szórakoztak a méricskéléssel, kaptam egy félig lévő dobozt, hogy ebben nagyjából annyi van :) Utánuk egy rock csapat jött, nagyon jó ilyen klasszikus rock-ot nyomtak, elég izgalmasan.

 Utána búcsú,összeszedés, majd mentünk haza - ezúttal már tényleg haza :)

2006.12.28. - Tatabánya, Puskin - Évzáró TAZ-Mánia Fesztivál

 A nap elég húzósan indult - előző nap kezdtem meg az évzárást hazai/külföldi (Tihbohr) barátaim társaságában és hát a gyenge éjszakai pársörbúcsúzóul (merthogy Tibi ment vissza messzeföldre, kenguruvidékre) természetesen sérült és lett belőle mulatólátogatás hajnalig /ebbe nem is mennék bele, mert van, aki jobban emlékszik - és nem Tibi az :)/. Naszóval, otthon ébredtem, szólt a telefon, hogy mikorra is esek be a Radírba élménybeszámoló-riportra, lehetőségekhez képesti gyorsfejszámolás - negyed óra Kelenföld, még elérhetek vmi vonatot - na szóval gyors ember-újraindítás, villamos, vonat, majd Cserteg Pistivel próbáltam valami érthetőt összehozni, remélem a végeredményt nem sokan hallották :) Utána másik haza és folytatódott az újraindítás - annál is inkább kellett, mert a fesztiválon csak későn kezdtünk, de az általunk meghívott Fading Circles zenekar már roppant mód útközben járt valahol és végül is sikerült még előttem a Puskinba érniük, mindegy, szóval idővel én is befutottam. Elvittük a cuccaikat a szállásra, utána vissza Puskin és nézegettük a fellépőket.  Addigra már egy kicsit magamhoz tértem és hagytam magam megtáncoltatni Eszti által - persze azért csárdás most nem lett belőle, de megtettem mindent, hogy ne essek össze és ne is tegyek kárt senki élőlényben. Aztán nézelődés, kábulás illetve Réka-védelem Szaszától, vagyis nem tudom kit-kitől, mert Szaszán több volt a külsérelmi nyom :)
 Belevágtam az előző héten sikeresnek bizonyult becherovka-almalé projektbe és ez továbbra is jól működött. Idővel megjött a vacsi Fading Circles-éknek, segítettem nekik kicsit, mert a becher már nagyon éhes volt :) Schervenka Endre hozott egy üveg Afinatat, így ismét növelte saját szimpátia-faktorát, ha ugyan van még hova - a lényeg, hogy korrumpálhatóak vagyunk :)

 Fading Circles-ék nagyon jó programot nyomtak, sajnos kevés idejük volt, de már a közepén volt mozgás rájuk, szóval tatabányai bemutatkozásként mindenképpen működött a dolog. Az Ideas-nél el kellett mennem készülni a saját bulira. Csak 30 percünk volt, amibe nehéz belesüríteni a dolgokat - a Krómszín is kimaradt, Lackó volt a színpadmester és nemigen akartam tovább terhelni (ilyenkor ő a rossz-ember, ő küldi le a bandákat és ez terhelte lelkét), így már a színpadon a kérdésre, hogy miért nem lesz duett, azt a true választ kellett nyomnom - hogy hát Lackó ugye kék farmerbe jött és így nem engedhetjük a rivaldafénybe :) Sajnos a Soha már is lehúzásra került (meg is kaptuk a magunkét, ld. vendégkönyv v. forum), de hát fél óra az fél óra ... bocs mindenkitől.

 Intenzív ám rövid koncert következett, lementek a dalok, majd lejövetel. Átadtuk a terepet a Cross Bornsnak - Dagatt igazi true volt, három bandát dobolt végig aznap (ugye ő játszik a CB-ban és a Sable-ben is). Pihi, majd folytattuk a korzózást. Tibcsy dühöngött, hogy csak aznap mulathat és a zenekar már sehol (Dávid még színpadozott majd el, Roland el, Pöpi csak eltűnt, nem tudtuk, hogy ott van valahol) de a zenekar moráljának megtartása végett én úgyis maradtam + hát az a szokás, hogy Puskin buli után első vonatra-buszra várunk.

 Lementek a további koncertek, a Sable igazán metal-ként nézett ki, az  estét a Hangszóró zárta. Utána szedelődzködtünk, Mészyt újraélesztettük, majd kis csoportokban elindultunk a Bulldogba - jött Réka, mint hazai menekült, Tibcsy, mint helyi erő, Dinka, szintén helyi erő, de ő hatra ment dolgozni :), Barni, Zoli és van aki lemaradt a listáról, de biztosan ott volt. Na, szóval örültünk, hogy esik a hó, angyalt nem rajzoltunk, de volt pár hógolyózási kísérlet, de ahhoz azért nem volt elég még a hó v. nem volt energia. :) Úgy háromnegyed négyig volt várakozás, aztán szépen széledt mindenki, Barniék tartották a frontot utolsó körre, Dinka szaloncukrot osztott, aztán mindenki tovább készült a Szilveszterre saját tehetsége szerint :)

2006.12.23. Budapest, Rocktogon

Elég nyűgös voltam az előző napi koncert + zenetánc miatt. Nem voltam túl mulatós kedvemben. Az estét szervező házigazda, Art of Darkness zenekarról sajnos lemaradtunk, így nem is igen találkoztam velük az este folyamán - vagy legalábbis nem tudom, hogy találkoztunk-e :)

 Lepakoltunk az egyik sarokba és a továbbiakban onnan figyeltük az eseményeket, a többiek kimentek kajálni, meg miegymás, Rolanddal nyugiban üldögéltünk. Ébresztő gyanánt folytattam az előző este megkezdett becherovka+almalevezést sok-kevés arányban, ez némileg felélénkített, de leginkább az előttünk játszó Vicki Sounday hozott vissza az életbe, mert játszottak Skid Row-t, Mötley Crüe-t és ami csúcs volt, hogy Alice in Chains is keveredett a programba, amitől aztán Rolanddal párhuzamosan olvadoztunk :) Innentől bármit kérhettek tőlünk, kértek is, mert az énekes elfelejtette bemondani a következő bpesti bulijukat, így valamikor a koncert folyamán én pótoltam ki őket ebben.

 Felpakoltunk és valahonnan előjöttek a metal arcok is, addig egy-két kivétellel ilyen álldogálás volt, de ezt a lányok-srácok hamar múltidővé tették, így nagyon kellemes buli keletkezett. A plafon eléggé alacsony volt, így most sem kellett ugrabugrálnom, de ettől függetlenül nagyon király koncert kerekedett. Mivel volt némi csúszás, ezért nem fért bele minden a programba, de azért jókora metal-kezelés sikeredett, így Karácsony előtt. Készült is némi felvétel, fent vannak a YouTube-on ( 1 / 2 ) - most már tényleg vigyáznom kell miket mondok a nóták közben, mert hát bármikor rögzítésre kerülhetnek a magvas gondolatok :)

 Mindent egybevetve hangulatos, ünnepek előtti koncert volt, köszönjük mindenkinek, aki eljött - nem gondoltuk volna, hogy ennyien ott lesztek előkarácsonyozni velünk! :)

2006.12.22 - Tatabánya, Roxxy Klub

A hét első fele azzal telt, hogy kiheverjem az erdélyi utat, de a hétvégére már úgy-ahogy összekaptam magam. Kis késéssel érkeztem a helyszínre, de nem volt gond, mert Roland még nem volt sehol - ezen a héten is délutános volt, ilyenkor hamarabb kell lécelnie melóból + még hazament koncert előtt, de aztán hamarosan meghozták.

 Előzenekar nem volt, mert az volt az ukáz, hogy 22.30-körül befejezés van és kilencnél hamarabb csak büntetés lenne betenni bárkit, hiszen olyankor még nincs ott senki.

 Szóval meglett Rolandunk is, így olyan fél tíz felé tudtunk kezdeni. Jópáran érkeztek, elég jól megtelt a helyszín. Ismét full programot adtunk - Lackó is jött és dalolt a Krómszínben, szóval teljes volt a kép. Olyan bip-bip-re 23.00-kor végeztünk, szóval teljesen időben maradtunk (a 22.30 csak ilyen ál-idő, akkor kell nekiállni fékezni, mert 23.00 az igazi korlát).

 Utána pakolás, majd persze még maradtunk táncolni hajnalig. :)

2006.12.15-17. Sepsiszentgyörgy, Metal Rudi Fesztivál

Hát munka után hazakeveredtem és vártam, hogy jöjjön Liviczki Tamás a hajóval - úgy este nyolc óra körülre lett téve az indulásunk, érkezett is, aztán mentünk tankolni, majd ki Tatára Tibcsyért és Dagattért, merthogy céges vacsin voltak ott, aztán mikor végeztek átmentek a Killing Art/Sable próbahelyre cuccolni. Mondanom sem kell, hogy az út első felében főleg azt hallgattuk, hogy mennyire szerteszéjjel kajálták magukat, ami mondjuk nem volt általános jelenség a bandában, így néminemű morgás is kísérte élménybeszámolóikat (merthogy nem tettek zsebre sem palacsintát, sem bélszínt - pedig hát az a rock, aki megosztja a kaját/piát, vagy legalábbis kussol arról, hogy evett :) )

 Aztán begyűjtöttük Franky-t és Dávidot és ha jól emlékszem utána mentünk Rolandért, aki épp úgy 22.00 körül keveredett ki a gyárból (fotóztam is a magyarok kijövetelét).

 Akkor aztán már el tudtunk indulni messzeföldre - mondjuk érdekességbképpen jegyzem meg, hogy néztük a kilométerórát és az jött ki, hogy csak azzal, hogy összekészültünk és nekiindultunk kb. 32 km-t tettünk meg /meg voltunk ám szervezve rendesen :)/. Roland még friss volt, ezért nekiállt italozni, de mivel enni azt nemigen evett, kb. 13 és fél percenként kellett megállni, hogy dolgavégezzen, ezért rohamosan romlott a népszerűsége :) Tibcsy gondolatai is természetközelivé egyszerűsödtek, így, hogy nehogy kiessen a ritmusból, ha egy mondatából véletlenül kimaradt volna, akkor valaki a bandából mindig készségesen hozzátette, hogy \'sz..r\' :)

 Volt némi javítás-próbálkozás, mert kiderült, hogy valamelyik lámpa tompított üzemmódban színtelen, szagtalan, észlelhetetlen fényt ad. Mikor már negyed órája küzdöttek odakint a mínuszokban, akkor Tibcsy jelezte, hogy végül is vannak nála különféle szerszámok - persze nem bántották nagyon, legalábbis a kezét ... :)

 A határnál összeírtuk a cuccokat és zsákmányoltunk formanyomtatványokat - amely fegyvertény értékéből némileg levon, hogy az ország két hét múlva csatlakozik az Unióhoz, így egy darabig nem lesz szükségünk ilyesmire :) Mindegy, most már ez is van :) A biztonság kedvéért a vámost megvesztegettük egy Útfélen CD-vel, így nem is nagyon rabolta az időnket, hogy megnézze, tényleg megvannak-e a  feltüntetett hangszerek - persze ehhez lehet, hogy nem kis mértékben járult hozzá az a tény, hogy a fülkéjében meleg volt, kint pedig nagyon nem :)

 Aztán tovább, tovább, tovább... sokat...nagyon sokat... feltűnt, hogy  köd csak a városoknál van, napközben minden lakatlan területen szikrázó napsütés + vakítóan kék ég fogadott, bőven melegebb volt, mint akkortájt itthon. De városokban csak lépésben, mert az ember az orráig sem látott.

 Elhaladtunk Szejkefürdő mellett - eddig ez volt a legtávolabbi zenekar által elért helyszín - hát bajunk már volt rendesen /nem nagyon ment az alvás/ - és az sem segített, hogy innen még egy 120 km volt Szentgyörgy. Szóval mentünk tovább :)

 Olyan délután három körül értünk a koncert helyszínére, egy hatalmas raktárépület volt, akkor már a Kopor-Show épp a cucc belövésével volt elfoglalva. Találkoztunk a két szervezővel Nagy Krisztinával és Martinka Jancsival. Körül sem néztünk, már sör volt a kezünkben - köszi :) Beszélgettünk kicsikét, majd Krisztina kísért minket a szállásra és ebédelni. Finom volt a kaja, ha jól emlékszem májat ettünk főtt krumplival. Aztán rekviráló körútra indultunk és Krisztina ajánlásával vettem pár üveg bort + mindenféléket.

 Aztán vissza a koncerthez. Akkor már voltak ott vendégek, így folytatódott a sörözés, főleg Lacikáékkal lógtam, de jópár ismerős arc érkezett mindenhonnan. Kiderült, hogy Füstiékhez hasonló jellegű \'Örökkétartó házibuli\' van Csótányéknál és onnan érkeznek ill. néha ottragadnak az emberek :) Találkoztunk Schervenka Endrével, aki sikeresen beszerezte az idei áfonyás-adagunkat (10 üveggel a biztonság kedvéért-köszi! :) ) - Vargyasról is érkeztek Dokiék, meg aztán még rengetegen és persze mindenkinél volt egy kis tömény és hideg is volt és meg kellett kóstolni én meg nem szívesen sértenék meg senkit :)

 Mentek a bandák, volt az Eridanus, ők jópár feldolgozást adtak + voltak saját nóták, főleg metalkodtak. Majd jött a Kopor-Show, ők pedig igencsak rock-ok nyomtak, feldolgozásokat nagyon széles körből, rendesen megmozgatták az embereket. Az énekesnek olyan hangja volt, mint Kalapács Józsinak - adták pl. a Bon Scott emlékére c. dalt, ahol ez nagyon átjött. Jó volt nézni, ahogy nyomták.

 Utánuk jöttünk mi, addigra már eléggé átfagyva, mert irtó hideg volt - mozgással + itallal lehetett volna kompenzálni, de addigra már ez nem nagyon ment, mert engem nagyon levett, hogy addigra már több, mint másfél napja voltam talpon /ez a többieknek sem segített/. Eléggé elhúzódott az átszerelés, mert a hangmérnökök szintén hosszú napot tartottak és vacsiztak valamit (akkor már úgy 23.00 v. éjfél lehetett). Szóval telt-múlt az idő, aztán végre bírtunk kezdeni és hát nagyon jó volt a buli. Leadtunk mindent, ami be volt tanulva, hatalmas nagy zúzás ment. A helyben az tetszett, hogy szemben a Rockmaratonos és általában nagyszínpados dolgokkal - ahol van ilyen árok, meg tér a banda és a közönség között - itt nagyon közel voltunk az emberekhez, nagyon sütött az egész. A képekről nagyjából lejön ez+az, kicsit furcsák mondjuk valszeg a hidegből és a porból adódóan érdekes fényviszonyokat mutat, de az élmény tényleg nagyszerű volt. Persze volt, hogy miket ne merjünk nem leadni és kinek mit kell küldeni, igyekeztünk is kielégíteni minden kívánságot :).

 Aztán persze idővel vége lett és akkor aztán nagyon végem lett. Már készültem oldalt fordulni és kikapcsolni, mikor jött Krisztina, hogy most lesz a tombola és a saját felajánlásokat nekem kellene kihúzni - jaj, akkor az nagyon hiányzott, örültem, hogy ülni tudok :) Akkor épp megfelelő színvonalon mozogtam, hogy tető alá hozzak egy régi lottó-húzásos anekdótát (mindenhol más eredetű jómunkásemberről mesélik, aki a lottó húzásánál, kihúzta a számot és mondja \'6-os\', azt\' nézi, megfordítja \'Lóf...t, 9-es! :)\'.) Na mindegy, szóval kisorsoltuk az ajándékokat, remélhetőleg jól fogják szolgálni új tulajdonosaikat :). Aztán pakoltunk és búcsúztunk, mert nagyon fáradt volt mindenki. Az ismerősökkel még aláírattam az egyik plakátot (most már hamarosan igyekszem majd bedigitalizálni, mert tök jó emléktárgy) - azt hiszem Réka meg is szólt, hogy fura, hogy mindenkitől körbebúcsúzunk (ez még régi szokás a Dózis-ból, ott volt egy hosszú asztal, meg sok nem hosszú és mikor ment az ember, mindig elbúcsúzott mindenkitől, ezt a csajok mindig értékelték, hogy partnerüknél úgy kell belőniük az időt, hogy ha indulás van, akkor még fél óra míg valóban sor kerül a lelépésre - ez alól természetesen kivétel Monos Robi, nála másfél-két órát kell számolni :) )

 Aztán némi segítséggel visszataláltunk a szállásra, ahol pilledtünk kicsit + újraéleszetettük a pilótákat. Majd nekiindultunk az útnak, vissza hazafelé. Az alsó úton mentünk, üzemenyagtakarékosság végett (ott nincsenek hegyek) szóval ismét egy teljes Erdély kört tettünk, mint nyáron, csak most ellentétes volt az irány.
 Hazafelé már tudtam aludni valamennyit, de így is nagyon le voltam élve. Maga a koncert és az ottlét rész nagyon király volt, az út meg inkább gyilkos. Mindegy, nagy élmény volt a buli, köszönjük mindenkinek, aki segítette az utat, Martinka Jancsinak, Krisztinának, Endrének, az MXH-nak, az EJI-nek, Dagattnak, Liviczki Tamásnak és Bokros Frenkinek! Tényleg, érdekes, hogy még nem bírtunk kétszer ugyanazzal a felállással Erdélyben játszani (Először Toló nem tudott jönni, helyére Csabi ugrott, be, aztán jött Toló, aztán már Dávidunk volt, most meg Pöpi helyett volt Dagatt), de azért igyekszünk :)

2006.11.26. - Budapest, A38 hajó

Szép lassan összerakták magukat a vendégek, Töci némi tanácstalansággal wi-fit keresett, de jeleztem neki, hogy azt legközelebb hozzon magával zsákban, ha akarja, hogy legyen :) Mondjuk végül is lenne - gondolom a szemközti irodaépületb?l sz?r?dik át - csak álnok módra lekódolták, így nem annyira használható. Ha olvassa ezt valami szakember és használható ötlettel áll el?, akkor persze díjaznám ajóégtudjamivel (sör,bor,pálinka,CD,póló, Negativeart koncertjegyek (benne vagy Zéró? :) ) ) - na jó nem, mert az illegális lenne - na, de egy kicsit mégis :)  Naszóval valamiféle aktivitás kezd?dött, Füstivel lesétáltunk reggeliért, addig még Roland aludt - Petya, Töci és Mészy a távozás mellett döntött, mert az el?z? esti tivornyában elszórták minden anyagi javukat v. javaikat (b?kez?ek voltak ugye az adományokkal :) ) és elkísérték Töcit a Vörös Yuk környékén parkoló járgányig. Ja és Töci igazi mecénás volt félálomban, köszönjük neki! - S ha legközelebb hoz zsákban wi-fit, akkor kap a felajánlott díjakból, de lekódoljuk ám delejt, nehogy má' a csóró szomszédok levegyék a sávszélességet! :)

 Aztán elmentek, Roland meg még mindig aludt, aztán ezért még reggeliztünk egy kevés bort - mert, hogy épp Tamás napot is tartottunk - amire nagyon szükségünk volt... :) Amikor már nagyon úgy t?nt, hogy ideje indulnunk - merthogy nem tudtuk mikor kezdünk - ilyen sorshúzásos sorrendalkotás volt - de az biztos volt, hogy Pöpinek kell húznia, mert neki szerencsés a keze. Szóval, amikor már Dávidék jelezték, hogy ?k már megérkeztek, akkor felkeltettük Rolandot, mert az ? készül?dési id?tartama, hasonlít az rádióaktív sugárzás felezési idejéhez (egy fizikus most biztosan a szívéhez kapott valahol, de bízom benne, hogy a hozzám hasonló dilettánsok azért sejtik, hogy mire gondolok, fizikusok pedig ritkán olvassák a naplót :) ). Szóval mikor elhagytuk a lakást, szikrázó napfény fogadott, ami els?re azért elég bántó volt, de id?vel hozzászoktunk - illetve csak hozzászoktam, mert a Szép-család (Roland & Füsti) egyb?l aktiválták a napszemüvegeiket - megint csak én nem voltam rock :)

 Elsétáltunk az A38-hoz, Füsti jelezte, hogy elege van a hidakból :) Addigra Pöpi már összeszedte a bilétákat (kellett neki, mert vendégjegy nem volt és ha nem ? ügyintéz, akkor jegyet vesz - szigor volt :) ) A cuccokat pedig megkaptuk Zitától, aki segített is feltenni a karszalagot. Én már nagyon jól voltam, úgyhogy miután lepakoltam a színpad mögötti öltöz?ben - és nem estem át a színpadon, a korláton, a lépcs?n, a csomagokon, a hangszereken és a kollégákon, inkább visszamentem a bejárathoz és beszélgettem az érkez? többiekkel. Ja, Pöpi ismét bizonyította, hogy szerencsés kez?, mert a 8. helyet húzta ki és ez így jó volt. :)

 Aztán érkeztek az ismer?sök, Joe-ék letáboroztak valahol a kiköt? parti oldalán, mert igen jól felkészültek bortermékekben, hogy egyel?re nem kívánták átverekedni magukat az átjárón. Megérkeztek CasketGarden-ék, rá is kérdeztem, hogy aznap ki fog náluk énekelni, merthogy Isti elég jól mókázott el?z? este és hát ugye akkor még csak úgy 8-10 órával voltunk az után, hogy elhagytuk a Vörös/Kék Yukat :) De mindenki szolid volt, így aztán ?ry úrral kellett átmennünk kajálni egy gyorskajáldába, már a fékezés jegyében :) De ez még kés?bb volt, mert még maradtunk kicsit, hisz jöttek a vendégek. Megjött Anett, Feri, Zoli - a lehet?ségekhez képest köszöntöttem ?ket, dumáltunk, majd lementek megnézni a bandákat - merthogy kezd?dött a m?sor. Egyik tatabányai ismer?s - ismét nem nevezek, mert cinkelni fogok :) - a Szent Gellért térr?l hívott és kérdezte, hogy merre van az A38. Igyekezetem kihagyni minden bal-jobb jelleg? információt, inkább mondtam, hogy Duna folyásirányát követve induljanak el és a következ? híd mellett már ott is a hajó :) Már gyanús volt, hogy nem nagyon sikerül ideérniük, amikor egy órára rá jött a hívás, hogy akkor most a fehér hajó az? Körbenéztem és minden leginkább kék volt körülöttem :) Nos, igen, 50%-os esély esetén más is hibázik :)

 Na, valamikor ezután mentünk át Öryvel a kajáldába - ? is ráért, mert a bandájuk csak utánunk játszott. Csomó jó történettel szórakoztatott, de mivel nem akarom korhatárossá tenni az oldalt, ezért inkább nem megyek bele a részletekbe, elég legyen annyi, hogy ?t még a Zombie Holocaustból ismertem és hát a sztorik is ilyesmik voltak :) Kaja. Vissza, aztán már lassan készülni kellett. Kiderült, hogy sikerült csak a pólót betennem a csomagomba, az inget otthon hagytam - állítólag Roland induláskor mondta, hogy ott látta az ágyon, de hát biztos halkan mondta :) Mindegy, megint rövidujjús koncert lett - a 'regator történetben már harmadszor - már amióta üvöltözöm - :) Viszonylag gyors koncertet terveztünk - végül is húsz perc állt a rendelkezésre - a stáb nagyon profi volt, jó volt velük dolgozni, minden bikán szólt, fények, kontroll pöpec - szóval álomfelszereltség volt. A koncert szerintem jól sikerült, az emberek levették a zenénket, az ilyen közös tapsban, meg mindenben benne voltak, szóval jó volt a buli, nekem bejött :) Aztán át is adtuk a terepet a következ? bandának. Némi pihenés kellett, mert lehet, hogy csak 20 perc volt, de az igen mozgalmasnak adódott - jó nagy színpad, lehetett futkosni :)

 Utána id?vel pakolás - szórakoztató volt felmozgatni az árut a hihetetlenül meredek hajólétrán, aztán nem beleesni a Dunába - végül is ilyen láncmegoldást alkalmaztunk (sorbanállás-adogatás) - végül némi szendvicsmegmentés és sörözgetés is adódott. Vártunk, végül eredményhirdetés, hazamenetel.

 Füsti nem fért be a Terrorba, mert Roland plusz személyzettel indult + Adri is maradt, mert ?t meg csak úgy ott felejtették :) Aztán még volt Anitánk, Joe-nk, Szaszánk - úgy volt, hogy elmegyünk italozni, csak felugrunk hozzánk letenni a csomagjaimat - végül is változott a terv és némi bevásárlás után áthelyez?dött hozzánk a központ és nem mentünk tovább. Füsti némileg ideges is lett, mert a boltban sikerült a kosárban hagynom a cigijét :) ...bár talán az agyvérzés-közeli állapot kifejezés közelebb állt a valósághoz :) Ja, és mikor átmentünk a hídon, jelezte, hogy már tényleg elege van a hidakból :)

 A mulatság végül is úgy keddig tartott nálam, majd Adri, Füsti, Joe még folytatták Tatabányán a Gurulóban, aztán végül is ennyi :)

2006.12.08. - Szombathely, Végállomás

Kicsit macerás el?játék után sikerült a buli, amikor kaptuk a felkérést, még volt egy tatabányai bulink erre a napra kilátásban, de következ? héten visszamondásra került - valszeg a másnapi Sportcsarnokos buli miatt. Mindegy, a lényeg, hogy egy év után ismét tiszteletünket tudtuk tenni Szombathelyen, a Végállomásról eddig csak hallotunk, de ott még nem játszottunk.

 Döme volt a pilóta, Kati is vele jött. Eléggé meg voltam zuhanva útközben - délel?tt szemvizsgálaton voltam, szóval fényérzékeny voltam, mint az új WMD album - így leginkább aludtam, de most legalább nem volt hóvihar, mint tavaly. (Miért is lett volna, ha ilyesmin vagyok, olyankor mindig szikrázó napsütés van, csak, hogy nagyobb legyen a buli :) )

 Megérkeztünk a helyszínre, volt némi sörözés. A klub személyzete nagyon kedves volt, tényleg nagyon hangulatos hely a Végállomás - olyan szinten kiszolgálás volt, hogy ha vettél dobozos sört, akkor helyben fel is bontották neked - ilyet még nem láttam, de kedves gesztus. Rolandék billiárdoztak én inkább csak söröztem. Lassan elkezdték Bloodkingdomék a bulit, jófajta svéd metal-t nyomtak, meglepett, hogy játszottak Amon Amarth-ot feldolgozásként, jó volt a cucc.

 Aztán jöttünk mi, lenyomtuk a teljes m?sort, id?nk volt b?ven, így aztán nem kellett sietnünk. :) Pár hete betanultuk a "Vándor a porban"-t, így amikor jött a kérés a srácok részér?l, hogy játsszuk - illetve "Fogadtunk egy sörbe, hogy nem lesz a Vándor a porban", akkor jeleznem kellett, hogy ezt sajnos bebukta :) Szóval volt minden :) Nem volt számlista, hogy úgy lesz, ahogy sikerül - ennek eredménye az volt, hogy ugye a vége felé már elég oxigénhiány volt, sehogyan sem ugrott be a "Ha lesz hajnal" címe és hát így a konferálása is nehézkes volt,  persze a zenekartól hiába vártam segítséget, amikor mondtam, hogy "Akkor érkezzen a hajnalsugaras nóta" - csak néztek rám, mint a moziban, egyik sem bökte ki volna vagy ilyesmi, de aztán beugrott és ment minden tovább :)

 A koncert után pihengetés az öltöz?ben, h?töttem magam némi vízzel, aztán jött a Bloodkingdom-os csapat + akik még eljöttek - nem érkezett sok vendég, de ?k annál lelkesebbek voltak - utána még volt kis sörözés, meg duma, meg pakolás. Aztán a Terrornál még duma, fotók, majd indulás.

 Visszafelé ismét volt éjszakai Tesco portya, majd mentünk haza :)